Eger - napilap, 1930/1
1930-05-14 / 108. szám
2 EGEK 1930. május 14 miniszterelnökének ilyen esetben nemcsak jog), hanem erkölcsi kötelessége is helytállni. Ha a miniszterelnök a személyes részvételtől azért tartózkodott volna mert a tárgyalási komplexum egy részének őt is érintő volta miatt nem tette volna meg kötelességét úgy a miniszterelnököt az erkölcsi gyávaság vádjával lehetett volna illetni. Szembe kell szállni azzal a felfogással, hogy az optánsok kielégítésüket nagyrészt a magyar adófizetők pénzéből kapják. Mikor a nagyhatalmak elhatározták, hogy a magyar állam annuitásaiból bizonyos összegeket az A. vagy a 6. alapba beutalnak ez már akkor nem volt a magyar állam pénze, mert a hitelező államok rendelkezésére állt. Természetes, hogy ilyen alapon a magyar kormány még sem teheti azt, hogy vonakodjék a fizetéseket teljesíteni, hanem a szőbanforgó összeget magyar állampolgárok kapják. Olyan beállítások is történtek a megegyezéssel kapcsolatosan, mintha a kormány ártott volna Magyarország többi nemzetközi céljának, a revízió ügyének. Ez a beállítás egyáltalában nem felel meg a valóságnak. Az az állam, amely a nemtörődömség álláspontjára helyezkedne : megvetésnek tenné ki magát a külföldön, és a belföldön egyaránt. Politikailag teljesen célszerű volt azt az utat követni, amely a megegyezéshez vezetett, mart semmi elvet nem adtunk fal. Magyarország nemzetközi tekintélye a döntőbírósági elvért folytatott harc következtében nem hanyatlott, sőt elismerést és respektust gerjesztett. Ezek- után senkisem mondhatja, hogy a magyar kormány a hágai megegyezések kapósán a nemzet jogaiból és szuverinitásáből egy jottányit is feladott volna. Síremléket állítottak Gárdonyi Géza irodalom- tanárának. Eger, május 13. Gárdonyi Gáza egykori irodalomtanárának, az egri érseki ta- nítőképzőintézet elhunyt profesz- ■zorának, Répássy János lelkésznek a budapesti kerepeli temetőben díszes síremléket állítottak, amelyet tegnap, hétfőn délután szenteltek meg, kegyeletei ünnepség keretében. Rősztvettek az ünnepségen az elhunyt ismerősei, tisztelői, valamint az emlékműbizottság tagjai élükön Répássy János gondozójával, Búzás Mihálynéval. Iit említjük meg, hogy sz Egri Egyházmegyei Irodalmi Egyesület Krüton Endre püspök útján 200 pengőt adományozott a síremlékre. „Csak világítani: hiábavalóság, csak égni: kevés, égni és világítani: minden." A Katolikus Középiskolai Tanáregyesület Budapesti Körének gyűlése Egerben. Eger, május 13. A Katolikus Középiskolai Tanáregyesület Budapesti Köre vasárnap ünnepi ülést tartott Egerben. A középiskolai tanári karnak mintegy ötven kiváló tagja gyűlt össze, hogy megvitassa azokat a problémákat, amelyek az ifjúság nevelésére elsőrangú fontosságúak. Különös jelentőséget adott az ünnepi gyűlésnek a Szent Imre év, mert alkalom nyílt újból és különösen hangsúlyozni az első szent ki rályfi életének példázó fontosságát. A gyűlést szent mise vezette be a ciszterciek templomában, amely után a tanárok a gimnázium előcsarnokába vonultak, ahol Prónai Lajos ár., a Szent Gallért Kollégium igazgatója megkoszorúzta Szvorényi József emléktábláját, hódolatát fejezta ki Szvorényi a tanár iránt, aki a kötelességtudás eszményképeként áll mindenki előtt. Délelőtt II órakor kezdődött a Budapesti Tanári Kör ünnepi ülése. Dr. Kisparti János, a budapesti kegyesrendi gimnázium igazgatója, a KTOE elnöke üdvözölte a megjelent előkelőségeket és a vendégeket. Megnyitó előadásában Szent Imre herceg tiszteletét fejtegette a magyar tanári kar irányító felfogásával kapcsolatban : — Szent Imre élete elsősorban theocantrikus volt, a magasba törő életstílust állítja elénk abban a korban, amikor az ideálok halványulnak és az anyagias gondolkozás nyomul előtérbe. Szent Imre mély hitből táplálkozó, ideális lelke a magyar ifjú lelkek mintája, ez kell, hogy mozgatója legyen a katolikus pedagógiának. — Lelkének második vonása a templom szent magányából fakadó áldozatoiság, amely után még soha senki sem vágyódott annyira, mint a mi korunk. Ez az erény nevel konstruktiv lelkeket, akikre ma a legnagyobb szükség van. Dr. Kürti Menyhért c. főigazgató üdvözölte ezután a rend apátja, az intézet és a város társadalma nevében a katolikus tanárság kiváló vezértársait és a nagy számban egybegyült tanártársakat. — A történelmi levegőjű Egerben, mondotta, az iskolavárosban, ahol a nevelés és az oktatás mindenütt a krisztusi erkölcstan alapján áll, a katolikus nevelés harcosai testvériesekre találnak. A közgyűlés dr. Kisparti elnök indítványára táviratilag üdvözölte Werner Adolf dr. zirci apátot és Korniss Gyula dr. államtitkárt. Általános érdeklődés közepette lépett az előadói asztalhoz Brisits Frigyes dr„ a budapesti Szent Imre gimnázium tanára én széles tudással, „és történelmi visszatekintéssel azokra ez elvekre, melyek a ciszterci tanítőrendet mindenkor vezették az ifjúság nevelésében, beszélni kezdett: — A ciszterci rend mint lelkipásztorkodó szerzet telepedett meg hazánkban és csak a XIX. században kapott megbízást a tanításra. Erre egymásután nyitotta m*g gimnáziumait és állította őket a magyar katolikus nevelés szolgálatába. A ciszterci nevelés elve Szent Bernét felfogásán és munka- rendszerén alapul. «Csak világítani : hiábavalóság; csak égni: kevés ; égni és világítani: minden.» Ebből az alapeszméből fejlődött ki a legjobb tanárképző intézetben, a szerzetesrendben az idők változásainak mindig legjobban megfelelő katolikus szellemű ta- nértipus: a hazafias, a tudós, a világnézetért harcoló, az életre nevelő tanár típusa A ciszterciták, mint a többi tanítőrend, számos kiváló rend- taggal dicsekedhetnek • az ő emlékük is állandóan lelkesíti a mai tanárokat munkájuk közben, amikor az aktiv lelki életre neveléssel, a szentgyakorlatokkal, a Mária tisztelet kimélyítésé- vel és a közvetlen, szeretetteljes bánásmóddal vezetik a természetfeletti tökéletesség felé a gondjaikra bízott katolikus magyar ifjúságot. A nagy tetszéssel fogadott előadást Vucskits Jenő miskolci kát. kir. igazgató mély látású és modern [pedagógiai szellemű eszmefuttatása követte <A helyi vonatkozások hasznosítása a nevelőoktatásban» címen. — Régente a tanítás nem volt művészet, hanem csak a tudomány néhány fejletlen ágában való jártasság kellett hozzá. — A tudomány fejlődése azonban művészetté avatta a tanítást, da hogy az is maradjon, mindenképen meg kell akadályoznunk, hogy a modern szakszerűség el ne mcchanizálja az egészet, hanem lüktető élet legyen benne. — Ezt úgy érhetjük el, hogy a genius loci kultúráját kifejlesztjük. — A tanár tárja fel, gyűjtse össze, dolgozza fel rendszeresen a vidék földrajzát, néprajzát, történetét, szellemtörténeti, irodalmi, gazdasági és természet- rajzi adatait. Nincs szebb hivatás, mint egy jól felszerelt múzeumban bemutatni a vidék igazi arculatát, megeleveníteni életét. Ezzel elérhetjük azt is, hogy növendékei megszeretik az iskolát, • a nagy szellemi tőkét, amit a tanárság munkája gyűjtött össze, aprópénzre váltva szivükben szétviszik, ezzel elválhatat- lanui odaláncolódnak szülőföldjükhöz, s érte nemcsak beszélni, hanem dolgozni is fognak. A fővárosi tanári kör a közgyűlés után tisztelgő látogatást tett dr. Szmrecsányi Lajos érseknél, aki hosszabb ideig elbeszélgetett a középiskolái tanári kar kiváló képviselőivel. Csepela Lajos dr. apátkanonok ünneplése Mezőkövesden. Mezőkövesd, május 13. Abból az alkalomból, hogy az egri egyházmegye legújabb apátja dr. Csepela Lajos mezőkövesdi plébános a napokban bemutatta első apáti miséjét, hívei, paptársai s Mezőkövesd egész társadalma osztatlanul a legmelegebb üoneplésban részesítették. Három esperesi járás tanítósága gyűlt össze tanügyi értekezletre s ezt az alkalmat ragadták meg az új apát tisztelői, hogy szeretetükről és ragaszkodásukról biztosítsák. A tanítói értekezletet reggel 9 órakor szent mise előzte meg a plébániatemplomban. Az ünnepélyes első apáti szent misénél az új apát régi és mostani káplánjai segédkeztek. A misén megjelentek a hivatalok, testületek, egyesületek és iskolák zászlóik alatt ■ a környékbeli papság nagy számmal. Szent mise után a plébánián a megjelentek czerenciekivána- taikat fejezték ki az új apátnak, akit a mezőkövesdi Szoc. Misiid- Társulat művészi kiveielű kis ízt. Teréz szoborral lepett meg. A tanítőgyűlősen Bódy Kálmán világi elnök, Ábkarovits Vili mezőkövesdi tanítónő, Zsoldos György szomolyai tanító és Breznay Imre érseki tanítóképzőintézeti c. igazgató tartottak előadást. Ez alkalommal az »Eger« szerkesztősége is meghajtja az elismerés zászlaját az új apát előtt. Olvasóinknak számtalanszor volt alkalma nemcsak az egyházmegye határain túlnövő jelentőségű, a modern idők sebeit felismerni és gyógyítani tüdő nagystílű lelkipásztori tevékenységéről lapunk hasábjain tudomást szerezni, hanem igen gyakran szociális lélekről tanúskodó cikkeit is olvasni. Mély vallásos papi lelkűiét és cselekvésre kész szociális lelkűiét jellemezte ózdi
