Eger - napilap, 1930/1
1930-05-01 / 98. szám
Aha 10 FILLÉR HM ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. mmmnMmmmbhmmr mummm SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEÜM, FÖLD- SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEÜM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON: 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :i XLL évfolyam 98. szám ♦ Csütörtök ♦ Eger, 1930 május 1. 21 és fél millió pengő kiviteli többlettel zárult az első negyedév külkereskedelmi mérlege. Budapest, április SO. Az első negyedév külkereskedelmi mérlegének nagy szenzációja, hogy a kivilel 21 és fél millió pengő többletet mutat. Az iparcikkek behozatala jelentékenyen csökkent. Emelkedés állt elő az ásványolaj importnál 277 ezer mázsáról 456 ezerre, ugyancsak növekedett a nyerspamut import, 28.200 mázsáról 32,300 mázsára, ez azonban azt bizonyítja, hogy a hazai textilipar örvendetesen fejlődik. Gépben sokkal kevesebbet vittünk ki, de nagyobb értékben, mint az elmúlt évben. Az Olasz Idegenforgalmi Tanács május 6-án jön Egerbe. Eger, április 30. Jeleztük, hogy az Olasz Idegenforgalmi Tanács tagjai április végén Magyarországba jönnek, hogy a magyar idegenforgalom vezető embereivel megtárgyalják a két állam idegenforgalmi érdekeit. A két állam idegenforgalmi vezéreiből alakult Olasz-Magyar Idegenforgami Bizottság május 6-án Egerbe is ellátogat és itt vándorgyűlést tart. A bizottság Fulvio Suvich az ÓIT elnöke, herceg Pignatelli, a budapesti fassió vezetője és Tormay Géza az OMIT alelnökó- nek vezetésével érkeznek városunkba ; délután érkezik és másnap reggel indulnak tovább. A nagyjelentőségű esemény előkészítésére és a vendégek fogadásának megbeszélésére hétfőn délután 5 órakor értekezlet lesz dr. Hedry Lőrinc főispán elnöklete alatt a városháza kis tanácstermében. Középeurópát nem fenyegeti a sáskaveszedelem. Távirati jelentések szerint Görögországot, Romániát, sőt Erdély több vidékét is ellepték a sáskák. A Rovartani Intézet véleménye szerint Magyarországot és Középerupát nem fenyegeti veszedelem, mert a mocsarak leciapolásával nincs meg a szaporodás feltétele. Szinyey Merse Jenő a kultusztárca költségvetéséről Gosztonyi Andor indítványai a mezőgazdaság helyzetének javítására. A vármegyei közgyűlési tudósítás folytatása. Eger, április 30. Hevesvármegyo törvényhatósági bizotttságának közgyűlésén Gosztonyi Andor bizottsági tag több pontból álló indítványt tett a mezőgazdasági helyzet javítására vonatkozólag. Az indítvány pontjait Búzás Endre dr. tb. főjegyző, előadó olvasta fel a következőkben: Érvényesítse a kormányzat fokozottabb mértékben a takarékosságot. A pénzügyminiszter váltsa ba Ígéretét az egyes tárcák arányos dotálásáról. Részesítsék a mezőgazdaságot egyenlő elbírálásban az iparral. Csökkentsék a közterheket, töröljék el a forgalmiadót és tartózkodjék az állam addig a földadó- behajtásától, amig a mezőgazdaság helyzetében jelentős változás nem következik be. A kereskedelmi szerződések megalkotásánál legyenek nagyobb figyelemmel a mezőgazdaságra. Intézkedjék a kormány a termények árának stabilizációja tekin- tetében, állapítsa meg a búza minimálisát 25 pengőben. Ugyancsak intézkedjék a kormány a tőzsde megrendszabályozása ügyében és a tőkeképződés előmozdítása érdekében tegyen lépéseket ős végül adjon a kormány egységes gazdasági pro- grammot és valósítsa is meg azt. Szerezzen a kormány olcsó kamatozású, hosszúlejáratú hitelt a mezőgazdaságnak. Az indítványt összekapcsolta a közgyűlés Veszprém és Pest vármegyék hasonló tárgyú feliratának tárgyalásával. Hedry Lőrinc dr. főispán javasolta, hogy mivel Gosztonyi indítványa a kérdések hatalmas komplexumát foglalja magában, döntés előtt bocsássák azt előbb a mezőgazdasági bizottság szakvéleményezése és megvitatása alá. Gosztonyi Andor háromnegyed- órás nagy beszédben fejtegette a mezőgazdaság reménytelen állapotát és támasztotta alá jelentős érvekkel indítványának egyes pontjait. A tárcák dotálásánál összehasonlítást tett a földművelésügyi és a kultusztárcák között, amelyek közül az utóbbi aránytalanul jobb dotációt kap, annak ellenére, hogy agrár állam vagyunk ■ így legalább figyelmet és több pénzt Kellene fordítani a földművelésűgy támogatására és fejlesztésére. Szinyei Merse Jenő megvédelmezi a kultusztárcát. A kultusztárcát ért megjegyzésekre Szinyei Merse Jenő országgyűlési képviselő reflektált. Örvendetes jelenségnek tartja, hogy a törvényhatóság ilyen intenzíven foglalkozik ezzel a kérdéssel. Azonban, mint kormánypárti képviselőnek kötelessége megvédeni a kultusztárcát Gosztonyi támadóra ellen. Éppen Egerben nem volna szabad elhangzania ilyen kritikának, mert ez a város nagyon sokat köszönhet Klebelsberg kultúrpolitikájának. (Taps és helyeslés.) De sokat köszönhet a vármegyei«, amelynek területén Klebelsberg minisztersége alatt 211 tanterem és 88 tanítói lakás épült. Több építkezőit csak bét vármegye kapott: Pest és Szabolcs, de azok nagyobbak ir. A kultusztárca összkiadása 142 millió pengő, ebből a tényleges állami aläalmazottab személyi illetményei 52, nyugdíjterhei 14,600,000 a nem állami alkalmazottak személyi illetm. 26140,000 nyugdíjterhei 12,365,000 P tesznek ki. Ez a kiadásoknak 74 százaléka: összesen 105 millió 496 ezer pengő. Hogyan gondolja Gosztonyi a tárca költségvetésének csökkentését? B-tistára tegyük a tanítókat, amikor annyi analfabéta van az országban ? A dologi kiadások 23 millió 800 ezer pengőt jelentenek. Ezeket sem lehet csökkenteni, mert nogyrészban a polgári iskolák, vallási célok támogatása, kis részben az egyetemek fenntartása köti le ezt a tételt. Nem lehet pazarlással vádolni a kultuszminisztert, Klebelsberg számol a helyzettel ős a beruházáoikat is majdnem felére redukálta. Ő volt az első, aki racionalizálta a központi igazgatást, amikor ez a fogalom még külföldön sem volt ismert, és az administráciő létszámát 800-ről 397-re szállította le. Kiár Jenő országgyűlési képviselő elfogadja Gosztonyi javaslatát, de ne bocsássák a mezőgazdasági bizottság elé. Nincs arra idő, sürgősen kell segíteni a bajokon. Szinnyei beszédére megjegyzi, hogy állítanánk még több iskolát is, de nincs miből. Agrár állam vagyunk és amelyik számítás nem számol a mezőgazdasággal, felborul. Plósz István indítványozza, hogy írjon át a törvényhatóság a társ törvényhatóságokhoz: fejtsenek ki erőteljes propagandát a külföldi gyümölcs és élelmiszer fogyasztása ellen. Gáspárdy Elemér országgyűlési képviselő: Csak egy módon lehet segíteni a mezőgazdaságon: egy hosszúlejáratú kölcsönnel, írjon fel a kormányhoz a [törvényhatóság, hogy a szerzendő kölcsönt szigorúan erre a célra fordítsák. Hermann János és Végh József hozzászólásai után a közgyűlés a főispán indítványára a javaslatot a Köz- és mezőgazdasági bizottságokhoz utalta át le- tárgyalás és pontos megszövegezés végett. Kassa Kristóf indítványait tárgyalta ezután a törvényhatósági bizottság. A közgyűlés elhatározta, hogy feliraiilag fordul a kormányhoz a közterhek csökkentése érdekében. Kassa többi indítványai felett napirendre tértek, részint mert elvesztették aktualitásukat, részint mivel bennefoglaltattak Gosztonyi Andor javaslatában. Az egész világ szeme Belgrádon. Horvátország ezer évig állami közösségben élt Magyarországgal s ez alatt relatív békességben élt a két nép egymás mellett. Ha voltak súrlódások, ebeket abból a Bécsből szították, ahol mindig céltudatos politikát folytattak Magyarország ellen a centralista célok érdekében. A végcél az volt, hogy a monarchia kebelén belül élő s megnyirbált jogú népeket Bécs uralma elá kell hajtani. A módszer az egyes népeknek egymás ellen való kijátszásában élte ki magát. Fel- qsztani, szétválasztani, legyengíteni azokat, hogy azután uralkodni lehessen felettük. Ennek a centralista törekvésnek két nép volt legjobban útjában: a magyar és a horvát. De jött a trianoni béke s amit ezer éven keresztül nem tudtak végrehajtani, azt most a trianoni béke révén akarták elérni. Magyarország sohasem törekedett arra, hogy a horvátokat einem-
