Eger - napilap, 1930/1

1930-05-10 / 105. szám

2 1930. snájus 10. EGEK mwvimii uame u »•«wiwtM»*«-'- WIIMITHW——OBf.tT»iii». •rmmnatumammmn ben miként járunk el! Mieinkre gondoljunk elsősorban. Amíg sze­gények vagyunk, nem lehetünk altruisták, hogy anyagi erőnket táborunkon kívülre is fordítsuk. Okosan, helyesen csak akkor járunk el, ha átérezve a nagy családi összetartozandőságot, a hozzánk valónak felkarolásával és megsegítésével a saját és utódaink jövőjét munkáljuk. Vásároljunk magyar árut ma­gyar kereskedőnél, — hiszen jobban veszünk. Dolgoztassunk magyar iparosnál —, hiszen jobb munkát kapunk. Ha meg nem tennénk, kimúlnak a magyar gaz­dasági egyedek, elhal a kettős- kereszt: Magyarországnak ereje. Az utolsó óra kong! Ä májusi 45°/o zsír­tartalmú BáOTI JUHTÚRÓ viszonteladói ára 25°/o-al ol­csóbbodom Tejszövetkezeti Központ Budapest. 4. Posta­fiók 20. Óriási károkat okozott a tokajhegyaljai ciklon. Szerencs, május 9. A tokaji hegyvidéken óriási vihar pusztított A ciklonvzerü szélvész Tállyán 50 házat rom­bolt össze. A háztetőket letépte, a zsúpfödelűket több kilométer távolságra sodorta és hatalmas fatörzseket csavart ki lövéstől. Ond községben 26 ház rongáló­dott meg súlyosabban ■ az or szágutak mentén mindenütt ki- döntött fák, törött villanypőz- nfik jelzik az orkán útját. A bor­zalmas vihar idején szilánkos jéggel vegye* záporeső esett. A kár felbecsülhetetlen. Az egri Katona-centennárium Az Egri Műkedvelők Eger, május 9. Az Egri Műkedvelők Köre, mint Eger egyik legszámottevőbb kulturális egyesülete vállalta ma­gára ezt a nemes feladatot, hogy ünnepi előadásra gyűjtve a vá­ros közönségét, méltó emléke­zéssel áldozzon Katona József, a legnagyobb magyar tragédia- író, a Bánk Bán szerzője hal­hatatlan szellemének. Az előadás valóban komoly és értékes produkció volt és meg­erősítette a Kör magas játék­nívójáról méltán megalkotott ál­talános véleményt. A műsor első számaként az Egri Zaneegyesület adta elő a Bánk Bán operából ez Ábrándot, Huszthy Zoltán vezényletével. A zenekar fegyelmezett játéká­ban plasztikusan nyomódtak ki a mű szépségei és a változó dallamok a dirigens felfogásá­ban szép egységben adták össze a kompozíció hangulatát. Breznay Imre, a Kör védnöke tartotta az emlékbeszédet. Széles irodalmi ős történeti tudással vázolta fel Katona alakja mögé a kor keretét és ebből a háttér­ből emelte ki éles vonalakkal az emberi tragikum megtiportságá- bői a legnagyobbá magasodó írő figuráját. A nagy sikert ara­tott ünnepi beszédet Láng Maca szavalata követte, aki Áprily La­josnak, a híres erdélyi poétának Katona Józsefhez írt versét adta elő nagy készséggel és a vers minden részletét megfogó kidol­gozással. A Műkedvelők Köre ezután a Bánk bán teljes második felvo* Köre ünnepi előadása. nását és a harmadik felvonás Tiborc-jelenetőt vitte színre. Rop­pant érdekes megoldás volt, amit a darab széttagolt részeinek összekapcsolására és az egész tragédia megvilágítására meg­valósítottak, A dar.b egykorú nyelven megírt meséjét a Névte­len krónikus mondta el, tökéle­tes mása a budspasti Anonymut- •zobornak, ■ a jelenetek, mint a mese megelevenedett részei vál­tak ki az összefoglald egységből. Remek kép volt a Névtelen kró­nikás reflektorral megvilágított alakja a teljesen sötét színen. Általában a scenikai rendezés újszerűsége, gyors üteme a ké­pek átváltozásának megoldása meglepetésként hatott. Karcos Bélának a Kör erőskezű scani- kai rendezőjének köszönhető, hogy 8z előadások külső szük­ségességei, az egri színpad vi­szonyait tekintetbe véve, elérték a lehető legjobb nivőt. A Névtelen krónikás szerepét vitéz dr. Jávor Ernő töltötte be. Mély hangja kiválóan alkalmas volt a kép hangulatához és ki­fejezése* előadását mindvégig feszült figyelem kisérte. Dr. Király István alakította a címszerepet. Sikerült megbirkóz­nia Bánk bizonytalan alakjával, amely a második felvonás kisza- kítottságában nehéz és fárasztó feladatot ró az alakítóra Marossy József Patűrja a túlfűtött, erő­szakos és háborgó vérú magyar úr megtestesítője volt. Sokszínű játékkal hozta ki a különben egyenetvonalú szerepet és na­gyon sikerült a felvonás közép drámai megtörése. Mikhált Ba- bocsay Zoltán, Simon bánt dr. Kozma Sándor játszotta nagy sikerrel. Apor Elemér Bikerach szerepében jő alakítást nyújtott. Az est legművészibb teljesítmé­nyét Dövényi Nagy Lajos adta. Tiborc mélységes átélése, az alak magával sodró ereje mindenkit megfogott és komoly élményt szerzett a közönségnek. Simcsó József, Lestál Miklós,dr. Karikás József, Joó László, Tóth Ferenc, Mándy József, Zsiross Lajos, Gholnoky Jenő, Schönvitzky Béla, Sveitzer Márton ás Huszár Vidor a bákétlenek együttesével egé­szítették ki a felvonást és jő já­tékkal illeszkedtek bele a változó helyzetekbe. A darab sajnos,ciekély számú néző előtt pirgett le, amiben talán nagy része volt az este lezúduló hatalmas esőnek. Vagy az is lehet, hogy Egert nem ér­dekelte az egész országot meg­mozgató Katona centenárium ügye. (—) Javult az üzletmenet, kevesebb az inzolvencia. A hitelezői érdekeltség köré­ben az utóbbi hetekben lénye­gesen enyhült a régi pesszimiz­mus. A tavaszra várt nagy inzolvenciális hullám a jelek után ítélve elmarad. A bejelentések száma és a bennük szereplő pasz- •zivák összege az előző hónapok­hoz képest lényegesen csökkent. Ebből arra lehet következtetni, hogy a tavaszi üzlet az egész vonalon sokkal kedvezőbb volt, semmint remélték. Minden re­mény meg van arra nézve, hogy a helyzet most már tovább fog javulni. Szent Imre. Irta: László Vince dr. ciszt. gimnáziumi tanár. Félve írjuk le e nevet ezen a helyen, mert az ezzel jelölt élet valóság nekünk szent ereklyénk, drága kinesünk, tündöklő szim­bólumunk, szemünk világa — s nem akarnék még csak azzal sem, hogy, ime, itt leírtuk, a múlő- változő, napi értékek s kérdések s divatok sorába valóként fel­tüntetni. Azonban most az idő ünnepi évfordulójához jutása a ezzel kapcsolatban országos, sőt vi­lágraszóló mozgalom megindu­lása mostani napjaink legfőbb eseményévé tette Szent Imre ün­neplését ; s különben is ezernyi bajunk sötét útvesztőjében egyet­len vigasztaló víziónk, egyetlen útjelző világosságunk, nemzeti múltúnknak ez a fajta, szellemi- erkölcsi, kincses hagyatéka. ..Ezért elengedhetetlennek érezzük, hogy itt íb szóvá ne tegyünk egy-két gondolatot, amire ez a név reá- eszméltet. Elsősorban is: tűnődünk ugyan, tudjuk-e majd mi is, itt Egerben — magyar élet első, elragadó vi- rágbabomlásának, Szent Imré nek kilencszázados emlékünne­pét méltón — városunk nemes történelmi hagyományához s így önmagunkhoz is méltón — meg­ülni? Nem röppen-e el az emlé­kezésnek ez a termékeny ideje is mélyebb lelki megmozdulás nélkül? A közelmúlt egri évtize­dek szellemi-lelki története e te­kintetben könnyen aggődővá te­het bennünket. Téged hívunk esengve bájos magyar legendáink legendás valósága: Szűz Szent Imre her­ceg ! Ragyogd bele kietlen, szo­morú napjainkba üdén kacagó, napsugár derűs gyermekségedet, mellyel öröme voltál királyi szü­lőknek és egy büszke nemzet­nek ! Ó hadd jutna Tőled gond­talanabb, igazabb gyermekkor, több öröm és kacagás, gondok és könnyek között nevelt min­den gyermekünknek. Mutasd meg nekünk vezérlő, kemény férfi­erődet is, hiszen >Dux Ruizorum« veszélyeztetett végek őrfejedelme voltál. Mert bizony nagyon kel­lene megújult, acélos erő a ma­gunk, fiatalságunk a férfiaink el-elfáradő, el-elernyedő karjába is, hogy egy lobogó, meg nem ingó lendületben végre már egy­szer elvégezzük idehaza és ki­felé, határaink felé feltornyoso- dott életünk mentő tennivalóin­kat. Harangozd vissza nappali­éjjeli, fölséges imádságaid szép emlékezetével az elárvult ember szívekbe, e kiüresedett Szentlé- lekhajlákokba az Istenhez emelő áhítat szellemét. Mert már lát­juk, hogy a mi erőnk magában erőtlen s hogy boldogtalanság üt tanyát közöttünk, a hogy egé­szen úgy van mint a Zsoltároi hirdeti: »Hogyha az Ür nem építi a házat : Hasztalan fárad, ki építi azt. Hogyha az Úr nem őrzi meg a várost: Aki azt őrzi, hasztalan virraszt.« És végül sugalmazd és ihlesd és sugározd és égi szerelem tüzével égesd belénk liliomos, drága, szűzi Hercegünk, azt amiben Temagad is legszebb voltál, amihez a legtöbb erő kell s amire mégis legnagyobb szük­ségünk van: testi-lelki tisztasá­god üdítő, hegyi levegős szellem­áramlását. Szent Imrénk, ifjúsá­gunk példaképe és legjobb se­gítője, könyörögd le a Szentlélek Úristennek, a lelki erő és szép­séges tisztaság kűtforrásának kegyelmi erőit erre a sok-sok iskolás Eger városra, hogy itt tiszta ifjúság virágozzék és ebből a városból egészséges, romlatlan tiszta vér áradjon a meggyen­gült nemzettestbe! Fel tehát, Testvéreim! zilált, kopott hétköznapjaink kedv- fonnyasztó robotjából Szent Im­rét ünnepelni s önmagunkban lelkünk szebb, nemesebb, bízőbb falét kialakítani. Ezért jertek szeretettel vasárnap a ciszterciek templomába, ahol Szent Imre tiszteletére ezúttal nagyücnepi ige, kedves diákének b lombos, virágos környezet vár bennete­ket. S menjetek mindenüvé, ahol ez évben a magyar ifjúság lel­kesítő eszményének Szent Imré­nek áldoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents