Eger - napilap, 1930/1
1930-05-10 / 105. szám
2 1930. snájus 10. EGEK mwvimii uame u »•«wiwtM»*«-'- WIIMITHW——OBf.tT»iii». •rmmnatumammmn ben miként járunk el! Mieinkre gondoljunk elsősorban. Amíg szegények vagyunk, nem lehetünk altruisták, hogy anyagi erőnket táborunkon kívülre is fordítsuk. Okosan, helyesen csak akkor járunk el, ha átérezve a nagy családi összetartozandőságot, a hozzánk valónak felkarolásával és megsegítésével a saját és utódaink jövőjét munkáljuk. Vásároljunk magyar árut magyar kereskedőnél, — hiszen jobban veszünk. Dolgoztassunk magyar iparosnál —, hiszen jobb munkát kapunk. Ha meg nem tennénk, kimúlnak a magyar gazdasági egyedek, elhal a kettős- kereszt: Magyarországnak ereje. Az utolsó óra kong! Ä májusi 45°/o zsírtartalmú BáOTI JUHTÚRÓ viszonteladói ára 25°/o-al olcsóbbodom Tejszövetkezeti Központ Budapest. 4. Postafiók 20. Óriási károkat okozott a tokajhegyaljai ciklon. Szerencs, május 9. A tokaji hegyvidéken óriási vihar pusztított A ciklonvzerü szélvész Tállyán 50 házat rombolt össze. A háztetőket letépte, a zsúpfödelűket több kilométer távolságra sodorta és hatalmas fatörzseket csavart ki lövéstől. Ond községben 26 ház rongálódott meg súlyosabban ■ az or szágutak mentén mindenütt ki- döntött fák, törött villanypőz- nfik jelzik az orkán útját. A borzalmas vihar idején szilánkos jéggel vegye* záporeső esett. A kár felbecsülhetetlen. Az egri Katona-centennárium Az Egri Műkedvelők Eger, május 9. Az Egri Műkedvelők Köre, mint Eger egyik legszámottevőbb kulturális egyesülete vállalta magára ezt a nemes feladatot, hogy ünnepi előadásra gyűjtve a város közönségét, méltó emlékezéssel áldozzon Katona József, a legnagyobb magyar tragédia- író, a Bánk Bán szerzője halhatatlan szellemének. Az előadás valóban komoly és értékes produkció volt és megerősítette a Kör magas játéknívójáról méltán megalkotott általános véleményt. A műsor első számaként az Egri Zaneegyesület adta elő a Bánk Bán operából ez Ábrándot, Huszthy Zoltán vezényletével. A zenekar fegyelmezett játékában plasztikusan nyomódtak ki a mű szépségei és a változó dallamok a dirigens felfogásában szép egységben adták össze a kompozíció hangulatát. Breznay Imre, a Kör védnöke tartotta az emlékbeszédet. Széles irodalmi ős történeti tudással vázolta fel Katona alakja mögé a kor keretét és ebből a háttérből emelte ki éles vonalakkal az emberi tragikum megtiportságá- bői a legnagyobbá magasodó írő figuráját. A nagy sikert aratott ünnepi beszédet Láng Maca szavalata követte, aki Áprily Lajosnak, a híres erdélyi poétának Katona Józsefhez írt versét adta elő nagy készséggel és a vers minden részletét megfogó kidolgozással. A Műkedvelők Köre ezután a Bánk bán teljes második felvo* Köre ünnepi előadása. nását és a harmadik felvonás Tiborc-jelenetőt vitte színre. Roppant érdekes megoldás volt, amit a darab széttagolt részeinek összekapcsolására és az egész tragédia megvilágítására megvalósítottak, A dar.b egykorú nyelven megírt meséjét a Névtelen krónikus mondta el, tökéletes mása a budspasti Anonymut- •zobornak, ■ a jelenetek, mint a mese megelevenedett részei váltak ki az összefoglald egységből. Remek kép volt a Névtelen krónikás reflektorral megvilágított alakja a teljesen sötét színen. Általában a scenikai rendezés újszerűsége, gyors üteme a képek átváltozásának megoldása meglepetésként hatott. Karcos Bélának a Kör erőskezű scani- kai rendezőjének köszönhető, hogy 8z előadások külső szükségességei, az egri színpad viszonyait tekintetbe véve, elérték a lehető legjobb nivőt. A Névtelen krónikás szerepét vitéz dr. Jávor Ernő töltötte be. Mély hangja kiválóan alkalmas volt a kép hangulatához és kifejezése* előadását mindvégig feszült figyelem kisérte. Dr. Király István alakította a címszerepet. Sikerült megbirkóznia Bánk bizonytalan alakjával, amely a második felvonás kisza- kítottságában nehéz és fárasztó feladatot ró az alakítóra Marossy József Patűrja a túlfűtött, erőszakos és háborgó vérú magyar úr megtestesítője volt. Sokszínű játékkal hozta ki a különben egyenetvonalú szerepet és nagyon sikerült a felvonás közép drámai megtörése. Mikhált Ba- bocsay Zoltán, Simon bánt dr. Kozma Sándor játszotta nagy sikerrel. Apor Elemér Bikerach szerepében jő alakítást nyújtott. Az est legművészibb teljesítményét Dövényi Nagy Lajos adta. Tiborc mélységes átélése, az alak magával sodró ereje mindenkit megfogott és komoly élményt szerzett a közönségnek. Simcsó József, Lestál Miklós,dr. Karikás József, Joó László, Tóth Ferenc, Mándy József, Zsiross Lajos, Gholnoky Jenő, Schönvitzky Béla, Sveitzer Márton ás Huszár Vidor a bákétlenek együttesével egészítették ki a felvonást és jő játékkal illeszkedtek bele a változó helyzetekbe. A darab sajnos,ciekély számú néző előtt pirgett le, amiben talán nagy része volt az este lezúduló hatalmas esőnek. Vagy az is lehet, hogy Egert nem érdekelte az egész országot megmozgató Katona centenárium ügye. (—) Javult az üzletmenet, kevesebb az inzolvencia. A hitelezői érdekeltség körében az utóbbi hetekben lényegesen enyhült a régi pesszimizmus. A tavaszra várt nagy inzolvenciális hullám a jelek után ítélve elmarad. A bejelentések száma és a bennük szereplő pasz- •zivák összege az előző hónapokhoz képest lényegesen csökkent. Ebből arra lehet következtetni, hogy a tavaszi üzlet az egész vonalon sokkal kedvezőbb volt, semmint remélték. Minden remény meg van arra nézve, hogy a helyzet most már tovább fog javulni. Szent Imre. Irta: László Vince dr. ciszt. gimnáziumi tanár. Félve írjuk le e nevet ezen a helyen, mert az ezzel jelölt élet valóság nekünk szent ereklyénk, drága kinesünk, tündöklő szimbólumunk, szemünk világa — s nem akarnék még csak azzal sem, hogy, ime, itt leírtuk, a múlő- változő, napi értékek s kérdések s divatok sorába valóként feltüntetni. Azonban most az idő ünnepi évfordulójához jutása a ezzel kapcsolatban országos, sőt világraszóló mozgalom megindulása mostani napjaink legfőbb eseményévé tette Szent Imre ünneplését ; s különben is ezernyi bajunk sötét útvesztőjében egyetlen vigasztaló víziónk, egyetlen útjelző világosságunk, nemzeti múltúnknak ez a fajta, szellemi- erkölcsi, kincses hagyatéka. ..Ezért elengedhetetlennek érezzük, hogy itt íb szóvá ne tegyünk egy-két gondolatot, amire ez a név reá- eszméltet. Elsősorban is: tűnődünk ugyan, tudjuk-e majd mi is, itt Egerben — magyar élet első, elragadó vi- rágbabomlásának, Szent Imré nek kilencszázados emlékünnepét méltón — városunk nemes történelmi hagyományához s így önmagunkhoz is méltón — megülni? Nem röppen-e el az emlékezésnek ez a termékeny ideje is mélyebb lelki megmozdulás nélkül? A közelmúlt egri évtizedek szellemi-lelki története e tekintetben könnyen aggődővá tehet bennünket. Téged hívunk esengve bájos magyar legendáink legendás valósága: Szűz Szent Imre herceg ! Ragyogd bele kietlen, szomorú napjainkba üdén kacagó, napsugár derűs gyermekségedet, mellyel öröme voltál királyi szülőknek és egy büszke nemzetnek ! Ó hadd jutna Tőled gondtalanabb, igazabb gyermekkor, több öröm és kacagás, gondok és könnyek között nevelt minden gyermekünknek. Mutasd meg nekünk vezérlő, kemény férfierődet is, hiszen >Dux Ruizorum« veszélyeztetett végek őrfejedelme voltál. Mert bizony nagyon kellene megújult, acélos erő a magunk, fiatalságunk a férfiaink el-elfáradő, el-elernyedő karjába is, hogy egy lobogó, meg nem ingó lendületben végre már egyszer elvégezzük idehaza és kifelé, határaink felé feltornyoso- dott életünk mentő tennivalóinkat. Harangozd vissza nappaliéjjeli, fölséges imádságaid szép emlékezetével az elárvult ember szívekbe, e kiüresedett Szentlé- lekhajlákokba az Istenhez emelő áhítat szellemét. Mert már látjuk, hogy a mi erőnk magában erőtlen s hogy boldogtalanság üt tanyát közöttünk, a hogy egészen úgy van mint a Zsoltároi hirdeti: »Hogyha az Ür nem építi a házat : Hasztalan fárad, ki építi azt. Hogyha az Úr nem őrzi meg a várost: Aki azt őrzi, hasztalan virraszt.« És végül sugalmazd és ihlesd és sugározd és égi szerelem tüzével égesd belénk liliomos, drága, szűzi Hercegünk, azt amiben Temagad is legszebb voltál, amihez a legtöbb erő kell s amire mégis legnagyobb szükségünk van: testi-lelki tisztaságod üdítő, hegyi levegős szellemáramlását. Szent Imrénk, ifjúságunk példaképe és legjobb segítője, könyörögd le a Szentlélek Úristennek, a lelki erő és szépséges tisztaság kűtforrásának kegyelmi erőit erre a sok-sok iskolás Eger városra, hogy itt tiszta ifjúság virágozzék és ebből a városból egészséges, romlatlan tiszta vér áradjon a meggyengült nemzettestbe! Fel tehát, Testvéreim! zilált, kopott hétköznapjaink kedv- fonnyasztó robotjából Szent Imrét ünnepelni s önmagunkban lelkünk szebb, nemesebb, bízőbb falét kialakítani. Ezért jertek szeretettel vasárnap a ciszterciek templomába, ahol Szent Imre tiszteletére ezúttal nagyücnepi ige, kedves diákének b lombos, virágos környezet vár benneteket. S menjetek mindenüvé, ahol ez évben a magyar ifjúság lelkesítő eszményének Szent Imrének áldoznak.