Eger - napilap, 1930/1
1930-06-12 / 131. szám
2 E G E B 1930 június 12. Nagy sikerrel mutatta be az Uránia az első hangos filmet Egerben A Noé bárkája volt a bemutató előadás műsorán. I Tiwiiiiii—iiwiw nim—WKiinm—Mim ..... n....mi *m\ dQ hkitöréiei ezek. De bármenynyire patologikus eredetű is ez a fáradhatatlan nesszetgyalázás Károlyinál, mégis arcunkba szökik a vér, ha arra gondolunk, hogy Magyarország legmegátal- kodottabb és legengesztelhetet* lenebb ellensége egy hiúságában az őrületig megsértett magyar ember. A méregkeverés nem fog sikerülni és még ha sikerülne is becsempészni a méregcieppet a két nemzet között őszinte barátság megpecsételésére emelt poharakba, a méreg nyomtalanul szét fog oszlani a tiszta magyar borban. A társadalombiztosítási járulék- tartozások behajtási rendje. Az ország minden részéből panaszok hangzottak el, melyek a társadalombiztosítói járulékok behajtásával megbízott közegek kíméletlen eljárását és különösen azt sérelmezték, bogy az ily eljárásos következtében felmerülő költségek sokszor a díjhátralékos iparos teljes anyagi romlását idézik elő. Az Országos Kézműves Testület az iparosság szomorú helyzetét felterjesztésben a népjóléti és munkaügyi miniszter elé tári8. A miniszter a panaszos beadványt az Országos Társadalombiztosító Intézethez küldte le jelentéstétel végett és annak jelentését most másolatban közölte az OKT. vezetőségével. Hangsúlyozza, hogy a kinnlévőségek legnagyobb része oly kirovásokból ered, melyekben 50%-át a munkaadók a munkásoktól lavonják, de be nem fizetik. Jelentése végén az OTI. megállapítja, hogy az intézet >nem zárkózik el« attól, hogy a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel könnyítéseket alkalmazzon és ad részletfizetési kedvezményeket Í8. Kijelenti még az intézet, hogy minden egyes esetben a méltányosság szélső határáig megy el részletfizetések engedélyezése tekintetében. Az „Eger“ panaszköny ve. Rz idegenforgalom és az egri közterek. Eger, június 11. Kaptuk az alábbi levelet: — Szombaton este a Deák Ferenc uccán sétálva, a fél kilences vonattal igen eoa turista és ünneplő vendég érkezett Egerbe. Egy turista csoport a színház előtt utolért és az ívlámpa alatt meghökkenve néztek széjjel. — Egyik közülök felkiáltott, hogy: » Hát Egerben még a színház előtt is tehénlegelő van ?< Szégyenkezve mentem haza, mert tényleg a vasúitól kezdve a színházig és a külvárosokban az utak széle magas, gondozatlan fűvel van benőve. Pedig csak égy állandó kaszás munkás, egy leány gereblyével és egy fuvaros szükséges, hogy az egész vonalon rendet teremtsünk. Az idegen mindig az első benyomás után Ítéli (H. G.) Eger, junius 11. A modern techhnika ragyogó csodája a hangos film szombaton vonult be Egerbe. Útja diadalűt volt, a város közönsége nagy érdeklődéssel szemlélte és hallgatta meg. Az Uránia mozgószinház igazgatósága nagy anyagi áldozatok árán valósította meg a rég forgolódó tervet, hogy a legmesz- szebbmenőleg kielégítse Eger publikumának ízlését és kívánságait. A gép szerelési munkálatai az elmúlt hét folyamán zajlottak le és szombaton került műsorra az első hangos film Egerben. A bemutató előadáson díszes és előkelő közönség jelent meg. Szerencsés gondolat volt az Urániától, hogy a bemutató műsorául a Noé bárkája című monumentális filmet választotta. Elsősorban azért, mert magyar rendező műve, de azért azért is, mert ez a film mese, rendezés, felvételek szempontjából reprezentatív alkotás. Az előadás után elmodhatjuk, hogy e hangos film sikerrel debütált Egerben. Nagymértékben hozzájárult ehez az a körülmény, hogy az Uránia a legkiválóbb amerikai gépek egyikét vásárolta meg. Valóban szép volt a film és kiváló a zene. Nem száz százaiéGyöngyös, június 11. Gyöngyösön az elmúlt nehány nap alatt négyszer egymásután verte fel a város nyugodt életét egy-egy újabb öngyilkosság riasztó híre. Kettő ezek közűi az öngyilkosságok közűi még az elmúlt héten játszódott le, miót annak idején megírta az >Eger«; Bardőczy Mihály és Mészáros Imre követték el az első két ön- gyilkosságot, majd Goldberger Karoly főkönyvelő, az egyik gyöngyösi bank alkalmazottja lőtte agyon magát, gyógyíthatatlan gyomorbaja miatt, Budapesten. Az elmúlt napon pedig a hajnali órákban Szalay Imre jómódú Bzőlősg&zda dobta el magától az életet. kosán kielégítő ugyan, mert hiszen a hangos film még a kezdet kezdetét tapossa, de olyan teljesítményt mutatott, amely vetekszik a legjobb fővárosi mozikéval. Különösen szép volt a műsort megelőzőleg Gigli áriája a Ri- golettőből, s a nagy tenorista hangjának minden lágysága, finomsága és ereje kifogástalanul megmutatkozott. Kertész Mihály prológusa egyike volt a legsikerültebbeknek, de a Noé bárkája nagy jelenetei, tömeghangjai, kórusai és szőlő énekei sem maradtak mögötte vonalnyival sem. Győzött a hangos film főként azért, mert a szinkron zene a cselekmény minden mozzanatához tökéletesen idomul. Új nagy zenekarok léptek az eddig megszokott zenekar helyébe és hatalmas kompozíciókkal festik alá a film meséjét. Az egri Uránia tehát nem végzett kétséges munkát, amikor behozta az újítást, az előjelekből Ítélve az egri közönség teljes megértéssel és szeretettel fogadta a haDgos filmet. A mozi, értesülésünk szerint a közeljövőben csak hangos filmet játszik. Később felváltva hangos és néma filmet. Külön meg kell emlékeznünk a Meitner budapesti cégről, amely szakszerű szerelésével lehetővé tette a lehetőség szerint legtökéletesebb hangos leadást. Öngyilkosságának oka, mint ahogy hozzátartozóinak vallomásából és a hátrahagyott búcsúlevélből megállapítást nyert, súlyos reumája volt, amely évek óta kínozta. Szalay tegnap nagyon korán kelt és elvégezte teendőit, szokása szerint a ház körűi, majd eltűnt. A házbeliek csak akkor kezdték keresni, mikor a reggeli- zés ideje elkövetkezett. Szalay Imre azonban sehol sem volt. Mivel napok óta szokatlanúl komor és magába zárkózott volt, rosszat sejtettek és most már a ház minden zegét zugát felkutatták utána. Izgalmas szaladgálás kezdődött a Szalay portán, míg végre a padláson megtalálták Egy bét alatt négy öngyilkosság Gyöngyösön Az öngyilkosságok statisztikájának emelkedése a rossz gazdasági helyzet és a betegség következménye. Szalay Imrét, az egyik gerendán, kötélen függve. Arca elkékült a bár levágták, segíteni már nem tudtak rajta. Halott volt. Zsebében búcsúlevelet találtak, amelyben öngyilkosságának oká- űl súlyos reumáját jelölte meg. Mivel semmi gyanús körülmény nem forgott fenn, a hatóság megadta a temetési engedélyt. A jógák adémiák sportversenye. Eger, június 11. Az ország három jogakadémiájának ifjúsága ebben az év- ban Miskolcon adott találkozót, hogy a testedző sport terén újból összemérve erejüket, e téren is dokumentálják nagyra híva- tottságukat. Eger érseki jogakadémiája 17 versenyzővel vett részt, akiket dr. Műik László és dr. Schönvitzky Bertalan jogakadémiai tanárok is elkísértek. A verseny rendezésével és lebonyolításával a miskolci jog- akadémia tanári kara és ifjúsága az áldozatkész »portszeretetnek és a főiskolai szolidai ítáanak szép tanujelét adták. A mindvégig lelkes hangulatú atlétikai viadal a miskolci »Atilla« sporttőren folyt le. A verseny megkezdése előtt az egri csepat nevében Szabó Gyula szakosztályvezető szép kivitelű selyem- zászlót adott át a rendező egyesületnek. Az atlétikai versenyben az egri fiúk szépen szerepeltek, különösen a futószámokban, amelyekben minden helyezést elvittek. A kecskemétiek az ugrószámokban, a miskolciak dobásszámokban domináltak. Majthé- nyi, Pruzsinszky, Szabó, Rom- hányi voltak a futószámok hősei. Elsőrendű küzdelmet vívtak a 4X100 méteres stafétafutásbaD, ahol 47 4 mp.-es jő idővel 5 mő- tar előnnyel győzött az egriek csapata. Jól szerepelt Szmatana a helyből távolugrásban, aki 281 cm.-es ugrásával a harmadik helyre került, azonban az egyik ugrása 293 cos. is volt azonban hátrassett. Harmadik lett Színe- tana Károly a diozkoszvetés- ben is. Az atlétikai verseny befejezése után az egri és a miskolci jo- gászfutballciapatok között futballmérkőzés volt. Győzött Eger csapata 9:3 arányban. Félidő 4:0. Ki kell emelni Tusch Lajos kapus pompás védéseit. A gólokat Pruzsinszky (2) Marosi (2) Székely (2) Nagyfejeö (2) ős Hevesi (1) rúgták. A verseny befejezése után a Miskolci Polgári Kaszinó termeiben dr. Szontagh Vilmos jogtanár osztotta ki a tiszteletdijakat, majd a miskolci jogakadémia által felajánlott vándorserleget
