Eger - napilap, 1930/1

1930-05-17 / 111. szám

«BÄ 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. PCLITIE&I NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON: 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :i XLI. évfolyam 111. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1930 május 17. A népjóléti miniszter még kölcsönt sem tudott adni az egri vízvezetéki víz savtalanítására A Vízmüveknek saját költségvetésben kell megvalósítania a savtalanítást Az igazgatóság a miniszter utasítása értelmében pótajánlatokat kér a vállalkozóktól. Dűlőre jutottak a 20 millió dolláros kölcsön tárgyalásai. Budapest, május 16. Wekerle Sándor pénzügymi­niszter, mint hírt adtunk róla, tárgyalásokat folytatott egy 20 milliő dolláros rövidlejáratu me­zőgazdasági kölcsön szerzésére. Mint illetékes helyről értesü­lünk, a tárgyalásokat ma befe­jezte a pénzügyminiszter s a hitelre vonatkozólag megegye­zést hozott létre. A 20 millió dollárt két-két részletben, tiz milliő dolláros összegben folyó­sítják. Minden remény meg van arra, hogy ezt a rövid lejáratú kölcsönt szükség esetén prolon­gálhassuk. Újabb letartóztatások a takarmány-panama ügyében. Budapest, május 16. Ismeretes, hogy nemrégiben lelepleztek egynegyarányú takar­mány-panamát, amelynek egyik főhőse Takách gazdasági őrnagy volt Ma ennek a panamának ügyében a rendőrség újabb vizs­gálatot indított kés cég ellen, amelyek közül egyiknek főnö­keit, Toplak dr-t és Kozákot a rendőrség vallomásuk után őri­zetbe vette. További házkuta­tást is tartottak, amelynek során leveleket foglaltak le. Perbeszédek az Erdélyi ügy táblai tárgyalásán. Budapest, május 16. Az Erdélyi per mai tárgyalá­sán az elnök enunciálta, hogy a tábla nem ad helyet a védő bi- zonyításkiegészítéii indítványá­nak. A bejelentés után Vargha dr. főügyész mondotta el vádbeszé­dét, amelyet azzal kezdett, hogy ez a fiatal férj házassága előtt csalást csalásra halmozott, azután megnősült, hogy meggyilkolja feleségét és így anyagi haszon­hoz jusson. Minden vádbeli cse­lekményét bizonyítottnak látja. Fejtegeti, hogy Erdélyi milyen gyilkos következetességgel dol­gozott az életbiztosítás összegé­nek megszerzésén. A főügyész után Gál Jenő védő mondotta el beszédét, amely­ben azt igyekezett bizonyítani, hogy Erdélyi Bélának nem volt anyagi haszna a házasságból. Eger, május 16. Régóta szükségesnek mutat­kozik már az egri vízvezeték vizének sav- talanitása. A víz szénsavtartalma erősen rongálja a vascsöveket és sür­gős intézkedésre van szükség a komolyabb bajok megelőzésére. A város szegénysége arra késztette a képviselőtestületet, hogy segélyt kérjen a népjóléti mi­nisztertől a munkálatok megalapozásához. A népjóléti miniszter ez év feb­ruárjában mérlegelte a város kérését és kijelentette, hogy jő szándéka mellett sem tudja tel­jesíteni azt, mert nem tud fedezetet teremteni erre a célra. A képviselőtestület ekkor újabb kérelmet terjesztett a miniszter elé, amelyben 10 évi kamatmentes kölcsön fo­lyósítását kérte a város részére. Ez a kérés is meghiúsult az állam nehéz pénzügyi helyzete miatt. A miniszter értesítette a várost, hogy ezt a kérést sem tudja teljesí­teni az anyagiak hiánya miatt. A vízművek igazgatósága most kellő fedezetről kénytelen gon­doskodni, hogy Eger, május 16. ki általános elszegényedés egyre nagyobb méreteket ölt. Az adózók pénztelensége szinte illuzóriussá teszi az állami költ­ségvetést. Hiába állít ba az ál­lam a bevételi részbe különböző címeken jövedelmeket, ha az adó­fizetés nem történik meg, mert a polgárságnak nincs miből fi­zetnie. Hevesvármegyében is elszo­morító a helyzet. A szegénység egyik legbiztosabb fokmérője az adóhátralékok nagysága. A vár­saját költségvetésének keretén belül oldja meg a közönség érdekében és a vezeték romlásának meg­akadályozása céljából múlhatat­lanul szükséges savtalanítást. Az igazgatóság a vállalkozók beadott ajánlatait feldolgozta és felterjesztette véleményezés vé­gett a miniszterhez. A vélemé­nyezés szükségesnek tartotta, hogy a vállalkozók teljes üzemtervet mellékeljenek az ajánlatok mellé és a gépi berendezések szállítá­sán kívül a szükséges épületek megépíté­sére is adjanak be ajánlatot. A dolog sürgősségére való tekintettel az egri vízművek igazgatósága haladéktalanul fel­szólította az ajánlattevő cégeket, hogy a miniszter utasítása értel­mében pótajánlataikat még május hő 22.-ig adják be. A savtalanítás ügyét valószinüleg még a májusi köz­gyűlés tárgyalja és valószínű az is, hogy a leg­rövidebb időn belül megvalósul a dolog, annál is inkább, mert a népjőléti miniszter semmi aka­dályt nem gördít a város döntő határozata elé s azt befolyásolni sem akarja. megyében eddig ebben az évben be kellett volna folynia 5.856,342 pengőaek, azonban mindössze 691,335 pengő befizetés történt. Az adóhátralék nagysága tehát 5.165,007 pengő. Nagy részük van a dolgok ilyetén alakulásában az általános gazdasági helyzetnek és az Egert és vidékét a közeli múltban ért elemi csapásoknak. A javulás csak az adózók fizetőképes­ségének előnyös változásától várható. Apponyl a hágai egyezményről. Apponyi Albert, aki felüláll pártokon és pártpolitikán, ha­talmas beszédben mutatott rá azokra a kényszerítő okokra és körülményekre, amelyek szüksé­gessé és szinte elkerülhetetlenné tették Magyarországra nézve a hágai és párisi egyezmény meg­kötését. Apponyi azzal kezdte beszédét, hogy amikor a nemze­tek képviselői Hágában leültek tanácskozni a háború okozta jó­vátételek végleges megállapítá­sáról, az az egyöntetű vágy he­vítette az egész világot, hogy mindörökre szabaduljon az ösz- szes háborús financiális ügyek­től. Hogyan szállhatott volna szembe ezzel az általános óhaj­jal a háborúban vesztes kis Ma­gyarország, amely reá volt szo­rulva a külföld rokonszenvére és a külföldi tőkére, amelyre közgazdaságának égető szüksége volt. A tárgyalások elől tehát nem lehetett kitérni, a kérdés csupán az, hogy Magyarország a körülményekhez képest ki tudta-e magának harcolni a jő- vátételi kérdésekben a lehető legjobb egyezményt. Itt rátért Apponyi az optánsügy ismerte­tésére, amelyről az ellenzők azt szeretné elhitetni, hogy kedve­zőtlenül befolyásolta a jóvátételt tárgyalásokat. Az optánsügyet nem Magyar- ország kapcsolta össze a jóvá­tétellel, hanem a románok kíván­tán a két kérdés összekapcsolá­sát ami elől a nagyhatalmak ki­fejezett óhajára nem térhettünk ki, ha egyáltalába kerestük a megegyezés lehetőségét. Márpe­dig a jővátételi kérdés végleges elintézésére talán nekünk volt a legnagyobb szükségünk az ősz- szes nemzetek között. Kétségte­len ugyan, hogy 13 és félmillió­val terhet vállaltunk magunkra, de másrészt megszabadultunk at­tól az állandóan fenyegető ve­szélytől, hogy újabb csapásokat zúdítsanak ránk. Elejét vettük annak a lehetőségnek, hogy mér­hetetlen jóvátétellel sújtsanak bennünket. Pénzügyi szuvereni­tásunk visszanyerésével felsza­badítottuk guzsbakötött pénz­ügyi politikánkat. Ki meri azt állítani, mondta Hevesvármegyében eddig 5 millió 165 ezer pengő az adóbátrálék ebben az évben Mindössze 691.335 pengő folyt be.

Next

/
Thumbnails
Contents