Eger - napilap, 1930/1
1930-04-10 / 82. szám
Ara io FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON : 87 - POSTÁT AKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :i XLL évfolyam 82. szám ♦ Csütörtök ❖ Eger, 1930 április 10. Használjon magyar szenet a magyar mezőgazdaság A hazai brikett jobb és olcsóbb bármilyen külföldi szénnél. Az igazságügyi tárca költségvetését tárgyalja a pénzügyi bizottság. Budapest, ápr. 9. Az igazságügyi tárca költségvetését ma tárgyalja a képviselő- ház pénzügyi bizottsága. A politikai körök ezzel kapcsolatban nagy érdeklődéssel tekintenek a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatra. A költségvetést Őrffy Imre terjesztette a bizottság elé, és megállapította, hogy a jelen ügyforgalom fenntartása a mostani státussal lehetetlen. Lakatos Gyula a bírák képesítési pótlékának ügyét tette szóvá és hangsúlyozta, hogy a reformok keresztülvitele ne történjék gyors tempóban. Hajós Kálmán a részvényjog reformjának feltétlen szükségességét hangoztatta. Kedvező fordulatot vett a párisi konferencia London, április 9. A Financial News jelentése szerint kedvező fordulatot vettek a tárgyalások a párisi jóvá- tételi konferencián ős még hús- vét előtt remény lehet a megegyezésre. A legfőbb akadály a hágai egyezmény egyes pontjainak értelmezésénél felmerült ma- gyar-cieh ellentétekben rejlett. A tárgyalások hangja jóval elő- zékeDyeb, mint volt ennekelőtte. A kiáradt Sajó ezer- ötszáz holdat öntött el Borsodban. A Sajó minden esztendőben nagymértékű áradásokkal veszélyezteti a partmenti falvak szántóföldéit tavasszal. Ez az áradás most sem maradt el s a folyó víz alá borította Putnok, Hét ős Sajővalezd földjeit. Az áradás váratlanul érkezett, mert a cseh hatóságok részéről semmiféle híradás nem jött arra arra vonatkozólag, hogy a felvidéki olvadás nyomán hatalmas víztömegek indulnak el a Sajó medrében. A folyó Sajóvelezd határában lépett ki medréből s jelenleg 1500 katasztrális holdat borít el a víz. Eger, április 9. A meginduló tavaszi mezőgazdasági gépmunkák idején alkalomszerűnek véljük néhány szói szólni a magyar szén egyre nagyobb méretű mellőzéséről és a külföldi szén felkarolásáról, ami jelentős mértékben alkalmas külkereskedelmi mérlegünk pasz- szivitásának növelésére. A kereskedelemügyi minisztérium kimutatása szerint a hazai mezőgazdaság által felhasznált külföldi szénmennyiség évről-évre tetemes emelkedést mutat, ezzel szemben az itthon termelt szén fogyasztása állandóan csökken. Mig az 1923. évben 31.046 vágón hazai szén mellett ciak 2002 vágón külföldi szenet fogyasztottak a gazdaságokban, addig 1928 bán már ciak 24.174 vágón hazai szenet használtak el, mig a külföldi szécfogyasztás 9140 vagónra emelkedett. A külföldi szén előretörésének oka a múltban az volt, hegy a hazai szénnek nem elég magas a kalóriája gyorsan porlik és nem tárolható huzamosabb ideig. A magyar széntelepek, átlátva a magyar szén ilyen tulajdonságainak hátrányos következmé- | nyeit, legnagyobbrészt áttértek j a brikett gyártására, amely nem más, mint téglaalakba préselt porszén. Ma már korlátlan mennyiségben áll a mezőgazdaság rendelkezésére a hazai brikett, és minden előnye megvan, hogy kiszorítsa a külföldi szén használatát. Nemcsak könnyen szállítható, tárolható, hanem gazdaságosabb is. A műegyetem mezőgazdasági gépkisérleti állomásának kísérletei ugyanis beigazolták, hogy a hazai brikettel 10%-al jobb eredmény volt elérhető, mint a porosz szénnel és a pécsi brikett használata mellett gőzeke szántásnál 2.24 P megtakarítás mutatkozott katasztrális holdankint, a külföldi szénnel szemben. Ezek a számok meg keli hogy győzzenek minden magyar mezőgazdát, aki géppel dolgozik. Ma, amikor az ország pénzügyi helyzetét hátrányosan befolyásolja minden külföldre kiadott fillér, a magyar mezőgazdaságnak kötelessége kiküszöbölni az idegen árűt, nemcsak a kereskedelmi mérleg javításáért, nem csupán a magyar munkáskezek foglalkoztatásáért, hanem azért is, mert a magyar brikett olcsóbb és gazdaságosabb is. Széchenyi. Most volt a hetvenedik évfordulója, hogy »leggondolhodőbb magyar velő, a legnemesebb szív, mely valaha emberi kebelben dobogott! — tragikusan elnémult. A forrongó eszmék s gondolatok súlya alatt, — melyek ezt a nyugtalan elmét állandóan izzásban tartották — összeroppant. Az önmarcangolás, a lelki vívódás, a fajtája jövőjén való kétségbeesés, a magára hagyottság, a meghasonlás önkívületbe űzte... Talán csak Zrínyi fogható hozzá a nemzete szebb jövőjéért való maradéktalan önfeláldozásban és vértanúi szeretetben. »Dolgozom szorgalmasan — mondja — dolgozom önérzettel. Lenyesik szárnyaimat, lábamon járok, levágják lábaimat, kezeimen fogok járni s ha ezeket is kiszakítják, hason fogok mászni: csak használhassak.! Mintha a keresztény hőskor vértanúit hallanánk, akiknek lelke zord fenséggel ragyogott, mikor a cirkusz porondján halálukkal tehettek tanúságot Krisztusért. Széchenyi tanításai, igazságai esztendők múltán is töretlen fénnyel ragyognak, a megértésre és megvalósításra várnak. A magyarság száz évig hűtlen volt hozzá, eltékozolta önmagát és elfeledte Széchenyi Istvánt. Szélesebb rétegekben nem tudott népszerűvé válni, mert az igazságok, melyeket zarándoki komolysággal hirdetett, szembeszállást jelentettek saját nemzedékével, annak korlátoltságával, előítéleteivel és kicsinyes érdekeivel. Komoly önismeretre akarta nevelni a nemzetét, mert ezt tartotta a magyarság erkölcsi és gazdasági megerősödéséhez vezető úton a legelső lépésnek. S megdöbbentő vakságot és süketséget tapasztalt a nemzet életbevágó nagy kérdései iránt. A meg nem értés és közöny, a tunyaság és nemzeti önhittség, a tudatlan és beteges hiúság elgáncsolták ennek a prófétalelkű magyarnak minden jövőbelátó tervét. Átélte átgyötrődte egy nagy, tragikus lélek vérző elevenségével az egész ország, az egész magyar társadalom sorsát és keserveit, egészen a föld szegény népéig, Öngyilkos lett egy kis hadiárva. Nevelőszülei lakásának padlásán felakasztotta magát. Gyöngyös, április 9. Szomorú tragédia játszódott le Gyöngyösön az elmúlt napon. Hever Margit, kis hadiárva, ne- velőszülei lakásán öngyilkosságot követett el. Már napok óta szomorúan járt kelt a ház körűi, de senki sem gondolt arra, hogy milyen végzetes tervekkel foglalkozik. Tegnap azután csendesen eltűnt a lakásból, anélkül, hogy észrevették volna. Felment a ház padlására és ott a ruhaszárító kötélből csavart hurokkal felakasztotta magát. Mikor hosszú elmaradása feltűnt a házbelieknek, keresni kezdték, előbb a szomszédoknál, majd mikor senki sem tudott róla, rosszat sejtve a lakásban. Végre a padláson megtalálták, elkékűlt arccal, holtan. Levágták a kötélről, azonban segíteni már nem lehetett rajta. Öngyilkosságának senki sem tudja okát adni.
