Eger - napilap, 1930/1

1930-04-18 / 89. szám

A H Ä 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON: 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :i XL1. évfolyam 89. szám ♦ Péntek « Eger, 1930 április 18. Kétszáz hold vetést elpusztított a kiáradt Tárná Olyan víztömegek zúdultak a szántókra, hogy nyár előtt nem tudnak felszáradni. Feldebrő, április 17. Feldebrői tudósítónk írja: az utóbbi napok folytonos esőzései katasztrofális áradást okoztak a Tárná patak mentén és nagyon ■ok kisember egész évi munkáját tönkretették. A megáradt patak olyan víztömeget zúdított a föl­dekre, amilyenre 1913 óta nem volt eset. Tizenötödikén reggel kezdett aggasztóan emelkedni az ár ■ délután öt óra tájban már egy hirtelen kanyarulatnál ki­lépett medréből a patak. Pár perc alatt 100 hold vetést öntött el a szennyes víz, jobbára őszi búzát és takarmány árpát. A lakosság közölt nagy az izgalom, mert ha az esőzés még tovább tart, újabb áradás és még több kár sújtja a községet. Az eddig elömlött víz is még több vetés­ben tett kárt és ma reggelre már kétszáz hold föld áll víz alatt. Bár a patak apadni kezd, a ve­tésekre zudult ár nem húzódik vissza a mélyebben fekvő szán­tókról ■ olyan magasan áll a víz, hogy a nyári melegek beálltáig ki sem szárad. így körülbelül kétszáz holdon ebben az évben semmi sem fog teremni. A lakosság tehetetlenül áll a csapással szemben, mert az ára­dások megakadályozása csak a Tárná medrének szabályozá* sávéi, vagy gátak emelésével vélnék lehetővé. Erről most sző sem lehet ■ ha .azj időjárás to­vábbra is ilyen szeszélyes ma­rad, még nagyobb veszedelmek fe­nyegetik az elmúlt nehéz esztendő elemi csapásai által amúgy is meg­próbált lakosságot. A szegény úgy országos rendezése Törvénytervezetet nyújtanak be a rokkantak Budapest, április 17. A hadirokkantak, özvegyek és árvák törvénytervezetet dolgoz­tak ki a hadigondozottak illetmé­nyeinek rendezéséről ■ be fog­ják nyújtani a kormánynak. A terv szerint a száz százalékos rokkantak havi 140, a 75 szá­zalékosak 105, az 50 százaléko­sak 70, a 25 százalékosak 25 pengőt kapnának. Az altiszti ál­lományba tartozók ezenkívül a nyugdíjuk 50 százalékát, a tiszti állományúak száz százalékát kapnák pótlékul. Az illetményrendezésen kívül az igényjogosultság újbóli meg­állapítását és rokkantotthonok, közműhelyek felállítását is tar­talmazza a tervezet. Amnesztiát kap Hatvány Lajos báró* Budapest, április 17. Hatvány Lajos bárót annak idején 150,000 pengő pénzbünte­tésre és három évi börtönre ítél­ték, nemzetgyalázásért. A kúria jogerős ítéletéig 9 hónapot töl­tött vizsgálati fogságban, azon­ban osakhamsr kikerült onnan, mert súlyos beteg lett. A 150.000 pengőt még az ítélet jogerőre emelkedésekor ki is fizette, a büntetés másik részének kitöl­tésére azonban velőezinüleg nem kerül sor. Amint hírlik, Hatvány báró amnesztiát kap. Csak készpénzért akarnak őrölni a vidéki malmok. Eger, április 17. Mozgalom indult meg az Alföld több városában a malomtulaj- docosok között, hogy a vám­részesedés helyett pénzért őröl­jenek. A malmok azt hozzák fel okul, hogy a nehéz termény ér­tékesítés s az alacsony termény­árak, valamint az egyáltalán nem csökkent üzemi kiadások mellett számításaikat nem talál­ják meg. A kecskeméti és nagy­kőrösi malmok ezen rendszert már be is vezették és métermá­zsánként 3*50 pengő, darálásnál pedig 1'50 pengő egységes mun­kadijat számítanak föl. Eger, április 17. A kormány tervbe vette, hogy rendezi a közssgólyre szorultak ellátá­sának kérdését. A szegényügy nagy szociális jelentőségű kérdése szükségessé teszi az e téren fennálló jelen­legi viszonyok alapos tanulmá­nyozását, ami csak pontos és megbízható adatok alapján le­hetséges. Ezért a belügyminisz­ter egyetértve a nőpjőlőtügyi miniszterrel elrendelte, hogy a törvényhatóság területén Anyagi csőd előtt állanak az erdélyi községek. A Maniu kormány uj közigaz­gatási törvénye, a legtöbb he­lyen eddig is deficittel küzködő községeket újabb kiadásokkal terhelte meg. Súlyosbítja a köz­ségek helyzetét az a körülmény, hogy az állami adók után járó úgynevezett Cota aditionala-ből az eddigi szokással ellentétben a összeirassanak mindazok a köz­segélyre szorult munka és ke­resetképtelen egyének, akiknek fizetököteles vagy ellátásra ké­pes hozzátartozóik nincsenek, ha aggkoruknál, betegségüknél,vagy rokkantságuknál fogva jutottak olyan viszonyok közé, amelyek a közsegélyezést elkerülhetet­lenné teszik. A hadirokkantak és hadiözvegyek az összeírásban csak az esetben vehetők fel, ha rokkant illetőleg özvegyi járadékuk számításba vétele után is közsegélyre szo­rulnak. községek semmit sem kapnak. Most e zavarokkal kapcsolatban a községi jegyzők pert indíta­nak az állam ellen, a rendkívüli segélyük elmaradása miatt. Te­kintve, hogy Romániának 3500 jegyzője van ■ egy jegyzőt át­lag 70 ezer lei illet meg, az ál­lam, mely három éve nem utalta ki ezt a segélyt, 245 millió leiel tartozik a jegyzőknek. A szomszédok fegyverkezése. Köztudomású, hogy az euró­pai országokra erőszakolt békék óta a lefegyverezés jelszava csak arra jó, hogy egyesek kényel­mesen megbújjanak mögötte s a legyőzőitek ellen készülődjenek. Tíz év óta ,állandóan napiren­den van ez a báránybőrbe buj­tatott farkas jelszó s a végte­lenségig nyúló konferenciák sző- zuhatagában elvész a lényeg, mert senki sem szerel le, hanem fegyverkezik. Egyes európai nagyhatalmak politikusai zeng- zetes tirádákat hangoztatnak a háború ellen és minduntalan ki­jelentik, hogy a békének egyet­len biztosítéka az, ha valameny- nyi állam hadikészültségét a minimumra redukálja. Ezt mond­ják a szép szavak, de ugyanak­kor az arzenálokba millió szám­ra vándorol az újonnan készített fegyver és hadianyag s a lényeg — a leszerelés — naiv ábránd marad. Kerülgetik ezt a kérdést, mint a macska a forró kását, de ugyanakkor egyesek nem szűn­nek meg ezt a jelszót csalfán azok ellen fordítani, akiket tény­leg lefegyvereztek. Legutóbb a román miniszter­elnök tartott nagy beszédet a román hadsereg újjászervezésé­ről és technikai modernizálásá­ról, kifejtve azt, hogy az eddigi katonai erőt elégtelennek tartja Románia megvédelmezésére. Ugyanakkor a békediktátumok által megnyomorított Magyaror­szág még annyi katonát sem tarthat, mint amennyit számára a békediktátumok megfelelő ren­delkezései előírnak. Ebben a kérdésben is bebizonyosodott, hogy az európai hatalmak még most, tiz évvel a «békekötések» után is a győzők és a legyő­zőitek kategóriája szerint osz­tályozzák a nemzeteket, melyek közül az elsőknek minden sza­bad, az utóbbiak pedig minden­től el vannak tiltva, sőt azon túl ha életlehetőségeiktől való megfosztottságukat hangoztatják, még a békebontás hamis vádját is feléjük szórják. Nem kell bizonyítani sem Eu­rópának, sem a világ többi köz­véleményének, hogy Magyaror- ! szág körül hány milliós számot

Next

/
Thumbnails
Contents