Eger - napilap, 1930/1
1930-05-25 / 118. szám
2 EGEä 1930. májúi 25. Felhívás Eger város társadalmához! Eger, május 24. Két virágzó dunántúli magyar köziág lett órák alatt a lángok martaléka. Keiervei verejtékkel egy vagy több életen át gyűjtött vagyon lett semmivé. A puizta életét megmentő lakosiág a leg- ■zükiégecebbet nélkülözi. Az otthon, ruha, táplálék után kiáltozők segélyhívásait halljuk meg mi egriek is. Ne legyen igaz az a vád, .amellyel a magyart illetik, hogy csak az olyan nyomor indítja meg szívét és zsebét, amelyet közvetlenül: szemével és fülével tapasztal, de nincs szociális képzelete s hogy segítő jobbja és részvéte kényelemszerető közönnyé dermed, ha oupán távoli segélykiáltásokat hall. Irtózás rá is gondolni, hogy hátha mi vesztettük volna el így percek alatt otthonunkat!? A szerencsésebb testvér bőkezű szeretetével siessünk a szerencsétlenek nyomorát enyhíteni. Az egri M*n#z. örömmel vállalja a csomagolás fáradságát. Saját helyiségében: Dobó tér 9. sz. alatt (Panakoszta ház) folyó hő 27., 28. és 29.-én (kedden, szerdán, csütörtökön) d. u. 2—6 óra között a küldemények átvételére, csomagolására és elszállíttatására a Mansz. tagok felváltva ott lesznek. Főképen férfi-, gyermek-, női ruhákat és fehérneműket, cipőket kérünk. A használt állapotban levőket is köizönettel vesz- szük, a lyukas darabokat azonban foltozva kérjük. Kérjük a kereskedőket, hogy faládák, szögek, csomagolópapírok küldésével is járuljanak hozzá a nyomorakció sikeréhez. Akik pedig a szállítási költségek fedezésére óhajtanak adakozni, kérjük, hogy pénzküldeményeiket az «Eger» szerkesztőségéhez küldjék be. Kétszer ad, ki gyorsan ed! vitéz Gaáli Ernőné, az egri Mansz. elnöke. A földművelésügyi miniszter augusztusban svájci tenyészállatokat hozat a magyar szarvasmarha állomány vérfelfrissítésére. Az importból a községek és magán- tenyésztők is részesülhetnek. Eger, május 24. Mayer János földművelésügyi miniszter az ország nyugati fajta szarvasmarha tenyésztésének vérfelfrissítése ős minőségbeli elöbbrevitele céljából, augusztus utolsó napjaiban simmentbali tenyészbikákat, üszőket, illetve fiatal teheneket kíván Svájcból, közvetlenül a legjobb tenyésztőktől bevásárolni és behozni. Ebből az importból a községek és magántenyésztök is részesül hetnek. Idevonatkozó igényeiket legkésőbb július Sírig kell bejelenteniük, akár a Hevesvárme- gyei Gazdasági Felügyelőiéghez, akár a földművelésügyi minisztérium állattenyésztési ügyoiz tályához (IV/1). A behozandó állatok teljes vámmentességben és bizonyos belföldi vasúti kedvezményben részesültek. Az árra vonatkozólag még nem lehet biztos adatokat mondani, a vásárolni szándékozók, amennyiben kívánják, a kiválasztásnál és vásárlásnál a helyszínen megjelenhetnek. Leugrott az autóról, eltörte a lábát Tegnap délután különös baleset történt Mátraballán. Magyar Gyuláné, 32 éves asszony csirkéi miatt leugrott a robogó autóról s oly szerencsétlenül esett a földre, hogy az autó egyik kereke keresztül ment rajta s eltörte a lábát. Magyarné 70 csirkét nevel, amelyeket hosszabb idő óta dézsmál a héja. Tegnap Magyarné férjével elindult teherautón vásárra, mikor észrevette, hogy az udvar felett ismét héja kering. Leugrott a már robogó autóról, de az első kerék alá esett, amely eltörte a lábát. Beszállították a kórházba. A magyar nagyasszonyokhozOdakint aratott az öreg halál. A jeltelen sírok egyre szaporodtak ; sokasodtak, mint ősszel az avarra hulló száraz falevél . . . A félelmetes csontvázember kaczavágása az itthoniakat .sem kímélte meg, rengeteg szívet sebzett halálra. Megtelt az ország feketeken- döf, gyászruhái asszonyokkal, kik könnyes szemmel virrasztónak hosszú éjszakákon, még beletörődtek sorsukba, megtanultak felejteni és kijárták a hadiözvegylég keserves iskoláját. Mart szomorú sors hadiözvegynek lenni! Elszakadni attól, kit e földön mindennél jobban szerettünk. Elveszteni fiatalon, egy boldognak indult há- zaséletet! Ti szerencsések, kik megőrizhettétek házatok szentélyét, vagy visszakaptátok élettársatokat, gondoltok-e valaha arra, hogy mennyi gyász, mennyi megmérhetetlen fájdalom van összehalmozódva ezeknek a martirasz- szonyoknak megkínzott lelkében? Tudjátok-e, hogy a kínzó lelkigyötrelmeken kívül, ezek — a legdrágább kincsüket vesztett asszonyok —súlyos anyagi gondokkal küzdenek ? Magyar Asszonyok! Kik arra szövetkeztetek, hogy diadalra viszitek a magyar igazságot, halljátok meg asizonytestvérei- tek segélykiáltását! »Szaggassátok fel a begyógyulni készülő sebeket« ős emeljétek fel érettük mindenütt, szavalok hatalmát! * Kis fehér bázban lakiunk a város szélén, meleg, puha fészekben. Apánk munkába jártasok- kéményét, dübörgő gyárba, édesanyánk féltő gonddal őrizte minden lépésünket. Egyszer . . . mintha a föld mozdult volna meg . . . rettenetes vihar szántotta a vén Európa testét. Tombolt a háború . . . Apámat elsodorta az orkán, anyám szíve megszakadt a fájdalomtól. . . Ketten maradtunk, fészekből kiesett kis árva madarak. Az emberek azt mondják, hadiárvák vagyunk, az állam az apánk, Magyarország az édesanyánk. Vájjon minden magyar gyermeknek ilyen mostoha szülei vannak ? Vájjon minden magyar gyermeknek nélkülözés a torsa ? Vájjon más gyermek is úgy éhezik, fázik, mint mi, az állam gyermekei ? 600 egri elemi iskolás ünnepe. Négy ünnepe lesz Áldozócsütörtökön 600 elemi iskolás gyermeknek. E napon járulnak először a szentáldozáshoz. A nagy Napoleon élete egyik legszebb napjának az első áldozás napját mondotta. Az egri elemi iskolák II. és III. osztályainak kis rö- vendékeit jól előkészítették e nepra vezetőik. Az ünnepi szentmise és közös szentáldozás 29-én, Áldozócsütörtökön nyolc órakor lesz a főszékesegyházban. A titokzatos nagy vendégség után ez évben is megrendezik az elsöáldozők szeretetreggelij&t. A város tizenegy helyén: az angolkisasszonyoknál, az orso- lyitáknál, a ferencrendieknél, a II ceumban, az Irgalmas, a Deák Ferenc, a Makiári, a Kertész, a Wesselényi utoai, a Cifratéri és a kisegítő iskolában a tantestületek tagjai s jólelkű úrasszonyok és úrleányok várják a fehérlelkű kis gyermekeket. Virágos asztal körül a régi keresztények szere- tetlakomájához hasonlóan a kicsinyeket nekik különösen kedves dolgokkal vendégelik meg. A szeretetreggeli alatt a n .gyobb szívgárdisták énekekkel s szavalatokkal szórakoztatják ünnepló társaikat. — A gyermekek legtöbbjének szülei olyan nehéz helyzetben vannak, hogy gyermekük számára rendes ruháról nem tudnak gondoskodni. Ezeket a gyermekeket ruha- segélyben részesítik. A templomi és iskolai ünnepségre a rendezőség a szülőket s a gyermekek barátait szívesen látja. Az egri Károlyvárosi állami iskola tantestülete május hó 25.-én, vasárnap délután 4 órakor anyák- napi ünnepséget rendez, melynek műsorán számos ének és szavalat szerepel. A megnyitó beszédet Hódi Antal igazgató mondja. Sápadt arcunkra barázdát szántott az élet, gyermektestünket megtörte a nagyoknak való munka, ruhánkat megtépte az idő törése . . . Ha olykor az uccán, anyjához simuló boldog gyermeket látunk, kínzó fájdalom szorítja össze a lelkünket. Mi nem ismerjük az anyai szeretetet, nem érezzük gyöngéd kezek forró simogatá- ■át . . . nem ismerjük a mosolyt, mi nem élünk gondtalan gyér mekéletet . . . Nagyasszonyok! Ti, kik a nemzet ékes koronája vagytok, vonjátok kebletekre ezeket a könnytől verejtékei arcú gyermekeket, mert nem tudjátok, hogy nem lesztek-e egykor Ti is hadiözvegyek és gyermekeitek nem lesznek-e hadiárvák ! Medák Alajos
