Eger - napilap, 1930/1

1930-04-25 / 93. szám

aeä 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD- SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON: 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :i XLL évfolyam 93. szám ♦ Péntek ♦ Eger, 1930 április 23. Az útépítési vállalkozók jelentékenyen jobb hitel- ajánlatot tettek A Kőszénbánya s Téglagyár Társulat nem adott pótajánlatot. Kötelező a tatarozás Miskolcon. Miskolc, április 24. Hodobay Sándor miskolci pol­gármester felhívta a háztulajdo­nosokat, hogy épületeiket sür­gésen tataroztassák, mert ellen­kező esetben ezt hatósági utón, költségükre végezteti el és elle­nük kihágási eljárást indít. Cseh vélemény önmagukról. A páriii konferencia eseményei­vel foglalkozva egyik olmützi pemák újság nagyhangú cikket bátorkodott eló, amelyben fel­emlegeti a hős cseh hadsereg háborús érdemeit. Nem keve­sebbet állít, mint hogy az ő harci működésük nélkülözhetetlen vala az antant számára, amely most rútul elhagyja őket. Meg voltak győződve, mondották ők, hogy a legyőzöttektől kapni fognak, ahelyett, hogy nekik kellene ad- niok, mint most kiderül. Leg­mulatságosabb az a kijelentése a cikknek, hogy Csehország há­borús katonai áldozatait milliár- dokkal sem lehet megfizetni. Ostromállapot Indiában. Londonon keresztül érkezett indiai jelentések szerint a zavar gások egyre komolyabb mérete­ket öltenek. Pehsavarban a teg­napi nap folyamán a katonaság és a benszülöttek között véres összeütközés volt. A lázadó in­dusok közül tizenkettőt agyon­lőttek az uccai harc közben, másik tizenkettőt súlyos sebek­kel szállították kórházba. Lahose- ben az angol hatóságok elren- rendelték a pehsavari események hatása alatt ez ostromállapotot. Kivágta a kakas egg 3 éves kisfiú szemét. Mezőcsát, április 24. Szerdán délután Juhász György mezőcsáti lakos János nevű há­rom éves fiacskája kiment az udvarra, ahol a kakassal kezdett játszadozni. Pár perc múlva a kisfiú rémült sikoltozásba kez­dett. Az apja utána szaladt, de már csak megdöbbenéssel ve­hette tudomásul, hogy a kakas kivájta fiának egyik szemét. A város márciusi közgyűlése felhívta az útépítésre pályázó vállalkozókat, hogy kOnnyebb hitelű ajánlatokat nyújtsanak be, mert az első aján­latok túlságosan súlyosak vol tak a mai pénzügyi helyzet mel­lett, továbbá felhívta őket, hogy arra az esetre is tegyenek aján­latot, ha város, a villamosítás ügyé­nek késése miatt, nem tudná be­tartani a pályázati hirdetmény­ben kikötött 1932-ik év január elsején kezdődő kölcsöntörlesz- tést. A pályázók ezeket a szempon­tokat figyelembe véve, be is ad­ták pőtajánlataikat, kivéve a Kő­szénbánya s Téglagyár Társulat budapesti céget, s az ajánlatok jóval kedvezőbbek az elsőnél. A Magyar Kerámiai Gyár Rt. Budapest 20 félév alatt törlesztendő köl­csönt ajánl, hivatalos kamatláb plusz 2 százalék kamatozással. A tartozás 1932 január elsejétől törlesztendő. A kereseti kimuta­tások érvényesített összegei után 1932 január elsejéig a hivatalos kamatlábat 2 százalékkal meg­haladó kamatot számít, így az annuitás a vállalati összeg min­den 100 ezer pergője után 16,290 pengőt tenne ki. Ha azonban a város a fizetést csak 1933 január 1-én kezdi meg, úgy esedékes tartozása után a mindenkori hi­vatalos leszámítolási kamatlábat 3 százalékkal meghaladó és fél évenkint esedékes kamatot kell fizetni, késedelmes törlesztés ese­tén ez a kamat még 1 százalék­kal emelkedik. Ez utóbbi aján­lat szerint a vállalati összeg min­den 100 ezer pengője után évi 17,800 pengő annuitás volna ese­dékes. Somoskfii Bazaltbánya R. T. Budapest. 20 évi 8 százalékos hitelt ajánl, évi 9 95 %-os annuitással. A köt­vény elszámolási árfolyama 86 százalék, a kereseti összegek után 1932 január 1-ig évi a hivatalos kamatlábat 3 és fél százalékkal meghaladó kamatot kellene fi­zetni, mely a vállalati öeszeggel együtt törleszthető volna. így az évi annuitás a vállalati összeg minden 100 ezer pengője után 12 800 pengőt tesz ki. Magyar Asphalt R. T. Budapest, Ajánlatot tesz 10 féléves hitel­nyújtásra, azzal, hogy a város a kereseti kimutatások keltétől számított 10 nap múlva a hiva­talos mindenkori leszámítolási kamatlábon felül 3 és fél száza­lékos előleges kamatot tartozik fizetni és a törlesztő részletek fizetése 1932 januárjától egy fél, vagy egész évvel kitolódhat. A törlesztést 1932 januárjától kezd­ve, az évi annuitás 30 ezer pen­gőt, 1933 január 1 tői kezdve, pedig 35 ezer pengőt tenne ki a vállalati öiszeg minden 100 ezer pengője után. A The Neushatel Aspalt Company Ltd. Ajánlatot tett a vállalati összeg 20 féléves hitelezésére, a min­denkori hivatalos kamatlábat meghaladó 2 százalékos kamat felszámítása mellett. A munka befejezésétől 1933 január else­jéig a hivatalos kamatláb plusz 2*75 százalék kamat fizetendő a kereseti összegek után. így az évi annuitás a vállalati összeg minden 100 ezer pengője után 17,700 pengőt tesz ki. Építőipar R. T. Budapest. Hajlandó 1932 január elsejétől kezdődő 20 évi törleBztéses hitel nyújtására 89 százalékos köt­vény árfolyam mellett 7 és fél százalék kamatozással és évi9'9 százalékos törlesztéses annuitás­sal. A kereseti összegek után 1932 január elsejéig 7 és fél szá­zalékos kamat fizetendő, amely a vállalati összeggel együtt és azonos feltételek mellett amorti­zálható. Ennél az ajánlatnál az évi annuitás 12 ezer pengőt ten­ne ki. Figyelembe véve a város te- herbiró képességét, csupán az Építőipar R. T. ajánlata volna elfogadható, mivel tőbe és ka­mattörlesztésre az egész vállalati összeg után évenként mintegy 85 ezer pengőt kellene fizetni. A népnevelés fontossága. Sajnos, hogy egyes társadalmi és szociális problémák akkor válnak aktuálissá, ha valamely esemény felszínre dobja a kér­dést. így lett napjaink aktuális problémája a néptanítók ügye ■ ezzel kapcsolatban a népneve­lésügy. A magyar tanítóság ősz- szesereglett, hogy a tanítói kar ügyes bajos dolgával egyetem­ben a magyar népnevelőn ügyét is megbeszélje. Ilyenkor a leg­könnyebb elintézési mód az len­ne, ha a jogos panaszokat fel­jegyeznék és az orvoslást a le­hetőségre és az időre bíznák. Elvégre az idő a legjobb gyó­gyító mester s így a panaszok orvoslásával a népnevelési prob­lémák is megoldódnának. Ha az ember, a magyar nép­tanítóval, a néptanító sorsával s a népnevelés ügyével foglalko­zik, nemcsak templomban érzi magát, de érzi abbeli kötelmét is, hogy ha fel akar emelkedni a népnevelésügy magasságába, akkor először le kell szállaoia azokhoz az apostolokhoz, akik — az Ur szavai szerint — eljö- vének, hogy tanítsanak minden népeket és nemzeteket az igaz­ságra. Le kell szállanunk az élet küzdelmes útjait járó néptanító­hoz, de nem azért, hogy megve­regessük gondoktól görnyedt vál­lait, hanem azért, hogy megfog­ván kezét, azt szeretettel szorít­suk magunkhoz. A néptanítók kettős arcáról le kell törülnünk az élet megpró­báltatásainak redöit és verej­tékeit s felmagasztoiultsággal kell meglátnunk azt a munkát, amelyet a néptanító végez, visz- ■zatekintvén nemzetünk történel­mére, s előre nézvén kálváriáé jövendőnk útjaira. így értelmez­zük a néptanító kettős arcát, amely, hogy felmagasztosíthassa a reá bízott uj magyar jővőt, a múlt dicsőségét hirdeti, hogy a járni és gondolkozni tanulók ré­szére kikövezhesse a jövendő országutját. Nem ismeri az életet az, Bki csak azt látja, hogy a tanító csak gyermekeket nevel s ha azok kikerültek az iskola falai közül, azzal megszűnt a tanító munkája. Nem! A tanító munkája a testvér,

Next

/
Thumbnails
Contents