Eger - napilap, 1930/1

1930-04-10 / 82. szám

Ara io FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87 - POSTÁT AKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :i XLL évfolyam 82. szám ♦ Csütörtök ❖ Eger, 1930 április 10. Használjon magyar szenet a magyar mezőgazdaság A hazai brikett jobb és olcsóbb bármilyen külföldi szénnél. Az igazságügyi tárca költségvetését tárgyalja a pénzügyi bizottság. Budapest, ápr. 9. Az igazságügyi tárca költség­vetését ma tárgyalja a képviselő- ház pénzügyi bizottsága. A po­litikai körök ezzel kapcsolatban nagy érdeklődéssel tekintenek a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatra. A költségvetést Őrffy Imre terjesztette a bizottság elé, és megállapította, hogy a jelen ügy­forgalom fenntartása a mostani státussal lehetetlen. Lakatos Gyula a bírák képe­sítési pótlékának ügyét tette szóvá és hangsúlyozta, hogy a reformok keresztülvitele ne tör­ténjék gyors tempóban. Hajós Kálmán a részvényjog reformjának feltétlen szükséges­ségét hangoztatta. Kedvező fordulatot vett a párisi konferencia London, április 9. A Financial News jelentése szerint kedvező fordulatot vet­tek a tárgyalások a párisi jóvá- tételi konferencián ős még hús- vét előtt remény lehet a meg­egyezésre. A legfőbb akadály a hágai egyezmény egyes pontjai­nak értelmezésénél felmerült ma- gyar-cieh ellentétekben rejlett. A tárgyalások hangja jóval elő- zékeDyeb, mint volt ennekelőtte. A kiáradt Sajó ezer- ötszáz holdat öntött el Borsodban. A Sajó minden esztendőben nagymértékű áradásokkal ve­szélyezteti a partmenti falvak szántóföldéit tavasszal. Ez az áradás most sem maradt el s a folyó víz alá borította Putnok, Hét ős Sajővalezd földjeit. Az áradás váratlanul érkezett, mert a cseh hatóságok részéről semmiféle híradás nem jött arra arra vonatkozólag, hogy a fel­vidéki olvadás nyomán hatalmas víztömegek indulnak el a Sajó medrében. A folyó Sajóvelezd határában lépett ki medréből s jelenleg 1500 katasztrális holdat borít el a víz. Eger, április 9. A meginduló tavaszi mező­gazdasági gépmunkák idején al­kalomszerűnek véljük néhány szói szólni a magyar szén egyre nagyobb méretű mellőzéséről és a külföldi szén felkarolásáról, ami jelentős mértékben alkalmas külkereskedelmi mérlegünk pasz- szivitásának növelésére. A kereskedelemügyi miniszté­rium kimutatása szerint a hazai mezőgazdaság által fel­használt külföldi szénmennyiség évről-évre tetemes emelkedést mutat, ezzel szemben az itthon termelt szén fogyasztása állandóan csök­ken. Mig az 1923. évben 31.046 vá­gón hazai szén mellett ciak 2002 vágón külföldi szenet fogyasz­tottak a gazdaságokban, addig 1928 bán már ciak 24.174 vágón hazai szenet használtak el, mig a külföldi szécfogyasztás 9140 vagónra emelkedett. A külföldi szén előretörésének oka a múltban az volt, hegy a hazai szénnek nem elég magas a kalóriája gyorsan porlik és nem tárolható huzamosabb ideig. A magyar széntelepek, átlátva a magyar szén ilyen tulajdon­ságainak hátrányos következmé- | nyeit, legnagyobbrészt áttértek j a brikett gyártására, amely nem más, mint téglaalakba préselt porszén. Ma már korlátlan mennyiségben áll a mezőgazdaság rendelkezésére a hazai brikett, és minden előnye megvan, hogy kiszorítsa a külföldi szén hasz­nálatát. Nemcsak könnyen szállítható, tárolható, hanem gazdaságo­sabb is. A műegyetem mezőgazdasági gépkisérleti állomásának kísér­letei ugyanis beigazolták, hogy a hazai brikettel 10%-al jobb eredmény volt elérhető, mint a porosz szénnel és a pécsi brikett használata mellett gőzeke szántásnál 2.24 P megtakarítás mutatkozott ka­tasztrális holdankint, a külföldi szénnel szemben. Ezek a számok meg keli hogy győzzenek minden magyar mező­gazdát, aki géppel dolgozik. Ma, amikor az ország pénzügyi helyzetét hátrányosan befolyá­solja minden külföldre kiadott fillér, a magyar mezőgazdaság­nak kötelessége kiküszöbölni az idegen árűt, nemcsak a kereske­delmi mérleg javításáért, nem csupán a magyar munkáskezek foglalkoztatásáért, hanem azért is, mert a magyar brikett olcsóbb és gazdaságosabb is. Széchenyi. Most volt a hetvenedik évfor­dulója, hogy »leggondolhodőbb magyar velő, a legnemesebb szív, mely valaha emberi kebelben dobogott! — tragikusan elné­mult. A forrongó eszmék s gon­dolatok súlya alatt, — melyek ezt a nyugtalan elmét állandóan izzásban tartották — összerop­pant. Az önmarcangolás, a lelki vívódás, a fajtája jövőjén való kétségbeesés, a magára hagyott­ság, a meghasonlás önkívületbe űzte... Talán csak Zrínyi fogható hozzá a nemzete szebb jövőjéért való maradéktalan önfeláldozás­ban és vértanúi szeretetben. »Dolgozom szorgalmasan — mondja — dolgozom önérzettel. Lenyesik szárnyaimat, lábamon járok, levágják lábaimat, kezei­men fogok járni s ha ezeket is kiszakítják, hason fogok mászni: csak használhassak.! Mintha a keresztény hőskor vértanúit hal­lanánk, akiknek lelke zord fen­séggel ragyogott, mikor a cir­kusz porondján halálukkal te­hettek tanúságot Krisztusért. Széchenyi tanításai, igazságai esztendők múltán is töretlen fénnyel ragyognak, a megértésre és megvalósításra várnak. A magyarság száz évig hűtlen volt hozzá, eltékozolta önmagát és elfeledte Széchenyi Istvánt. Szé­lesebb rétegekben nem tudott népszerűvé válni, mert az igaz­ságok, melyeket zarándoki ko­molysággal hirdetett, szembe­szállást jelentettek saját nemze­dékével, annak korlátoltságával, előítéleteivel és kicsinyes érde­keivel. Komoly önismeretre akar­ta nevelni a nemzetét, mert ezt tartotta a magyarság erkölcsi és gazdasági megerősödéséhez ve­zető úton a legelső lépésnek. S megdöbbentő vakságot és süket­séget tapasztalt a nemzet életbe­vágó nagy kérdései iránt. A meg nem értés és közöny, a tunyaság és nemzeti önhittség, a tudatlan és beteges hiúság elgáncsolták ennek a prófétalelkű magyarnak minden jövőbelátó tervét. Átélte átgyötrődte egy nagy, tragikus lélek vérző elevenségével az egész ország, az egész magyar társadalom sorsát és keserveit, egészen a föld szegény népéig, Öngyilkos lett egy kis hadiárva. Nevelőszülei lakásának padlásán felakasztotta magát. Gyöngyös, április 9. Szomorú tragédia játszódott le Gyöngyösön az elmúlt napon. Hever Margit, kis hadiárva, ne- velőszülei lakásán öngyilkossá­got követett el. Már napok óta szomorúan járt kelt a ház körűi, de senki sem gondolt arra, hogy milyen végzetes tervekkel fog­lalkozik. Tegnap azután csen­desen eltűnt a lakásból, anélkül, hogy észrevették volna. Felment a ház padlására és ott a ruhaszárító kötélből csavart hurokkal felakasztotta magát. Mikor hosszú elmaradása feltűnt a házbelieknek, keresni kezdték, előbb a szomszédoknál, majd mikor senki sem tudott róla, rosszat sejtve a lakásban. Végre a padláson megtalálták, elkékűlt arccal, holtan. Levágták a kötélről, azonban segíteni már nem lehetett rajta. Öngyilkosságának senki sem tudja okát adni.

Next

/
Thumbnails
Contents