Eger - napilap, 1930/1

1930-05-08 / 103. szám

arä 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ Á POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. P0LIT1BAE NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87 - POSTATAKARÉK­PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :i XJLI. évfolyam 103. szám ♦ Csütörtök Eger, 1930 május 8. Az egri egyházmegye papsága a családvédelemért A borsodi plébánosok és hitoktatók körlevele az országgyűlési képviselőkhöz. Hír szerint Bethlen általános jaagy gazda­sági programmot ad a napokban. buda petit, május 7. A parlament folyosóján ma délelőtt sokat beszéltek azokról a tanácskozásokról, bizalmas megbeszélésekről, amelyeket gróf Bethlen látván miniszterelnök folytat különböző pénzügyi és gazdasági kérdésekben. Hír sze­rint a miniszterelnök egy átfogó nagy gazdasági programmot ké­szül ismertetni, előbb az egy- ségespárt, majd a plénura előtt. Politikai, még inkább gazdasági korokban rendkívül nagy vára­kozással tekintenek a programm elé. Új vasúti díjszabás. Folyó év Julius 1-től kezdődő hatállyal a MÁV. és kezelése alatt álló h. é. vasutak helyi díj­szabásának hatályonkivül helye­zése meliett új díjszabások lépnek életbe. Ezek lényegileg azokat a mó­dosításokat tartalmazzák, melyek 1926 óta megjelentek. Különösebb eltérés ciak a nyílt pályára vagy viszont való kiállításra van, ahol is a jelenlegi díjszámítással szem­ben egyszerűbb és egyöntetűbb díjszámítást állapít meg. Julius 1-től a magyar német köteléki forgalomban a kőszén és kőszén­koksz fuvardíjak fuvardíja fel­emeltetett. A magyar-lengyel for­galomban május 1-töl űj kötelék díjszabás lép életbe, mely a sza­bályzati, díjszabási és irányítási határozmányokon kívül árűdíj- szabásokat és kilométermulatót is tartalmaz. Hihetetlen károkat okoz a tücsök az egri és kör- nyéki szőlőkben. A gyenge tél és a korai ta­vasz miatt a szokottnál hama­rább jöttek elő rendkívüli nagy számban a fekete tücskök és ép­pen korai megjelenésük folytán, mintkogy a bab, kukorica, répa, és egyéb általuk kedvelt növé­nyek még nem keltek ki — rá­vetették magukat a szőlőre s a termőcsapokon fejlődésnek indult rügyeket mikor már babszem- nagyságúra duzzadtak, kirágják. Eger, május 7. Egyre szélesebb hullámokat ver az egyházi forrásből|indult mozgalom, amely az 1894. évi XXXI. t. c. megváltoztatását sür­geti. i Az egri főegyházmegye papsága is megindította a moz­galmat s legutóbb Borsod megye plébánosai, hitoktatói, káplánjai tartottak gyűlést, amelyen szin­tén felszólaltak a polgári házas­ságról szőlő törvény ellen. Határozatot hoztak ezen a papi gyűlésen s körlevelet intéztek a vármegye képviselőihez és fel­szólították őket: csatlakozzanak a polgári házas­ságról szóló törvény revíziójához. A körlevélből, amely szélesen fejtegeti a polgári házasság ká­ros következményeit a családi életre, az alábbi részleteket kö­zöljük: »1895. október 1. óta, amikor a törvény életbe lépett, 34 esztendő telt el, elég idő, hogy a polgári házasság káros követ­kezményei fölött gazdag tapasz­talatok alapján véleményt lehes­sen formálni. A házasság, vele a családi élet stabilitása megingott a házassági elválások folytán. Mellőzve az elválások grafibon­Mezőkövesd, május 7. Mezőkövesdi forrásból arról értesültünk, hogy az állami mun­kaközvetítő hivatal a budapesti francia követség útján megegye­zett egy francia bányavállalattal magyar bányászok szerződteté­sére. Az állami munkaközvetítő hivatal az első bányamunkás csoportot Mezőkövesd és környékéről to­borozza. A munkások kiválasztása vé­gett a napokban. Mezőkövesden járt Puzsér dr. az állami munkaközvetítő hiva­tal képviselője és a francia mun­kaügyi minisztérium megbízottja, aki a munkára jelentkezők kö­zül 17 mezőkövesdi és 4 szent- istváni bányászt szerződtettek. A francia megbízott csak 40 éven ját. elég rámutatni arra, hogy az 1928. évben Csonkamagyarorszá- gon 10 ezer házasságot bon­tottak fel a polgári bíróságok és ugyanazon évben 13 ezer válókeresetet adtak be a házas­felek. Olvasva a polgári házasság- ről szőlő törvény előmunkálatait, meggyőződhet az olvasó, hogy az akkori parlamentnek nem volt szándéka megingatni a há­zasság intézményét, a családi élet szilárdságát, a gyermekek jövőjét, azonban az élő joggya­korlat kimélyítette az elválás két §-ának medrét. A gazdasági, a társadalmi, a hivatali élet, a kcnnyűvérű divat már kikezdte a patriarchális csa­ládot. E szomorú tény családvé­delem után kiált. Tehát minden körülmény reví­ziót sürget. Mi lelkipásztorok hangot adunk a sürgetésnek, kérjük a képviselő urakat, gyó­gyítsák az üszkösödő sebet. Kü­lönben hiába mélyíthetjük a hit­életet, munkánk sziszifuszi lesz ugyan, de nem áldásos, mert a kórt okozó anyag olt maradt a nemzet testében.€ aluli munkabíró, igazolványos vájárokat alkalmazott. A munkátokat Elszász-Lotha- ringiába, Kreutzwald városába szállítják. Az alkalmazott mun­kások 10 napon belül utaznak. A vájároknak napi keresete 34, a segédvájároké 28 frank. Egyes hírek szerint két három hét múlva újabb mun­káscsoportot szerződtetnek a franciák megbízottja. Már fel is hívták az érdeklő­dőket, hogy szerződtetési szán­dékukat a községi munkaközve­títőnél jelentsék be. A szerződ­tetett munkáscsoportokat minta csoportként kezelik és ha bevál­nak, a jövő télre a franciák többezer magyar munkás foglalkoztatását tervezik. ; Pángermán agitáció. I Soha, semmiféle náció nem I tekintette őket ideáljának. Faji, j gazdasági, katonai politikájuk | mindenkor a szélesebb csizma- talpnak a politikája volt. A szé­lesebb ccizmatalp jogán vindi­káltak maguknak előnyöket s rúgtak bele mindazokba, akiket rossz sorsuk a közelükbe sodort. Más nációknak vannak ideáljaik, romantikus elgondolásaik, ön­feledt pillanataik, amikor készek feláldozni a maguk szegénysé­gét, készek elveszteni mindent. Nekik ilyen önfeledt pillanataik nincsenek, ők számolnak, szá­mítanak, megvizsgálnak, mérle­gelnek, kalkulálnak, aztán moz­gásba hozzák a lábukat a szé­lesebb caizmatalppal. Taposnak, könyökölnek, veszekednek, a végén a csizmatalp új területe­ken áll meg s ekkor már a csizma- talp jogából történelmi jog lesz. Mindezt pedig úgy nevezik ők, hogy Drang nach Osten. Roham Kelet felé. Erdélyi magyar családok, de nemcsak a magyarok, hanem a szászok is sokat beszélhetnének erről. Erdélyben megfogtak és elvittek mindent, ami a kezük ügyébe esett s aminek az értéke felért legalább egy gombostűvel. Es mikor Magyarország is el­vesztette a németek háborujáti akkor megfogták, felpakolták és* elvitték Nyugatmagyarországot is, mert ha már Magyarország testéből lakmározni lehet, akkor elképzelhetetlen, hogy ebből a lakmározásból Németország ki* maradjon. A háború óta nem egyszer hívjuk fel a figyelmet arra a szédületes pángermán agitációr a, amely Magyarország területén egyre szisztematikusabban folyik. Tudunk térképekről, melyek Né­metország jövő határát a Dúcá­nál látják Buda határvárossal. Szombaton Győrinegyében lep­leztek le egy pángermán agitá- ciőt, amelynek élén a tanító áll aki a községében csak német szót tűrt. A Kulturvereinek jár­ják a valaha német eredetű fal­vakat és »térítik« a népet a pán- germánizmus felé. A szélesebb csizmatalp már készül az utolső rúgásra, melyet Magyarország­nak szán. Mi pedig ülünk a suton és nin­csen egy épkézláb gondolatunk, amellyel a magyarságot megerő­síteni, a német inváziónak gátat szabni tudnánk. A környékben munkásokat toboroznak a francia bányákba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents