Eger - napilap, 1930/1
1930-04-29 / 96. szám
/ Évi 107 ezer pengőjébe kerül a városnak az utak rendbehozatala A képviselőtestület változtatás nélkül megszavazta a nagy gonddal előkészített tervezetet. Az évnegyedes jelentés, a vízdíjak, az áramdíjak és a Korona ügye a közgyűlés előtt. 2 EGEB 1930. április 29. Eger, április 28. Eger váró* képviselőtestülete szombaton délután közgyűlést tartott, amelyet 4 órakor nyitott meg Trak Géza polgármester. A tárgysorozat első pontja ez évnegyede® jelentés volt, amelynek keretében Braun Károly főjegyző részletesen beszámolt Eger közegészségügyi állapotáról. További jelentése szerint a piac- rendészetünk erősen javult. Az eddigi egészségtelen földön, vagy hátibői való áruiítás megszüntetésére 80 darab fehérre festett asztalkát szereztek be a tejárusok részére. A városi tisztiorvosi hivatal a difiéria-járvány megakadályozására ingyenes oltóanyagot «zol* gáltaiott ki, jelenleg pedig a szokásos himlőoltásokat foganatosítja. A parkosítás terén ez- idén különösebb munka nem lesz, amennyiben azokat az útépítés miatt későbbi időre kellett halasztani. A szennyvízderítők mellett spárga-telepet létesített a város, mintegy 5 — 6 holdnyi területen. A szállók jól teleitek, nagy termés azonban az elmúlt évek fagykárai miatt nem vár- ható. A bortermelés válsága Egerben erősen érezhető. A gazdák nem tudják értékesíteni termésüket, nincs pénzük a munkáltatásra s a szőliőket felesbe adják, minek következménye a hiányos megmunkálás, sok, de silány minőségű termés. Azonkívül a feles azonnal piacra dobja terméséi, ami az árak letörésére vezet. Súlyos tehertétel a gazdán a borfogyasztási adó, amely sok helyütt egy nivón áll a bor alap árával. A zöldségtermeléssel kapcsolatban a jelentés erősen hangsúlyozta, hogy a nehezen értékesíthető és kisebb hasznot biztosító zöldségfélék.helyett inkább a gyümölcstermesztést karolnák fel Eger földművelői. Az O.F.8. a házhelyek ügyében végleges döntést hozott. 797 egyén földhöz, 396 család pedig házhelyhez jutott, — A műszaki muokák során számos uccát kijavítottak. — A vármegye villamosítására vonatkozóan a szerződést minden valószínűség szerint 2 héten belül jóváhagyja a minisztérium. Ezzel kapcsolatban azután érdemi tárgyalás alá vehető a városi hálózat és villamostelep átalakítása is, melynek megvitatása májusban kerül a közgyűlés elé. — A csatornázás folyamatban van, a szannyvízderítőtelep felülvizsgálata megtörtént. — Az évnegyede« jelentés végül az idegenforgalom eseményeire, majd a lapunk olvasóközönsége előtt már ismert szociális, munkanélküliséget enyhítő intézkedésekre tért reá. A hozzászólások torán Láng Nándor a szőllőhegyek útjainak rendbantartását szorgalmazta, taéjd a nyűlkárok miatt panaszkodott és bejelentette, hogy perelni fogja ezért a vadásztársaságot. Követelte, hogy a határban irt sák ki a nyulakat s javasolta, hogy ez ügyben ir janak fel a földművelésügyi miniszterhez.! Kakuk Ignác pp*d:g a >menekült-telep« lakóházainak lebontását s a vásártér odahs- i lyezését kérte (Derültség) Kálnoky Viktor dr. a városi fürdők 5 napot húsvéti szünete miatt emelt panaszt. Sürgette a Korona szálló 27 hasznavehetetlen szobájának a gyors rendbehozatalát, Illetve gombátlanítá8át és a nyilvános illemhelyek felállítását. Végül a vízdíjak mérséklését kérte. Sós Mihály az őstermelők nevében a súlyos adók miatt szólalt fel. Siller János és Láng Nándor sérelmesnek találták, hegy a vil- lamoiművek az áramdíjjakkal adói polgárok lakásait kikapcsolják a villamos hálózatból. Az elhangzott hozzászólásokra elsőnek Trak Géza polgár- mester válaszolt és többek között a szőllőhegyek útjainak rendbentartására vonatkozóan kijelentette, hogy az utak állapotáról a hegybírák tesznek jelentést > ha valakinek ezirány- ban panasza van, úgy fordúljon hozzájuk, vagy a ^főjegyzőhöz, aki azután haladéktalanul intézkedik. Bárány Géza v. főmérnök a fürdők húsvéti tisztogatásának elkerülhetetlenül szükséges voltát indokolta. Kálnoky István tmácsos az egyik felszólaló kérdésére a Korona szállóval kapcsolatban a tervezetet készítő Wälder Gyula műegyetemi tanár 30 ezer pengős diszteletdíjának ügyét ismertette. Mejd a gombásodás miatt szükséges javításokra tért rá. Elmondotté, hogy a renoválás munkáját a felelősséget viselő vállalkozó tényleg nem szorgalmazta eléggé. A munka stagnálásának azonban más oka is van. A vállalkozó ugyanis nemcsak a tetőszerkezetet és a második emelet padlózatát készítette a gombásodást okozó nyers fából, hanem az első emelet parkettái is abból készültek. Az egri és fővárosi szakértőkből állő bizottság felbontatta ezért az első emelet padlózatát is és ott ugyancsak megtalálta a gombásodás nyomait. A bizottság ezért tüzetesen átvizsgálja a szállót és az összes javításokat még a nyár folyamán elvégezteti a vállalkozó terhére. A vizdijak mérséklésére vonatkozóan kijelentette a taná- c»o», hogy a bizottság összehívása még időelőtti, amennyiben előzőén a savtalacítás beruházási költségeit keli véglegesen megállapítani. Ringelhann Béla a villamos művek állítólagosán könyörtelen díjbehajtása miatt elhangzott felszólalásokra reflektált és kijelentette, hogy a végtelenségig egyetlen vállalat sem hitelezhet adósainak, az azonban valótlan, hogy a behaj tás kíméletlenül történik, mert méltányos okok esetén mindig adtak és ezután is adnak fizetési haladékot. A nyilvános illemhelyek megépítése halasztást szenvedett, mert időközben új terv merült fel, mely szer iát külföldi mintára emeletesen építenék azokat s ez emeleten a villamostelep transzformátorai nyernének elhelyezést. Ez a megoldás tetszetősebb lenne és amellett költségmegtakarítást is jelent. Az új illemhelyekből kettő, vagy három még a nyár folyamán elkészül. Az évnegyede» jelentés körül lepargő kétórás vita befejezése után a képviselőtestület a tárgy- sorozat legfontosabb pontjának, az útépítés ügyének letárgyalásához kezdett. Rapcsák József, a mérnöki hivatal vezetője, ismertette az útépítésre vonatkozó versenytárgyalások lefolyását, részletezte a város 22 uccájá- nak átburkofási, illetve javítási költségeit, majd bejelentette, hogy az ajánlattevők közül az állandó választmány az Építőipari Részvénytársaság budapesti cég ajánlatát javasolja elfogadásra. Ezzel a vállalkozóval végeztetné 6l a várói uz uccák, illetve gyalogjárdáé; randb jhozatalát, ami évente, levonva az állami hozzájárulást, 61.246 pengő terhet róna a városra. A külön számított Deák Ferenc és Almagyar uccák átburkolása levonva a megyei hozzájárulást, évi 26.093 pengő terhet jelentenének. Mindezekhez hozzáadva a Rákóczi és Mafalári utak burkolási költségeit, Eger uccáinak teljes rendbehozatala 107.471 peogő évenkénti kiadást jelentene a városnak. Eztdőszeriut a folytonos toldás- toldásra évente 87 ezer pengőt költ a város. Nyilvánvaló tehát, hogy az utak rendbehozatalát, amelynek költsége a villamosítás centralizálása után várható többletbevételből teljes fedezetet talál, sürgősen keresztül kell vinni. Az állandó választmány javss lata mindezek mérlegelésével a következő: A 22 ucca álburkoláséval, valamint a gyalogjárdák kijavításával bízzák meg az Építőipari R. T. budapesti vállalkozót. A Daák Ferenc és Almagyar uccák burkolására hirdessenek pót- versenytárgyalást. Továbbá hirdessék meg a pályázatot a Pyr- ker és Sunreczányi uccik, valamint a Rákóczi és Makiári utak átépítésére is. Szavazzon meg továbbá a város Király Kálmán műszaki főtanácsosnak 600pengő tiszteletdíjat eddigi működéséért, azonkívül a munkálatok ellenőrzése során 300—300 pengőt a kiszállásaiért. Küldje ki végűi a képviselőtestület Kiss Károly műszaki lisztviselőt a főváron útépítés Sanulmányoiásáre. Petro Kálmán dr.: Aggodalommal látja a dolgok ilyetén alakulását. A város egy még nem levő üzemének jövedelméből akarja megcsináltatni utait. Pénzügyi helyzetünk nagyon nehéz s egy ilyen építkezés mellett, amely közel másfél millió pan- gőbe kerül, még vannak egyéb kötelezettségei is a városnak. Nem szabad elfeledkeznünk a Speyer kölcsönről és a tekintélyes függóadőssögról, amely nem kis mértékben terheli meg Eger pénzügyi helyzetét. Ezenkívül át keli építeni a villamos vezetékeket, meg kell csinálni a sav- talacíiást. Szabad-e egy még meg nem levő jövedelemre építeni s igazságos dolog vájjon, hogy a villamos telepből várható 90 ezer pengőt az útépítés amortizálására fordítjuk, ahelyett, hogy az áramot olcsóbbá tennénk Y Miskolc példájára hivatkozik,
