Eger - napilap, 1930/1
1930-05-28 / 120. szám
Aha 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG EGER, LYCEUM, FÖLD SZINT 3. — TELEFON 11.- KIADÓHIVATAL EGER, LYCEUM, FÖLD SZINT 6. — TELEFON 87 - POSTATAKARÉK PÉNZTÁRI CSEKK :: SZÁMLA: 54.558. : XLI. évfolyam 120. szám ♦ Szerda ♦ Eger, 1930 május 28. Trak Géza polgármester a városi múzeumról A város uj kultúrális intézményének máris nagy terjedelmű és értékű anyaga van. Húszezer katolikus nő , zarándokolt tegnap Esztergomba. A Szent Imre jubileummal kapcsolatosan vasárnap Esztergomba országos női zarándok- lás iodu’t, melyet a jubileumi év női nagybizottsága rendezett. Ez a zarándoblás méltóan kapcsolódott bele a jubileumi évbe, mert azon az ország minden részéből a katolikus nők ezrei vettek részt. A fővárosi zarándokok szállítására hat külön hajó indult a pesti hajóállomásokról. A hajók háromnegyed egy óra után kötöttek ki Esztergomba. Az üdvözlő beszédek elhangzása után a rendezők a szinte beláthatatlan tömegű zarándokokat hatos sorokba állították. Mintegy húszezer női zarándok vonult ezután impozáns menetben a Bazilikába. A főszékesegyházban Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás ünnepi szentmisét pontifikáit. Hősök emlékünnepei a vidéken. Az elmúlt vasárnapon mindenütt kegyelettel és lelkesedéssel ülték meg a hősök emlékünnepét. A vidék nehány községében tartott ünnepségekről az alábbi tudósításaink számolnak be: Féldebrőn délután 3 órakor a templom előtti térről vonultak ki a temetőbe a község elöljáróságának vezetése mellett a nagy számban egybegyült ünneplők. Különböző testületek, az ifjúság, a Faluszövetség, OKH fiók, szív- gárdisták, stb., zászlók alatt, koszorúkkal. A temetőben a hősök sírjai előtt Inczédy Endre kantortanító mondott emlékbeszédet. Utána 12 hősi halott sírját megkoszorúzták, a szívgárdisták éneke közben. Erdős Sándor tanító beszéde után a feldebrői dalárda énekelt. Végül Schick Emil imájával és a Szózat eléneklésével ért véget a lélekemelő ünnepiég. Tiszafüreden a hazafias közönség méltó kegyelettel rótta le emlékezetét e hő 25 én a világ* háborúban elesett hősei iránt. A felekezetek templomaiban — a hatóságok és testületek részvételével ünnepélyes istentiszteletet tartottak, majd a »Fehérlő* téren levő hősök emlékművét koszorúzták meg. Eger, május 27. Lapunk tegnapi számában adtunk hírt a városi múzeum jelentőséges tervéről, melyet Trak Géza polgármester a közeljövőben szándékozik megvalósítani. A múzeum ügyében a polgármester a következő javaslatot terjeszti a szombati városi köz gyűlés elé: »— Polgármesteri beiktatásom alkalmából, 1929. dec. hő 21.-én elmondott prograinmbeiz időmben foglalkoztam a városi múzeum létesítésének kérdésével. A Gárdonyi Társaság nagynevű elnöke: dr. Kürti Menyhért ciszt. rendű főgimnáziumi h. főigazgató úr egyik nagyhatású beszédében a nyilvánosság előtt, általános helyesléssel kísérten mutatott rá arra a nagy kultűrhiányra, hogy Egernek nyilvános városi múzeuma még ma sincs, a így eddig nem volt meg a lehetősége annak, hogy megmentsük azokat a művelődés, művészettörténet, gazdaság, ipartörténet vagy néppszihologia szempontjából fontos értékeket, melyek városi múzeum hiánya miatt az elveszés veszélyeinek lehetnek kitéve és amelyeknek megmentése kultűrfeladat. • Köszönettel veszem át, — mondottam programmbeszédem- ben, — a Gárdonyi Társaság érdemes elnökének üzenetét, s a múzeum létesítésére vonatkozó javaslatomat meg fogom tenni a tekintetes Képviselőtestületnek.« Ennek a kötelességemnek teszek most eleget. A műzeális gyűjteményeknek a nyilvánosság részére való átadása alkalmat ad az általános műveltség kiszélesítésére s közelebbről a működési körébe vont vidék történeti, fejlődési, természetrajzi s néprajzi viszonyainak megismerésére. Egymagában véve ezt a célt azonban aligha szolgálná, ha nem vennénk programmban ezzel kapcsolatosan a gyűjtemények tudományos feldolgozását, tudományos népszerű előadások tartását. Majd annak a szervnek, mely a képviselőtestület elhatározása szerint s megalkotandó alapszabályok keretében a városi múzeum ügyeit intézni fogja, feladata körébe kell hogy vonja a tudományos kutatások párt- fogolását és előmozdítását, a történelmi emlékű helyek, régészeti és műemlékek szakszerű jegyzékbe foglalását, s majd őrködni fog azon, hogy azok a pusztulástól megővassanak, Ennél a munkánál a Műemlékek Országos Bizottságának s a városnak segítségét és támogatását természetszerűleg nem nélkülözhetik. Ezen uj kulturális intézményünk keretében volna lehetséges a város máris nagyértékű könyvtárának a nyilvánosság részére átadása, s olvasó termében oly tudományos folyóiratoknak rendelkezésre bocsátása, amelyek az előfizetési ár nagysága miatt egyesek részéről a mai nehéz időkben éppen nem s a jövőben is aligha volnának megrendelhetők. A kérdés megoldásának mind a két feltétele megvan. A város megfelelő épülettel rendelkezik s a muzeális anyagok is megvannak, eiak elhelyezésüket, rendezésüket várják. Ezek az anyagok a következők .1. A Legányi-téle gyűjtemény, amely a praehistoricus kor Eger környékbeli gyönyörű leleteit képviseli, különösen páratlan gazdagsággal a környékünkben található neolit kőkorszak leleteiben. Jelenleg a vár egyik kazamáta termében van letétbehelyezve, egyelőre a Legányi tulajdonjogának fenntartáséval. 2. Az Egri vdr leletei, — a Mátyás király korabeli gótikus székesegyház faragott kövei, — ásatások folytán előkerült várbeli fegyverek, használati eszközök (edények, kályhacsempék, Németország az elmúlt 1929. esztendőben 15 európai államba 6351 millió márka értékű árut exportált, ugyanezekből 4450 millió márka értékű árut, nagyrészt élelmiszert vitt be. Ezen 15 állammal szemben tehát Németország kül- forgalmi aktívuma majdnem 2 milliárd márkával aktiv, köztük szerepel Magyarország is, honnan 89 millió márka értékű agrárcikket vitt be és ahova 146 millió márka értékű iparcikket vitt ki s ezzel 57 millió márka kiviteli többletet biztosított magának. Ezekkel szemben a tengerentúlról gabona és őrleményből 1085 millió márka értékű menynyiléget vitt be és pedig: Argentínából 434 millió márka Kanadából 332 * < U. S. A.-ből 295 « « Ausztráliából 24 « « értékben, ezen felül ezek az államok együttesen még 2579 millió márka értékű egyéb árut is vittek be Németországba, úgy hogy bevitelük öiszes értéke 3664 millió márka. Yiszont Németország kivitele ezekbe az államokba csak 1415 millió márka, velük szemben tehát Németország kereskedelmi mérlege több mint 2 milliárd márkával patz- szív. A felsorolt számadatok, melyeket a Magyar Agrár Kurír ez évi 35-dik számában teljes részletességgel olvashatunk, az eu- rőpaimezőgazdasági válság egyik igen fontos tényezőjére mutatnak rá. 15 európai gabonát és egyéb mezőgazdasági terményt exportáló ország hű fogyasztója, 2 milliárd márka évi külkereskedelmi bevételi többletnek a fór* rása Németország. Ezt a 2 milliárd márkát a német külkereskedelem beveszi Európa államain, s kifizeti a tengeren túl azon államainak, melyek a német iparnak távolról sem oly értékes fogyasztói, mint mi, a 15 európai állam. Hogy akar Németország a jövőben boldogulni, ha ipari nagyfogyasztó szomszédait mezőgazdasági eredetű szükségletének fedezésénél mellőzi és ezáltal azokat létalapjukban rendíti meg ?
