Eger - napilap, 1930/1
1930-05-07 / 102. szám
arä 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYEDÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD- SZINT 6. — TELEFON : 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :i XLL évfolyam 102. szám Szerda # Eger, 1930 május 7. A régi Uszoda teret a város Szent Imre térnek nevezte el A Dr. Szmrecsányi Lajos út a patakhidig tart. A tervbevett parkosítás a város egyik legszebb terévé fogja varázsolni az elhanyagolt területet. Ebben az esztendőben ünnepli a magyar nemzet Szent Imre herceg halálának kilencszázéves évfordulóját. A magyarság, hogy méltó kegyelettel áldozzon az ifjú izent emlákézetének és illő jelentőséggel hangsúlyozza az első királyfi életének példázatát, ez 1930. évet Szent Imre-évnek nevezte el. Hatalmas táborű rendezöbizottság alakult a fővárosban és a nyár folyamán országos ünnepségeket, nagyszabású felolvasásokat tart. De nemcsak a főváros, hanem a vidék is belekapcsolódik a Szent Imre-évbe, így elsősorban Eger, — amely mindig védőbástyája és harcos kardja volt a magyar katolicizmusnak. Eger nem tartotta önmagához méltónak, hogy csak múló szavakkal adjon kifejezést érzéseinek. Maradandó emlékek terve vetődött fel itt is, ott is, melyek hivatva lesznek hirdetni, hogy a legnehezebb idők fiai nem fe- lepkeztek meg a szent emlékű hercegről. Az egyik mozgalom Szent Imre Kollégium megépítését célozza az Egri Érseki Jogakadémia hallgatói számára. Szép és hasznos eszme, megvalósítására ö*z- ■ze kell fogni a katolikus társadalomnak, mert amellett, hogy emléket állít a múltnak, biztosítja a szebb jövőt is: egy izig- vérig katolikus magyar ifjúság felnevelését. Ezt az akciót előkelő rendezöbizottság szervezi és az előjelek a siker reményével kecsegtetik az ifjúság életével és jövőjével törődő lelkeket. A másik mozgalmat Meyer Bála prépost kanonok plébános indította meg és fáradozását szép eredmény jutalmazta. Meyer Béla indítványt terjesztett a város képviselőtestülete elé: nevezzen el Eger egy teret Szent Imre hercegről. Az indítványt a legutóbb megtartott városi közgyűlés tárgyalta. Meyer Béla magasan szárnyaló fejtegetései után a képviselőtestület egyhangú határozattal fogadta el a tervet és Szent Iaire-térnek az uszodák előtt fekvő területet a régi Uszoda teret jelölte ki. A tér újabban a dr. Szmrecaányi Lajos út része volt, ez az intézkedés azonban a Szmrecsányiutat a patakhídnál lezárja és a hídon túl fekvő területet Szent Imre névvel nevezi. Ez a tér egyike volt a város legelhagyatottabb részének. Amikor a vízvezetéket megépítette a város, fel kellett ácatnia a terület nagy részét, itt feküdtek a vascsövek hosszú ideig és így a város vezetőségének nem állt módjában a tér megfelelő kiképzéséről és szépítéséről gondoskodni. Ezek a körülmények azonban már megszűntek és a város felhasználja az alkalmat, hogy a teret kicsinosítsa. Négy mértékben elősegítik ezt a célt a Városi Fürdők R. T-nak a női uszodánál folyó munkálatai. Lebontják ugyanis az uszoda szomszédságában fekvő régi malom épületet és az uszoda falát a patak partjáig húzzák. A város fökertésze gyönyörű parkosítási programmot dolgozott ki erre a helyre és a munka már meg is kezdődött. Impozáns gruppok és virágágyak fogják díszíteni az új Szent Imre-teret, amely így a városnak egyik legszebb és legvonzóbb tere lesz. A párisi egyezmények ratifikálására kimondották a sürgősséget. Budapest, május 6. Bethlen István gróf, miniszter- elnök ma délelőtt nyújtotta be a képviselőházban a párisi egyezmények ratifikálására vonatkozó javaslatot. A Ház kimondotta a törvényjavaslatra a sürgősséget. Valószínű, hogy pénteken sor kerül a javaslat becikkelyezésére. Evvel kapcsolatban holnap délutánra összehívták a külügyi és pénzügyi bizottságot, amely együttes ülésben tárgyalja a ratifikációs javaslatot. Hír szerint Walko külügyminiszter is részt vesz az értekezleten, mert Athénből már elutazott és holnap délután érkezik Budapestre. Bethlen miniszterelnök részletesen tájékoztatja a bizottságokat a tárgyalások menetéről. Halálos kimenetelű szerencsétlenség a diósgyőri Vasgyárban. Miskolc, május 6. A diósgyőri vasgyárban Tőrös Elek 35 éves munkás egyik munkástársával az új kikészítő üzemben dolgozott. Egy hosszú sín- vasat akartak egy csűsztatőra feltenni, de Tőrös kezéből a sín kicsúszott és a több métermázia súlyú vas a hasára esett. Életveszélyes sérüléssel beszállították a vasgyári kórházba, ahol tegnap délután meghalt. Halálra hurcolta a megvadult ló a mező- csáti juhászbojtárt. Meeöcsát, május 6. Különös halálos szerencsétlenség történt az elmúlt napon Mező- csáton. Harsányi Imre 17 éves juhászbojtárt halálra hurcolta egy megvadult ló. Harsányi gyeplőszáron vezette a lovat és közben cigarettára gyújtott. Rágyújtás közben karjára csavarta a gyeplőt. A lő megriadt a gyújtó sercenésétől, fellobbanő lángjától és vad vágtatáeba kezdett, magával rántva a bojtárt. A megvadult állat mintegy fél kilométeren át hurcolta Harsányit, mig sikerült megfékezni. De a juhász- bojtár akkorra már halott volt. Apponyi Albert gróf, az Akadémia díjnyertese. Budapest, május 6. Az idén kiosztja a Magyar Tudományos Akadémia az Ungváry alapítvány díját, amely az alapszabályok szerint olyan, a politikától független egyénnek Ítélhető oda, aki az ország érdekében elévülhetetlen érdemeket szerzett. Úgy hírlik, hogy a tízezer pengős díjat az Akadémia megosztja Apponyi Albert gróf ős Eötvös Lóránt báró, a világhírű fizikUB törvényes örökösei között. I i A párisi egyezmény ratifikálása. A mai ülésen már törvény- hozás elé kerül a párisi egyezmény. Történelmi dátumot jelent ez a ratifikálás a magyarság életében. Fordulópontod, mely egy hosszú kinos korszak végét mondja és a háború likvidálását. Sok más előnye mellett nagyjelentőségű ez az egyesség abból a szempontból, hogy megszünteti azt a nyomasztó bizonytalanságot, amely egész nemzeti létünket körülvette s amely miatt nemcsak gazdasági berendezkedésünk, hanem külpolitikai konstellációnk is állandó bizonytalanságban szenvedett. Csak a párisi egyezmény ratifikálásával tűnik el az a végzetes disztinkció, melyet ez európai politika győző és legyőzött nemzetek között tett s amely meghiúsította részünkről minden politikai és gazdasági aktivitás kezdeményezését. E nagyjelentőségű eredmény mellett vannak azonban konkrét részletelőnyei is a hosszú hónapokon keresztül tartó tárgyalások után létrejött párisi egyezménynek. Legelsősorban az, hogy visszanyertük általa pénzügyi szuverénitásunkat. Meg nyílott annak a lehetősége, hogy nyomasztó gazdasági helyzetünk felélénkítése, termelésünk fokozása és versenyképesebbé tétele céljából külföldi kölcsönöket keressünk és szerezzünk azokon a piacokon, hogy e tőkékkel a magyar gazdasági életet igyekezzünk táplálni és ezzel a magyar fejlődést előmozdítani. Köztudomású tény, hogy az általános nehéz pénzviszonyok- ban rejlik az oka annak, hogy közgazdaságunk szomorú pangásban, mezőgazdaságunk pedig katasztrófával fenyegető stagnálásban van. Hiába gondolták ki a legszebb terveket a magyar sorsot aggódó odaadással nézők. Pénz nélkül nagyobb akcióhoz nem lehet hozzákezdeni s nagyon jól tudjuk, hogy a letarolt és kifosztott Magyarország ép ezekben a tőkékben a legszegényebb. Most már elérkezett az ideje annak, hogy bejöhessen a külföldi tőke s így remélhetjük, hogy a párisi egyezmény
