Eger - napilap, 1930/1

1930-05-16 / 110. szám

2 EQES 1930. májul 1 6. neveltetési járulékban részesül. A közhelyekre pályázóknál első* sörben a nagyobb családos jön tekintetbe. A munkát kiosztó faicista szervezetek vezetői pon* tosan vezetett kimutatásaikon előbb a nagycsaláduaknak jut­tatnak munkát. Agglegényadőt vezettek be úgy Francia-, mint Olaszországban Se pedig a ren­des adó után fizetendő 25 szá­zalékot, melyet azután mind arra fordítják, hogy a nagy családot segítsék. Nincs rá fedezet! Ezt el is hi­hetjük ott, ahol mindent az ál­lamtól, mindent a hatóságoktól várnak, a társadalom pedig né­mán nézi a sokgyermekes apa vergődését. A takácsjánosokat dicsérik nálunk és a szenvedő anyának díszrendjelet osztanak ki. Kenyér, ruha, pénz, állás, foglalkoztatás, munka, adóel­engedés helyett — érdemrend. Mostoha fizetés egy nagy család gondjaiért. A sokgyermekes családok Ma­gyarországon szinte kivétel nél­kül katolikusok. Nekünk, katoli­kusoknak tehát kötelességünk, hogy olyan törvényeket sürges­sünk, melyek óvják, védelmezik é* megsegítik a nagycseláduakat. A gyermek Isten legszebb ado­mánya. A katolikus erkölcstan a gyermekáldás tiszteletére, a gyer­mek szeretetére, s a szegény gyermek iránti kötelezettségeink­re figyelmeztet mindenkor ben­nünket. Amíg tehát törvény nem rendelkezik, addig is a katoli­kus társadalom tegye meg a magáét a sokgyermekes csalá­dokkal szemben. Segítsük őket s adjunk munkát a családfőnek, ruhát, segítséget a gyermekek­nek. Da egyben szorgalmazzunk olyan törvényeket, melyek a mi­niszterek kezében a segítés esz­közeivé lehetnek. Törvény is kell. Fedezet is kell, de minde­nekelőtt a társadalomnak érző szíve legyen a takácijánosok tragédiájával szemben. (—) Meleg, zivataros nyarat jósol Sirius mester. Sirius, az ismert időjós, ismét leközölte időprognőzisát egészen októberig. Jóslását azzal kezdi, hogy igen jő termés Ígérkezik mindenben, csak a szőlővel lesz egy kis baj. E hóban szép és meleg napok várhatók, sőt lesz­nek 28, 30 és 31 fokos melegek is. Május 19, 21. 25 és 26-án ziva­taros esők kerekednek. Június­ban meleg napokra számítha­tunk, azonban 9, 10, 11, 17, 18, 19, 25 és 27-én zivatarok várha­tók. Július is szép lesz, csak 14-től kezdve lesz egynéhány zivataros nap. — Augusztusban különösen 20 a ígérkezik szép napnak, 6 és 10-ke között pedig viharok lesznek. Átlagban véve szeptemberben is meleg idő vár­ható. Pünkösdre szép időt ígér Sirius. Hevesvármegyében kedvező a vetések állása Fagykárok sehol sem voltak, csak az esőzések okoztak hátráltatást a tavaszi vetésnél. Eger, május 15. A közigazgatási bizottság mai ülésén vitéz Fluck Gusztáv, vár­megyei gazdasági felügyelő be­terjesztette szokásos jelentését a mezőgazdaság helyzetéről. Az adatokból megállapítható, hogy nagy általánosságban kedvező a vetések állása, sem a fagy, sem jég nem tett kárt a mezőgazda­sági termésekben. Elemi csapá­sok tehát nem okoztak bajt és így meg van a remény arra, hogy a múlt esztendő fagykárait kiheverik gazdáink az idén. A jelentés fontosabb részei a következők: Az általában meleg csapadé­kos időjárást a hőnap első har­madában hűvösebb idő váltotta fel s bár az éjjeli lehűlések erősek voltak, fagypont alá a hőmérséklet nem süllyedt. A csapadék helyenként rész­leges elöntéssel, másrészt, főleg a felvidék mélyebben fekvő termőföldjeinek feláztalásával kárt tett és a tavasziak vetésének befeje­zését is erősen hátráltatja. Az egyes termények állása a következő: A repcék jól fejlőd­ve teljes virágzásban vannak, sőt elvirágzottak. Az őszi és ta­vaszi búzák, őszi rozsok szépen S fejlődnek, utóbbit az uralkodott szélviharok helyenként megdön­tötték. A korai vetésű árpák jól fejlődnek, a későbbiek helyen­ként ritkák. A zab fejlődése jő. A borai tengeri, burgonya vetés kikelt, ugyancsak jől fejlődnek a répa vetések. A kerti vetemé- nyek jől fejlődnek. A dohány kipalántázva, jól fejlődik. Az évelő takarmányok fejlődése is buja, a rétek és legelők aarjad- zása ugyancsak erő*. A gyü­mölcsfák virágzása igen erőtel­jes, a korán virágzó fákban a hideg idő, a sok eső és a szél­viharok azonban több-kevesebb kárt okoztak. Rovarkártevők közül a vár­megyében a gabonafutrinka ál­cája, a répabogár, a földi bolha és az igen nagy mértékben fellépett tücsök tett helyenként tekinté lyes kárt. Ezek a tücsök okozta károk azonban nem tartoznak az álta­lános jelenségek közé, valamint az esőzések okozta vetés kése­delem sem, tehát aggodalomra nincsen ok. Hasonló szórványos kártételek mindeG évben előfor­dultak, anélkül, hogy túlságosan megérezhettük volna azokat. Az ügynökösködés magas iskolája Hogy lehet bort eladni a szőlősgazdának? Eger, május 15. Pár hónappal ezelőtt gyalog­szerrel vágott neki Mandl József elkeseredett borügynök a gyön­gyöspatai útnak. Nem azért, mintha pénze nem lett volna, ha­nem így fundálta ki magában előre, hogy bort fog eladni. Hogy kinek, azt nem tudta, de hallotta már maga mögött zörögni azt a szekeret, amelyiknek a gazdája több hektolitert fog venni tőle. Utólérte Mandl urat a szekér. Kellér János gazduram ült rajta. Nyugodalmasan pipázott, nem is sejtvén ökelane, a leskeiödő ve­szedelmet. Mandl űr megállította a gazdát, mondván, hogy nem vlnne-é el kedves egy bátyám engem is Patára. Dehonnem, — így a gazda, — elviszem én. Még örült is a szerencsétlen, hogy nem lesz egyedül az úton. El disburálnak majd evvel a beciü- letesbépű tekintetes úrral, mert nyilván az, hiszen olyan derék palócos beszeeggyi van. Hát jő. Felült Mandl tekinte­tes a szekerre. Szóba ereszked­tek egymással, elbeszélgettek a vetésrül, meg hogy milyen hun­cut a német. Ezt nem Kellár mondta, hanem a tekintetes, aki jgan-igen csak nem sietett fe­szegetni származását. Ekkor aztán érdeklődni kez­dett ez utas, szekeresnek höctü- letes neve után. Az öreg magyar megmondta: — Kellár János a böcsületes nevem. — Nem értem, aszongya a Mandl. — Kellér, harsogja most már a gazda, felettébb csudálkozván, hogy vendége ilyen hamarság rosszul hall. Előbb olyan jő füle volt, hogy a fű nyövésit is meg­hallotta. Teheti is, hiszen jő nagy füle van. Da az űr most is csak a fejét rázza, hogy nem érti. Ma­ga is nagyon mérges lehet ma­gára, mert előragad egy cédu­lát, meg plajbászt, hogy írja le a nevit. Megállítődik a két lő, mert nem olyan egyszerű a do­log. Kellér nekirugaszkodik, meg- nyálazza a ceruzát és maga is gyönyörködik: milyen akkurá­tusán sikerült a msnupropria. Patán oizt barátságosan be- csapkodtak egymás tenyerébe, áldást, békességet kívánva mind az egész, kedves családnak. No, eltelik pár nap. Egyszer csak ér­kezik az írás Kellár gazdához, hogy tíz hektoliter bora jött, váltsa ki. Csak hőköl egy da­rabig, szalad fűhöz, fához, míg kisül, hogy a fránya cédula, aki­re ráírta a nevét: megrendelő­lap volt, Mandl úr, a barátságos képű utas meg borvigéc. No, ez az eset azután ismétlő­dött, több helyen, más-más sze­méllyel, de mindég ezzel a prak­tikával. A feljelentések csak sza­porodtak, a végén kisült, hogy 200 hektoliter bort sózott külön­böző gazdák nyakába Mandl úr. Az egri törvényszék Pretten- hoffer tanácsa tárgyalta a bo­nyolult ügynöki bűnügyet, el­marasztalván Mandl Józsefet magánokirat hamisítás bűntetté­ben s elitélte ezért 1 évi börtönre. Kanyaró és bárányhimlő járvány van Heves­megyében. Eger, május 15. D*. Csekkel Ferenc vármegyei tiszti főorvos jelentése szerint Hívesvármegye közegészség­ügyi állapota 1930. áprili* havá- bin általában kedvező volt. A heveny fertőző betegségek kö­zül; Diptheria 23, Hasihagymáz 7, Kanyaró 117, Hökhurut 35. Fültőmirigygyuladás 17, Vérhas 5 Bárányhimlő 22, Orbáné 3, Vörheny 2, Gyermekágyi-láz 1 esetben fordult elő. A 232 hevenyfertöző beteg közül 7 halt meg. Kanyaró nagyobb számban Verpelét (38) és Heves (20) köz­ségekben mutatkozott, a többi eset a vármegye más 14 közsé­gében szórványosan került ész­lelés alá. Orvosaink 42 nyílt gümőkőros esetet jelentettek. Tetanus egy-egy esetben ész- lehetett. Mindkét megbetegedés halálos kimenetelű volt. Az illetékes minisztérium az érdekeltek azon határozatát, mely szerint Adácson orvosi állást szerveznek, jóváhagyta. 7 évnél fiatalabban, orvosi ke­zelés nélkül elhalt gyermek ke­zeltetésének elmulasztása miatt Bükkszeníerzsóbeten és Tárná- ■zentmárián 2 esetben indult meg kihágási eljárás. Veszettségre gyanús állat ma­rása miatt 3 egyén utazott fői a Pasteur intézetbe. Folyó év március havában vármegyénkben összesen született 729 gyermek. Az elvetélések szá­ma 31 lévén, minden 23 szüle­tésre esik elvetélés. Szülés következtében életét vesztette 3 anya, szülés körül elkövetett gondatlanság miatt 2 esetben indult meg fsnyítő el­járás.

Next

/
Thumbnails
Contents