Eger - napilap, 1930/1

1930-05-23 / 116. szám

ÄBH 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON: 11. - KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :: XLL évfolyam 116. sutám * Péntek ♦ Pger, 1930 május 23. A Máv. kiadásában elkészültek Eger művészi propaganda plakátjai »Jöjjön Egerbe, a fürdők és műemlékek városába!« R tavaszi bérmálás sorrendje. Eger, május 22. Az egri egyházmegye területén a következő sorrendben mennek végbe a tavaszt bérmálások: május 29-én áldozócsütörtökön Mezőkövesden, május 30-án pén­teken Borsodivánkán, máj. 31 én szombaton Poroszlón, június l én vasárnap Sarudon, június 2 án hétfőn délelőtt Tiszanánán, jún. 2 án hétfőn délután Kiskörén, jún. 3-án kedden Abádszalőkon, június 4-én szerdán Tiszaszent- imrén, június 5 én csütörtökön Tiszaörsön, jűniu# 6 An pénteken Tiszafüreden, június 9-én pün­kösdhétfőjén Egerben. Napról napra csökken a magyar vasgyárak munkája. Budapest, május 22. A magyar vasgyárak jelentést adtak ki, amelyben feimutasjáSr, hogy a megrendelések hiánya miatt a gyárak egyre keveseb­bet tudnak dolgozni. Mindössze 2500—3000 munkást képesek fog­lalkoztatni, de sok helyütt így is hetenként 3—4 napon tartják csak üzemben a gyárakat. A debreceni Szent Imre ünnepség. Eger, május 22. A debreceni katolikusok im­pozáns keretek között, reggeltől estig tartó ünnepség-sorozattal ünnepelték Szent Imre és Szent László emlékét. A piarista gim­názium udvarán fél 10 órakor Linderberger János apostoli kor­mányzó tábori misét pontifikáit, melyen a hatóságok és előkelő­ségek teljes számban resztvettek. Délután 5 órakor az Arany Bika dísztermében Szent Imre és Szent László ünnepély volt, a- mely nagy tömeget vonzott a ha­talmas méretű terembe. Az ün­nepi beszédet dr. Láng [János egyetemi tanár tartotta. Csiszárik János c. püspök is mondott itt beszédet Szent Imréről. Az ünnepséget este 7 órakor tízezer ember részvételével en­gesztelőkörmenet fejezte bs. A Szent Anna templomból kiinduló körmenet útján az összes abla­kokat kivilágították. A körme­neten a tisztikar tagjai altábor- nagyuk vezetésével teljes dísz­ben jelentek meg. Eger, május 22. Jeleztük nemrégiben, hogy a Máv. a magyar városok megis­mertetésére propaganda plakátokat nyomat ée azokat az ország összes állo­másainak helyiségeiben, váró­termeiben ezenkívül az összes idegenforgalmi hivatalokban, menetjegyirodákban, a székes­főváros hirdetési helyein, és a közlekedési vállalatok irodáiban kifüggeszti. Az egri Idegenforgalmi Hiva­talnak köszönhető, hogy Eger plakátjai körűitek ki elő­ször a nyilvánosság elé. A Máv ötezer darabot nyomatott a plakátból és már látható is az állomásokon a mű­vészi kép: »Jöjjön Egerbe, a fürdők és mű­emlékek városába« felírással. A plakátokból dr. Boksch Ala­dár tföf*lügyelő és dr. Koller Ferenc titkár, a hirdetési osz­tály vezetőjének szivén előzé­kenysége ötszáz darabot az egri Budapest, május 22. A parlament ellenzéki folyo­sóján rendkívül érdekes^ beszél­getés indult meg a várható bel­politikai változásokról. A beszél­getésben a főszerepet Apponyi Albert gróf vitte, aki sok érdekei, sőt feltűnő ki­jelentést tett. Vass József veszprémi beszé­dével kapcsolatban megjegyez­ték az ellenzéki képviselők, hogy nem tudják miért szabott a vá­lasztások kiírására a népjóléti miniszter egy évi terminust? Apponyi a következő kijelen­tést tette: — A titkosságot a kormány minden bizonnyal ki fogja terjeszteni. idegenforgalmi hivatalnak jutta­tott igazán minimális áron. A hivatal ezeket a plakátokat az OMIT által annakidején díj­mentesen készíttetett nagytem­plomot ábrázoló málynyomásű plakáttal együtt megküldi az ország valamennyi városának és nagyközségének kifüggesztés végett. Ezzel szem­ben viszont vállalja, hogy azok­nak plakátjait Egerben helyezi el. Maga a plakát a plahátszerű- ság áe a művészi követelmé­nyek szempontjából egyformán kiváló. Festője Gebhardt Tibor, szerencsés megoldással illesztette őrsze a fürdők és a műemlékek képét, a festményen nincs egy disszonáns vonás sem, e az ál­lamvasutak elnöksége szerint is egyike a legszebb propaganda nyomtatványoknak. A jövőben a plakátot levelezőlap alakban is megjelen­teti az idegenforgalmi hivatal kétezer példányban, felét magyar, felét pedig négy nyelvű felírás­nál és ismertetéssel. Sigray Antal gróf nyomban megkérdezte: — Biztos tudomásod van erről ? — Közvetlen tudomásom nince — felelte Apponyi. — Magán- értesüléseim vannak csak és kü­lönben is minden oldalról ezt hallom! Nekem magamnak is ez az érzésem, hogy a titkosság kiterjesztése várható. A nálunk érvényben levő ajánlási rendszer valóban tarthatatlan. Közben kormánypárti képvi­selők is átmentek a baloldalra és nagy érdeklődéssel hallgatták az ellenzék vszetőpolitikusainak megállapításait. Egyesek meg­jegyezték, hogy Vasa beszéde is arra enged következtetni, hogy 1 fordulat előtt áll a belpolitika. A mezőgazdaság és a fizetésképtelenség. Az általánost gazdasági de­pressziónak a fizetésképtelensé­gek alakjában való megnyilvá­nulása az utóbbi időben már a mezőgazdaságban is felbukkant. Nemcsak haszonbérlők, hanem birtokosok is fizetési zavarokba kerültek. A kényazoregyezsőgi eljárás eszközét a válságba került me­zőgazdasági üzemek éppen úgy alig veszik igénybe, mint a ma­gánegyezségi eljárást. Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy a Bzűbanlevő eljárásokat, a szabályozó rendeletak — kü­lönösen a magánegyezségi eljá­rás igénybevételének lehetősé­gét — pusztán az ipari és keres­kedelmi vállalkozások számára biztosítják. Éppen ez a körülmény vetette fel azt a gondolatot, hogy cél­szerű lenne, ha a mezőgazdaság szempontjából is rendeződnének ezek a kérdések. Az agrárérde- keltcégek foglalkoztak is azzal a gondolattal, vájjon nem lenne szükséges a magán- és kényszer­egyezségi eljárást kiterjeszteni a mezőgazdasági üzemekre is ős ennek a lebonyolítására olyan­féle szervezetei életrehívni, ami­lyen az OHE. A mezőgazdasági körök felfogása a felvetett kér­désben nem volt egységes. így azután a kérdés olyan formában, hogy — mint az OHE alapításá­nál is történt,— a mezőgazda- sági érdekképviseletek egy, a magfinegyeztetés és a fizetés­képtelenség lebonyolítására al­kalmas autonom szervet létesít­senek, egyelőre lekerült a napi­rendről. Ettől függetlenül azonban, akik szükségesnek tartották a válság­ba kerülő mezőgazdasági üzemek részére az OHE funkcióját ellátó valamilyen önkéntes társuláson nyugvó szerv létesítését, azok megalakították néhány héttel ezelőtt a Magyar Őstermelők Országos Hitelvédelmi Szövet­ségét. Az ügynek ebben a stádiumá­ban nem érdektelen megvizs­gálni, hogy jelenleg milyen mér­tékben szerepel a mezőgazda­ság a fizetésképtelenségi sta­tisztikában. Az inzolvanciália sta­Fordulat előtt a magyar belpolitika A titkosságot a kormány minden bizonnyal ki fogja terjeszteni. >

Next

/
Thumbnails
Contents