Eger - napilap, 1930/1
1930-04-26 / 94. szám
2 EGEK 1930. április 26 azt az érdeklődéit tanúsítsa, amely fűtötte a választási ered* menyek kihirdetésekor. A városi képviselőség tisztesség, de felelősségteljes disz. Hányán voltak, akik a szombati közgyűlés előtt tájékozódást szereztek maguknak a közgyűlés elé kerülő ügyekről ? Mert nem lehet és nem szabad ebben a kérdésben úgy határozni, hogy jövőre majd padot csapkodva tiltakozzunk a tervek ellen, csak azért, mert tömegszimpáti&t és népszerűséget jövedelmez a szemrehányás. Nem ok nélkül mondjuk ezeket. Bizonyság reá, hogy a Korona építéséi megszavazók közül utóbb sokan elkeseredetten mondottak ellent önmaguknak, mert ez volt a néphacgulat. A jogos kritika és ez egészséges ellenzék nem káros, sőt életfeltétele az eredményes politikának. De ciak a jogos kritika és csupán az egészséges ellenzék. Nevetséges és bosszantó dolog, mikor valaki olyasmiket vet szemére egy város vezetőségének, amit az sem előre nem tudhatott, sem utólag orvosolni nem bír. így beszélhet valaki, aki ellenzék az ellenzékiségért és kritizál csak azért, hogy ellent- mondhaison. Ilyen kritikára és erre az ellenzékre nincsen szükség az egri városházán. Sem a polgármestert, sem szü- kebb segítőgárdáját nem lehet megvádolni avval, hogy személyi hiúságból és önös érdekből akar egy-egy tervet keresztülvinni. Épen az utóbbi hónapok erőfeszítése a munkanélküliség problémájának megoldására, bizonyítéka ennek az önzetlen munkásak és szociális gondolkozásnak. Nem lehet tehát ezt az embert, ezt a vezetőséget megvádolni, hogy a város vagyonára, vsgy hitelére túlzott módon építenének. Az ódium itt nem a vezetőséget és nem a polgármestert terheli, hanem azt a nagyon kis tábort, amely személyes hiúságból vádol és ellenzékesdit játszogat. A következményeket viseljék ezek az emberek. A felelősség nem egyedül a vezetőséget, hanem az egész képviselőtestületet terhelheti. Minden városatya hivatásának magaslatán álljon érne arra törekedjék, hogy bizalmat ingasson és a közvéleményt nyugtalanítsa, hanem gyakoroljon kritikát úgy, hogy abból haszna lehessen annak az egyetemes polgárságnak, amely bizalmával tisztelte meg él a fórumra küldte. Mennyi cukrot termel a világ? Az amerikai földmivelésügyi minisztérium az egész világ 1929—30. esztendő cukortermését 27.088.364 tonnában adja meg, mig az előző év termése 27.495 800 tonna voltGyenge érdeklődés mellett folyt le az Egri Zeneegyesfllet és a 14. honvéd- gyalogezred zenekarának együttes hangversenye A Kaszinó nagytermében alig kétszerannyi közönség volt, mint amennyi a zenekari tagok száma. Mi az oka a mindent megbénító részvétlenségnek? Eger, április 25. Tegnap este tartotta az Egri Zanaegyesület és a 14. honvéd- gyalogezred zenekara együttes zenekari hangversenyét, amely egyetlen zenei prcfdukciőja volt a már vége felé közeledő sze- zőnnak. Azt gondoltuk, hogy az esemény ritkasága, a műsor művészi összeállítása az egri zenekultúra elmélyítését célzó törekvés és a tiszta jövedelem jóté- konycélra való fordítása nagyszámú hallgatóságot fog vonzani. Annál fájdalmasabban tapasztalhattuk, begy a nézőtér siralmas képet nyújtott. A sorok között alig kétszerannyi közönség ült, mint amennyi a zenekar tagjainak száma. Az erkölcsi siker megfelelt a várakozásoknak és a műkedvelő zenekar valóban szép és művészi teljesítményt végzett Huszthy Zoltán karnagy vezetőiével. A műtor legérdekesebb száma kétségkívül a Chopin zongoraverseny volt, nemcsak azért, mert a jeles budapesti ifjú zongoraművésznő, BirdSári játszotta, hanem a zenekari kíséret megoldása szempontjából is. Egyetlen próbával ilyen nehéz és komplikált feladatot megoldani egy tisztán műkedvelőkből álló társasággal veszélyes és kétségei feladat. S hogy ez ilyen sikerrel végződött, annak egyenrangú részesei Biró Sári, Huszthy Zoltán és a zenekari együttes. Szerencse, hogy a rokonszenves művésznő kiváló zongoristáké- szültségén kívül olyan nagy ösztönös muzikalitással van megáldva — ami nagynevű művészeknél is igen sokszor hiányzik, — hogy szabad művészi felfogását és szólista önállóságát képes volt sokszor alárendelni a zenekarnak az összmunka biztosítása érdekében. Négy szerencse, hogy a zenekar irányi* tása olyan kiváló karnagy kezében volt, mint Huszthy Zoltán, aki egyetlen próbán át tudta venni a szólista felfogását a legkisebb részletekig éa a folyton változó tempók, dacára is erős kézzel tudta a zongorához alkalmazni a zenekarnak hol alátámasztó, hol pedig kiemelkedő szerepét. Nem utolsó sorban illeti nagy elismerés a zenakar tagjait, aki* teljes önfeláldozással és valóban túlfeszített figyelemmel dolgozták végig a több mint kétórás próbát és majdnem azonnal folytatták a hosszú hangversenyt. . Biró Sári nagyszerű képességeit ügy technikai, mint művészi vonatkozásaiban még jobban megismerhette a közönség e nagyszabású mű előadásában, mint a Dalkör decemberi hangversenyén. Biztos stilusismeret, a dallamvonal szépségeinek kiemelése, a billentés sokféle színes változata, kiegyenlített technika legkiemelkedőbb erényei, s egyben biztos adottságok művészi pályafutásának felfelé íveléséhez, ami máris szép lendületet vett: igen sokizor szerepel fővárosi hangversenyeken és a rádió-hallgatók is élvezhették művészi játékát már több izbeD. A zenekar többi számai közül igen szépen sikerült a Weber: Bűvös vadász-nyitánya. Az ellentétes hatásokban bővelkedő néptzerű, dallamos mű nehézségei ellenére is lendületesen, markáns ritmusokban hangzott el Huszthy energikus vezetése alatt. A Mozart-szerenád finom, kecses, vidám bája sok helyütt szépen érvényasült. A nagy műsor utolsó száma Beethoven hatalmas V. szimfóniája volt. Itt már konstatálható volt a zenészek fáradtsága, nem tudták teljesen alárendelni magukat a karnagy akaratának. Az első tételt bízó nyos hangolási differenciák is zavarták, a harmadiknak kényes, halk mozgásaiban különösen a fúvósok nem tudtak kellőleg alkalmazkodni. Leginkább sikerült a második tétel, a híres szép Andante. Egyébként egy műkedvelő vidéki zenekarral szemben támasztható nem túlzó követelményeknek így is rendesen megfelelő előadás volt. Egy tanulság azonban így is levonható: nem kell ilyen bőkezűen bánni a műsor összeállításánál. A közönség kevesebbel is beéri, a zenekar pedig nem lesz így túlterhelve. És még néhány szót a közönségről. Bár menti nagy általánosságban a történteket a rossz gazdasági helyzet, éa az is igaz, hogy a hónap végevsD, (májusban már igacán nem lehet közönséget kapni ez ilyen zenei eseményekhez,) mégis szomorú éa megszégyenítő ez a viselkedés. A közönség nem pinasz- kodbatik amiatt, hogy túlságosan gyakran «húz ki a zsebéből» a zeneegyesület megszolgált anyagi áldozatot, mert egy év óta, a szomorú emlékű Schubert ceiitennárium idejétől, nem rendezett hangversenyt. Vannak tizszerannyian olyanok, akiknek semmi megterhelést nem jelentett volna, ha jelenlétükkel megtisztelik a produkciót. Különben is szomorú világot vetne bárkire is, hogy egyszer egy esztendőben nem tud áldozatot hozni a zenekultúráért, még ha nem is olyan tehetős, mint a másik. Honnan vegye ez a jőszán- dékű egyesület az erkölcsi, kiváltképp az anyagi buzdítást, amikor nincs alapja, amiból ráfizetéseket eszközölhessen? Hogyan dolgozzék, ha még ennyit sem tud összehozni, amiből kifizethetné a hangversenyekre fordított költségeket? Szeretnék egyszer oda ébreszteni a közönséget, hogy belássa: magával és városával szemben való kötelessége, hogy az efféle megmozdulásokat legmesszebb- menőleg kell támogatni, mert különben azt amár-már pattogd mázt is elveszti Eger, amivel egyesek keserves erőfeszítései kuliűrvárossá kenték ezt a haldokló helyet. A Zeneegyesületnek pedig szívből kívánjuk, komolyan kérjük, ne veszítse el munkakedvét, fáradjon, munkálkodjék tovább, minden hálátlanság és közöny ellenére is Eger kultúrájáért. (por.) A besenyőtelki iskola alapkőletételi ünnepségei. Besenyőtelek, ápr. 25. (Saját tudósítónktól.) Tegnap délután folyt le a be- senyőtelki elemi iskola épületének alapkőletételi ünnepsége, az egész község lakosságának részvételével. Négy Órakor kezdődött a felemelő ünnepség, a templomban, amelyet zsúfolásig magtöltöttek & hívek s ahol Szabó Elek plébános mondott Veni sánctól. Utána kivonultak az iskola-építkezés helyéhez, ahol ugyancsak Szabó Elek plébános áldotta meg a tudás uj házának alapkövét. Az egész községben nagy az öröm, mert mint annak idején megírtuk, évek óta húzódott az építkezés jóváhagyása a belügyminisztériumban. Most, hogy tető alá került a terv, az állam jelentős hozzájárulása révén, a munkanélküliséget is enyhíteni fogják az építkezések, mert a község vezetőségének egyik kikötése az volt a vállalkozóval szembeD, hogy lehetőleg helybeli munkásokat foglalkoztasson. A szép és nagyon szükséges iskolaépítés sikere főleg a község főjegyzőjének, Somos Bélának köszönhető, aki fáradhatatlanul dolgozott a megvalósítás elé gördült akadályok elhárításán.
