Eger - napilap, 1930/1
1930-05-29 / 121. szám
2 m vuv^[V<>,fíi r*m*cw> EGER 1930. májúi 29. Uferini Egerben. Eger, május 28. Négy napig vendégszerepel a Színházban a világ büvészkirá- lya, Altredo Uferini éa teljes táraulata. Newyork, LondoD, Berlin, Pária, Béca legelőkelőbb varietéiben hőnapokon kereaztül hatalmai «ikerrel szerepelt a világhírű Uferini büvéaztársulat. Legutóbb Budapesten, a Fővároii Művéiz Színházba vonzott nagy tömegeket az utőlérhetetlen bű- véaz-mester. Ezúttal már harmadszor keresik fel Magyarországot Uferiniék, de Egerben most szerepelnek először. Csütörtökön, pénteken, szombaton, vasárnap este 8 őrakor és vasárnap délután 4 órakor kezdődnek az előadások. A tAy 45°/o zsírmájusi tartalmú H0RT0 BÁGYI JUHTURÚ viszonteladói ára 20°/o-al olcsóbbodom Tejszövetkezeti Központ Budapest. 4. Posta fiók 20. Az Angolkisasszonyok érseki polgári leányiskolájának szülői értekezlete. Az Angolkisasszonyok egri érseki polgári leányiskolájának tantestülete kedden délután 5 órakor tartotta a folyó iskolai év harmadik szülői értekezletét. A gyűlést kis műsor előzte meg. A gyermekek bájos szavalata, zongorajátéka és énekszámai sok örömet szereztek a szép számban megjelent szülőknek. Az értekezleten dr. Vécsy László hittanár tartott előadást »Önuralomra nevelés« címen. Nagy érdeklődés mellett fejtegette, hogy a szülők sohasem végeznek fontosabb munkát, mint mikor gyermekeiket önuralomra szoktatják. A mindennapi életben számtalan alkalom kínálkozik erre. A rendszeres koránkelés, a szigorúan betartott étkezési idők, a beszédhibák leküzdése, az uccai tartózkodás minimálisra szorítása, a »nehéz« leckék megtanulása, az ágyban olvasásról való leszokás, mind elsőrangú eszköz az önuralom ki- fejlesztésrre. Szükséges továbbá, hogy a szülők példája is hasson a gyermeki lélekre és hogy a szülők következetesen ellenőrizzék a gyermek életmódját és szokásait. Az értekezletet Kiszely Imre igazgató meleg szavai fejezték be, aki készülőknek érdeklődő figyelmükért. A gyűlésen Keller Aladár polgári iskolai kerületi felügyelő is megjelent. A székesfehérvári Gazdakör Egerben. A székesfehérvári Gazdakörnek mintegy 25 tagból álló csoportja holnap, Áldozóciütörtö- kön Egerbe érkezik, hogy a város nevezetességeit, továbbá a Tejszövetkezetet, a Szőlészeti- és Borászati iskolát, meg a Presz- ler féle szeszgyárat tanulmányozza. Ezeréves Eger város Eger, május 28. Nem 8Z ezerév történelmét akarom megírni. Ezerév történelméhez kicsi egy rövid cikk. Ezt már elvégezték hivatalos egyének. Éa csak az ezerővvel kapcsolatban szeretnék valamire rámutatni. A történelem az élet tanítómestere. Ha Rómában járunk négyezer év történelme elevenedik meg előttünk. Olt oly sok műkincs van elrendezve, hogyha ezeket szemléljük, jobban megújul előttünk a múlt történelme, mintha a legguzdagabban illusztrált és szerkesztett történelmi könyvet forgatnánk. Elvonult-e vagy elvonul e a mi szemünk előtt Eger műemlékein keresztül az ezeróv történelme? Vagy csak a régi köveket és a monumentális épületet bámuljuk abban a néhány épületben, mely a régi korok emléke; nem pedig a magyar nemzet becses drága ereklyéit, amelyhez ezerév szelleme, öröme és sóhaja tapad!? Tudunk-e róla, hogy az egri várbeli székesegyházban imádkozott Szent István király éa felesége boldog Gizella és talán Szent Imre it? Szent László, Aba Samu, Könyves Kálmán és a magyar királyok közül nagyon sokan imádkoztake ottan? Tudunk-e róla, hogy II. Kiüt, mint egri nagyprépost, írta az aranybullát? Járuuk-e az újonnan feltárt kazamatákban, shol Dobó István és társainak hős szelleme hazafiűi szeretetre gyújtja a mi szívünket is! Tudunk-e róla, hogy Rákóczi Ferenc a nagy Bzabadságfejedelem járt városunkban és legnagyobb támasza Telekeii István egri püspök volt, akit Rákóczihoz való hűségéért állásától is megfosztották ? ! De nemcsak nekünk, hanem az egész magyarságnak látni és érezni kellene ezeket. El kellene zarándokolni ide minden magyarnak. Eger város ezeréves történelme egyben a magyarság történelme és minden magyarnak imádsá- gos szívvel, hazafiűi elszántsággal kellene ezen szent emlékek fölött megállani. Hogyan tehetnénk ezt meg legjobban ? A Szent Imre jubileumi évben meg kellene ünnepelni Eger város ezeréves múltját I Nürnberg városa a múlt évben ünnepelte 700 éves jubileumát. Felfigyelt rá nemcsak az egész német nemzet, hanem az egész Európa. És Nürnberg városa csak nyert ezzel a jubileummal. Vájjon nekünk lenne-e veszíteni valónk vele? Talán egy kis munkával jár!? Szabad ettől vároiunk és hazánk érdekében visszariadni Dobó utódainak ? ! És ami szintén nagyon fontos, nagy ideganforgalmat biztosítana, anyagi haszonnal járna. Fele munka lenne most a Szent Imre évben megrendezni! Nem sok idő kellene ennek előkészítéséhez ; két hónap, június és julius elegendő lenne, augusztusra megrendezhetnénk. Természetesen csak akkor sikerülne, ha nem a bürokratikus formák útvesztőin heverne az ügy, hanem az egészet a város által megbízott szükebbkötű bizottság intézné. Más város is igyekszik a történelemből valami fontosat kiemelni, mely vele kapcsolatos, így Debrecen Szent Lászlót is ünnepelte mint városuk alapítóját, Veszprém pedig Szent István korát, mi pedig városunk ezeréves történelmét ünnepelnénk. Történészeink találnának jogcímet az évszámra hivatkozva is, hogy miért épen 1930-ik év- ben ünnepeljük az ezeréves jubileumunkat ! ? Öiszehordanánk ezeréves múltúnk minden emlékét és megelevenedne nemcsak előttünk, de az egész magyar nemzet és az idegenek előtt is ezeréves történelmünk. (— n) A kormányzó- és király díjas Egri Dalkör pártoló tagokat gyűjt Amikor kétszáz cim közül senki sem válaszol. Tények, amikhez kommentár sem kell. Eger, május BS. Lapunk hasábjain számtalanszor megemlékeztünk a kormányzói és királydíjas Egri Dalkör nehéz pénzügyi helyzetéről. A múltban, valahányszor országos dalversenyre akart menni az egyesület, mindig igénybe kellett vennie a társadalom áldozat- készségét. És meg kell állapítanunk, hogy azokban az időkben a társadalom nagy része hozzá is járult anyagi segítségével a Dalkör sikereihez. Az Egri Dalkör, hogy némi szerény anyagi alapot teremtsen maga alá, elhivatott munkájához, legutóbb azt határozta el, hogy feleleveníti a pártoló tagság intézményét. Békeidőkben ugyanis a kultúra barátjai odaálltak a Dalkör mellé és minden tervében támogatói voltak, akár mint alapító, akár mint pártoló tagok. A háborús idők értékdevalválása teljesen megsemmisítette az egyesület amúgyis jelentéktelen tőkéjét és azóta a Dalkör minden bázis nélkül tengődik, adóssága kamatait is alig tudja fizetni. A terv megvalósítására a Dalkör válaszon levelezőlapokat nyomatott, amelyeken előadta és megokolta kérését. Hivatkozott eredményes munkájára, amellyel Eger és a vármegye minden polgárának hírt, dicsőséget szerzett és komoly hivatásos szerepére, amelyet az egész vidék 1 kultúrális életében betölt. A címzetteket felkérte, legyenek az egyesület pártoló tagjai és ezen a címen évenként legalább öt pengővel járuljanak hozzá a Dalkör felsegítéséhez. Szétfutoit kétszáz levelezőlap. Éppen két hete. Nem szegény- emberekhez mentek és mégis. . . Szomorúan kell megállapítanunk, hogy a címzettek közül egy sem akadt, aki megajánlotta volna támogatását. Még a válaszlevelezőlapra ráragasztott bélyegek ára sem térült meg. HÍREK 1930. május 28 — Az egri rk. Iskolaszék gyűlése. Az egri rk. iskolaszék május 29 én, csütörtökön délelőtt fél 11 órakor a líceumi kongregáoiós teremben gyűlést tart. Tárgyak: Elnöki bejelentések. A múlt gyűlési jegyzőkönyv felolvasása. Vizsgák idejének megállapítása. A vizsgái elnökök kijelölése. — Az Egri Kát. Legenyegylet június 1 én, vasárnap rendezi Szarvas kőbe ezévi első zártkörű nyári ki- rándu lását. Gyülekezés a Várállomáson reggel fél 8 órakor. 9 órakor a szarvaskői templomban szentmise. A kirándulás helye a Margit forrás környékén lesz. A déli és délutáni vonattal érkezőket a szarvaskői állomáson várják. Úgy a reggeli, mint a déli és délutáni vonatokhoz külön kocsik állanak rendelkezésre. Részvételi díj a költségek fedezésére személyenkint 50 fillér. Kirándulási jelvény látható helyen viselése kötelező. Zenekarról gondoskodtak. — Anyák napja. Az egri belvárosi áll. el. iskola növendékei május hó 29. ón d. u. 5 órai kezdettel tartják az »Anyák napja« ünnepét a Szekfű uccai Keresztény szociális legényegylet termében. Az ünnepélyt hazafias dalok, énekek, versek és az »Eleven mesés könyv« című színjáték, magyar szőlős táncokkal teszik élvezetessé. Belépődíj I—II. sor 50 f, a többi sorok 30 f. — Kertmegnyitás. Az egri Keresztény Iparoskor házi zenekarának közreműködésével, május 29-én, áldozócsütörtökön, délelőtt nyitja meg kerthelyiségót, melyre tagjait és a vendégeket szívesen látják. — A cifratéri állami elemi iskola tantestülete folyó hó 29 ón, áldozócsütörtökön a 8 órai szentmise után az iskola helyiségében változatos műsorral Szent Imre ünnepélyt rendez. * Régi telepes vagg detek toros rádiókat modern hálózati rádióra becserélek. Kedvező részletfizetések. Illés Béla Eger, Hangya ház. Telefon 230. /
