Eger - napilap, 1930/1

1930-04-30 / 97. szám

2 EGER 1930 április 30. Megalakult a vármegyei kisgazdapárt A vármegye hetedik járásának megszervezése. — Pásztó lesz az új járási székhely, de egyelőre csak szolgabírói kirendeltséget kap. A vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése. egészség, ekkor a legjobb, ha nem beszélnek róla. Kisantanték prédikálják a békét anélkül, hogy őszintén követnék a szel* lemét. Ma már nea titok ez a világ előtt. Nekünk a megkez­dett utón kell haladnunk külpo­litikailag is, mert tények igazol­ják, hogy nem ingoványba té­vedtünk akkor, amikor leszáll­tunk az érzelmi politika fantá­zia-szárnyalásáról s a reális mér­legelést tettük külpolitikánk moz­gató elemévé. A történelem ta­nulsága és nemzetünk életereje azt a reményt élteti bennünk, hogy Magyarország el fog ér­kezni külpolitikailag is ahhoz a kedvező megítéléshez, amely egy ezredéven át nyomatékos súlyt biztosított neki Európában. A Műkedvelők Körének Katona-ünnepsége. Megírtuk pár nappal ezelőtt, hogy az Egri Műkedvelők Köre, tradícióihoz híven, ki akarja venni részét az országos Katona cen- tennáriumi ünnepségekből. Gaz­dag programmot állított össze az ünnepi előadás rendezősége s május 8-ra tűzte ki a centen- náriumi ünneplés napját. A Városi Színházban pereg le a gazdag műsor, amelynek sor­rendje a kővetkező lesz : az Egri Zenesgylet Erkel Bánk bán c. operájából előad egy ábrándot, utána alkalmi beszéd követke­zik. Láng Maca Áprily Lajosnak »Katona emlékezete« c. alkalmi költeményét mondja el, majd parádés szereposztásban színre kerül a Bánk bán második fel vonása, s a harmadik felvonás Tiborc-jelenete. Az előadás sze­reposztása a következő: Bánk bán: Király István dr, Petur bán: Marossy József, Bibsraoh: Apor Elemér, Mikhál bán: Ba- bocsay Zoltán, Simon bán : Koz­ma Endre dr, Tiborc: Dövényi Nagy Lajos. A próbák serényen folynak s a jelekből következtetve Eger közönségének alkalma lesz egy meglepetésekben bővelkedő, nagyszerű előadást élvezni. Az ünntpiégre szőlő jegyeket ciütörtök reggeltől elővételben árúsítja a Diviaczky drogéria. Két csecsemő holttestét fogták ki a Sajóból. Miskolc, április 28. Vasárnap délután Sajóvelezd község határában egy ottani föld­míves egy csecsemő hulláját pil­lantotta meg a Sajóban. Többek segítségével sikerült a holttestet kifogni és jelentést tettek a csendőrségnek. Ugyancsak egy csecsemő holt­testét fogták ki a Sajóból Sajó- besenyő községben is, úgy, hogy rövid idő alatt két csecsemő holt­testet találtak a Sajó piszkos hullámaiban. Eger, április 29. Hevesvármegye törvényható­sági bizottsága hétfőn délelőtt tartotta első rendes közgyűlését. Ez a közgyűlés időrekordot ál­lított fel az utóbbi évtizedek köz­gyűlései között, mert délelőtt tíz órakor kezdődött és délután ne­gyed négyig tartott egyfolytá­ban. Az időt az húzta ki, hogy több igán fontos tárgy szerepelt a programmban, amelyekhez sokan szóltak hozzá. Meglehe­tős parlamenti hangulat uralko­dott a teremben, felszólaltak a vármegye összes országgyűlési képviselői és országos jelentőségű ügyeket vitattak különböző felfogások. A bejelentett hozzászólások számára való tekintettel mellőz­ték az alispán féléves jelentését, amit különben minden bizottsá­gi tagnak megküldött az alispán nyomtatásban. Az első indítványt Ivády Béla a pásztói kerület országgyűlési képviselője tette, Hevesvármegye hetedik járásának, a pásztói já­rásnak megszervezése ügyében. — Az új közigazgatási törvény megadta a keretet egy modern szellemű közigazgatás megterem­téséhez és ezt a keretet nekünk kelt tartalommal megtöltenünk. Az első lépés ehaz a közigazga­tási törzsiek határainak rende­zése. Ebben a tekintetben ugyanis nagy hibák vaunak Heveovér- megyében. Már a községeknél is baj van. Évtizedek alatt egyik község lakói a szomszéd községből egész dűlőket vásároltak össze, sőt megtörtént a birtokrendezés so­rán, hogy sokaknak a szomszéd községben hasítottak ki egy-egy törpebirtokot, vagy házhelyet. Ez súlyos ^tehertétel a kisembe­reknek, mert így két község igazgatásához tartoznak, két községbe kell eljárniuk dolgaik elintézésekor. Át kell csatolni a megvásárolt dűlőket az Illető községekhez és fel kell hívni a kormányt, könnyítse meg itt az eljárást. — A járásoknál rosszabb a helyzet. Két járásnál különösen szembeötlők a bajok. A péter- vásárai túl nagy, a vármegye egynegyed részét foglalja magá­ban, a hatvani járás bosszú szalag, melynek egyik végében van a járási székhely, azt sem lehet sok helyről megközelíteni az utak hiánya miatt. A két járás közé egy harmadikat kel! szervezni Pásztó székhellyel, és addig, mig a szervezés meg­történik, létesítsen a vármegye ■zolgabírői kirendeltséget Pász­tőn. Nemcsak a lakosok érdeke az, akik sok időt megtakarítanak ezzel, hanem Pásztóé ii, amely haldokló földművelésével, ipará­val, kereskedelmével ettől várja sorsa jobbrafordulását. Utakat is kellene építeni, mert a begyek­ből lehetetlen a közlekedés. így a hasznosi hutákból csak lóhá­ton, V8gy gyalog lehet kimoz­dulni, az 1800 lélekszámú hu­tákból a lakosok háton viszik le halottal kát Nagybátonyba és gyakran megtörténik, hogy megbotolva, összetört halottal és koporsóval érkeznek a temetőhöz. — Fel kell írni a kormány­hoz, hogy valósítsa a vármegyék határéinak rendezéséi is, olyan­formán, hogy egészséges elhe­lyezkedést találjanak a községek a központhoz; egyes községeket csatoljon más vármegyéhez. Ivády határozati javaslatára Okolicsányi Imre alispán reflek­tált. Helyesnek tartja a javasla­tot és sürgősen intézkedni fog a pásztói járás ügyében. Megalakult a vármegyei kisgazdapárt. Plósz István szólalt fel ezután. Bejelentette, hogy a törvényha­tósági bizottság kisgazda tagjai a társadalmi együttérzés és mun­kálkodás jegyében megalakították a vármegyei kisgazdapártot. Nem akarnak osztáljpolitikát űzni, csak szervezetten akarnak részt kérői a munkából, hogy hathatósabban mozdítsák elő ügyeiket. Megbélyegzi azokat, akik mindjárt kommunistáknak nevezik a kisgazdákat, ha sor­sukon változtatni kivánnak és kritikával kisérik az eseménye­ket. Megemlíti a közmunkatör­vény méltánytalan terheit és ki­jelenti, hogy a készülő vadászati törvény megalkotásánál is be­folyást kivánnak gyakorolni. Krisztián Imre a kisgazda tagok sérelmeit hozta fel. A kisgazdákat nem választották be az örökös tagok közé és a bizottságokba olyan mértékben, mint ahogy számuk és a törvény­hatósági bizottságban a múltban végzett munkájuk után várni lehetett volna. Akiket beválasz­tottak is a bizottságba, azok sem védik a kiegazda érdekeket, ha­nem különböző érdekek «papa- gályai.» Később annyira bele- tüzesedett a beszédbe «keserű Tiborcként,» hogy tűloaent a valóság józan megítélésén és kijelentette, hogy a régi törvényhatóság össze­állítása sokkal jobb volt, ott legalább nyíltan elismerték a «rendiséget,» míg most a demok ratikus alkotmányosság takarója alatt a legnagyobb «autókra- tizmus» uralkodik a vármegyén és elgáncsolja a kisgazdákat. Hedry Lőrioc dr. főispán há­romszor felszólította Krisztián Imrét, mondja meg: ki az, aki itt autokrata módon irányítja az ügyek intézését, de Krisztián mind a háromszor kitérő választ adott, mire a főispán megvonta tőle a szót. Krisztián felszólalása küiőn­bán nagy felháborodást keltett, mert a valóság az, hogy a kis­gazdák minden tekintetben megfelelő és méltó elhelyezést kaptak a Krisztián által inkriminált bi­zottságokban. Győrtfy Kálmán az alispáni jelentéshez szólt hozzá. Van a jelentésnek egy pontja, «mely a községi háztartások kilátástalan helyzetéről szól. Az a hiba ná­lunk, hogy többet költüuk, mint amennyit szabad. De baj a köz­ségek háztartásánál az is, hogy amit szükségesnek vél az egyik minisztérium beszerezni a köz­ségben, a másik minisztérium törölteti a vonatkozó tételeket a költségvetésekből. Ssinyei-Merse Jenő : Nem egé­szen így áll a dolog. Az állam nagy összegű segélyeket utal a községeknek a szükségesek be­szerzésére, ahol 50 százaléknál magasabb a pőtadő. A felszólalásokra Okolicsányi Imre alispán válaszolt. Örömmel veszi Plősz István bejelentéséi a kisgazdapárt megalakulásáról és megnyugtatja Krisztiánt, hogy a mostani törvényhatóság áll annyira hivatása magaslatán, mint a régi. Sohasem lehet úgy irányítani egy választást, hogy az összes pártok megelégedjenek. Mindig haragszik, aki megbukik. A kis­gazdák munkáját legteljesebben méltányolták a bizottságok meg­alakításánál és az örökös tagok közt is helyet kaptak. A vitát a főispán megjegyzése fejezte be. Ne azokat a kérdéseket keres­sük, amik szétválasztanak, az ország nehéz helyzetében nem az apró sérelmek felhány- torgatása, hanem a közért való egész munka segíthet csak ben­nünket. (A közgyűlés folytatását la­punk holnapi számában közöl­jük.)

Next

/
Thumbnails
Contents