Eger - napilap, 1930/1
1930-04-18 / 89. szám
A H Ä 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON: 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :i XL1. évfolyam 89. szám ♦ Péntek « Eger, 1930 április 18. Kétszáz hold vetést elpusztított a kiáradt Tárná Olyan víztömegek zúdultak a szántókra, hogy nyár előtt nem tudnak felszáradni. Feldebrő, április 17. Feldebrői tudósítónk írja: az utóbbi napok folytonos esőzései katasztrofális áradást okoztak a Tárná patak mentén és nagyon ■ok kisember egész évi munkáját tönkretették. A megáradt patak olyan víztömeget zúdított a földekre, amilyenre 1913 óta nem volt eset. Tizenötödikén reggel kezdett aggasztóan emelkedni az ár ■ délután öt óra tájban már egy hirtelen kanyarulatnál kilépett medréből a patak. Pár perc alatt 100 hold vetést öntött el a szennyes víz, jobbára őszi búzát és takarmány árpát. A lakosság közölt nagy az izgalom, mert ha az esőzés még tovább tart, újabb áradás és még több kár sújtja a községet. Az eddig elömlött víz is még több vetésben tett kárt és ma reggelre már kétszáz hold föld áll víz alatt. Bár a patak apadni kezd, a vetésekre zudult ár nem húzódik vissza a mélyebben fekvő szántókról ■ olyan magasan áll a víz, hogy a nyári melegek beálltáig ki sem szárad. így körülbelül kétszáz holdon ebben az évben semmi sem fog teremni. A lakosság tehetetlenül áll a csapással szemben, mert az áradások megakadályozása csak a Tárná medrének szabályozá* sávéi, vagy gátak emelésével vélnék lehetővé. Erről most sző sem lehet ■ ha .azj időjárás továbbra is ilyen szeszélyes marad, még nagyobb veszedelmek fenyegetik az elmúlt nehéz esztendő elemi csapásai által amúgy is megpróbált lakosságot. A szegény úgy országos rendezése Törvénytervezetet nyújtanak be a rokkantak Budapest, április 17. A hadirokkantak, özvegyek és árvák törvénytervezetet dolgoztak ki a hadigondozottak illetményeinek rendezéséről ■ be fogják nyújtani a kormánynak. A terv szerint a száz százalékos rokkantak havi 140, a 75 százalékosak 105, az 50 százalékosak 70, a 25 százalékosak 25 pengőt kapnának. Az altiszti állományba tartozók ezenkívül a nyugdíjuk 50 százalékát, a tiszti állományúak száz százalékát kapnák pótlékul. Az illetményrendezésen kívül az igényjogosultság újbóli megállapítását és rokkantotthonok, közműhelyek felállítását is tartalmazza a tervezet. Amnesztiát kap Hatvány Lajos báró* Budapest, április 17. Hatvány Lajos bárót annak idején 150,000 pengő pénzbüntetésre és három évi börtönre ítélték, nemzetgyalázásért. A kúria jogerős ítéletéig 9 hónapot töltött vizsgálati fogságban, azonban osakhamsr kikerült onnan, mert súlyos beteg lett. A 150.000 pengőt még az ítélet jogerőre emelkedésekor ki is fizette, a büntetés másik részének kitöltésére azonban velőezinüleg nem kerül sor. Amint hírlik, Hatvány báró amnesztiát kap. Csak készpénzért akarnak őrölni a vidéki malmok. Eger, április 17. Mozgalom indult meg az Alföld több városában a malomtulaj- docosok között, hogy a vámrészesedés helyett pénzért őröljenek. A malmok azt hozzák fel okul, hogy a nehéz termény értékesítés s az alacsony terményárak, valamint az egyáltalán nem csökkent üzemi kiadások mellett számításaikat nem találják meg. A kecskeméti és nagykőrösi malmok ezen rendszert már be is vezették és métermázsánként 3*50 pengő, darálásnál pedig 1'50 pengő egységes munkadijat számítanak föl. Eger, április 17. A kormány tervbe vette, hogy rendezi a közssgólyre szorultak ellátásának kérdését. A szegényügy nagy szociális jelentőségű kérdése szükségessé teszi az e téren fennálló jelenlegi viszonyok alapos tanulmányozását, ami csak pontos és megbízható adatok alapján lehetséges. Ezért a belügyminiszter egyetértve a nőpjőlőtügyi miniszterrel elrendelte, hogy a törvényhatóság területén Anyagi csőd előtt állanak az erdélyi községek. A Maniu kormány uj közigazgatási törvénye, a legtöbb helyen eddig is deficittel küzködő községeket újabb kiadásokkal terhelte meg. Súlyosbítja a községek helyzetét az a körülmény, hogy az állami adók után járó úgynevezett Cota aditionala-ből az eddigi szokással ellentétben a összeirassanak mindazok a közsegélyre szorult munka és keresetképtelen egyének, akiknek fizetököteles vagy ellátásra képes hozzátartozóik nincsenek, ha aggkoruknál, betegségüknél,vagy rokkantságuknál fogva jutottak olyan viszonyok közé, amelyek a közsegélyezést elkerülhetetlenné teszik. A hadirokkantak és hadiözvegyek az összeírásban csak az esetben vehetők fel, ha rokkant illetőleg özvegyi járadékuk számításba vétele után is közsegélyre szorulnak. községek semmit sem kapnak. Most e zavarokkal kapcsolatban a községi jegyzők pert indítanak az állam ellen, a rendkívüli segélyük elmaradása miatt. Tekintve, hogy Romániának 3500 jegyzője van ■ egy jegyzőt átlag 70 ezer lei illet meg, az állam, mely három éve nem utalta ki ezt a segélyt, 245 millió leiel tartozik a jegyzőknek. A szomszédok fegyverkezése. Köztudomású, hogy az európai országokra erőszakolt békék óta a lefegyverezés jelszava csak arra jó, hogy egyesek kényelmesen megbújjanak mögötte s a legyőzőitek ellen készülődjenek. Tíz év óta ,állandóan napirenden van ez a báránybőrbe bujtatott farkas jelszó s a végtelenségig nyúló konferenciák sző- zuhatagában elvész a lényeg, mert senki sem szerel le, hanem fegyverkezik. Egyes európai nagyhatalmak politikusai zeng- zetes tirádákat hangoztatnak a háború ellen és minduntalan kijelentik, hogy a békének egyetlen biztosítéka az, ha valameny- nyi állam hadikészültségét a minimumra redukálja. Ezt mondják a szép szavak, de ugyanakkor az arzenálokba millió számra vándorol az újonnan készített fegyver és hadianyag s a lényeg — a leszerelés — naiv ábránd marad. Kerülgetik ezt a kérdést, mint a macska a forró kását, de ugyanakkor egyesek nem szűnnek meg ezt a jelszót csalfán azok ellen fordítani, akiket tényleg lefegyvereztek. Legutóbb a román miniszterelnök tartott nagy beszédet a román hadsereg újjászervezéséről és technikai modernizálásáról, kifejtve azt, hogy az eddigi katonai erőt elégtelennek tartja Románia megvédelmezésére. Ugyanakkor a békediktátumok által megnyomorított Magyarország még annyi katonát sem tarthat, mint amennyit számára a békediktátumok megfelelő rendelkezései előírnak. Ebben a kérdésben is bebizonyosodott, hogy az európai hatalmak még most, tiz évvel a «békekötések» után is a győzők és a legyőzőitek kategóriája szerint osztályozzák a nemzeteket, melyek közül az elsőknek minden szabad, az utóbbiak pedig mindentől el vannak tiltva, sőt azon túl ha életlehetőségeiktől való megfosztottságukat hangoztatják, még a békebontás hamis vádját is feléjük szórják. Nem kell bizonyítani sem Európának, sem a világ többi közvéleményének, hogy Magyaror- ! szág körül hány milliós számot
