Eger - napilap, 1930/1
1930-04-09 / 81. szám
2 E6E8 1930. április 9. Ma van a táblai tárgyalás Tóth Ferenc gyilkossági bünpörében Emigrálták a szovjet londoni exponenseit. Budapest, április 8. A szovjet londoni kereskedel- mi exponenseit visszahívták Moszkvába, azzal a fenyegetéssel, hogyha nem utaznának haza vagyonukat elkobozzák és halálra ítélik őket. A tisztviselők valamennyien kiváltották az úgynevezett Nansen levelet s ezzel tagjai lettek az orosz emigrációnak. Időjárás. Budapest, április 8. A Meteorologiai Intézet jelenti ma délben 12 órakor: — Hazánkban tegDap is további esőzések voltak és sok helyütt 10 — 14 mm.-es csapadékot mértek. A hőmérséklet nappali maximuma csak egyes helyeken emelkedett a 15 fok fölé, míg az átlagos minimum 5—7 fok volt. Ma reggel az idő jobbára borús volt az egész országban. Budapesten ma délben 9 G fok a hőmérséklet. Prognózis: Egyelőre változékony, kissé hűvös idő, később javulás valószínű. * Eger, április 8. A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben tegnap 14 2 C. fok volt a maximális hőmérséklet, a minimum pedig +56 0. fok. Ma reggel 7 órakor 6 3 C. fokot mértek. — Ugyanekkor barométer állás 0 fokra és tengerszínre redukálva 759'4 mm. Gyenge északkeleti szél volt. Eger, április 8. 1 óth Ferenc volt köztisztasági vállalkozó bŰDpörében, mint ismeretes ez év januárjában volt a törvényszéki főtárgy alás Egerben. A közvetett bizonyítékok alapján annak idején a törvényszék Gálbory tanácta 8 évi fegyházra ítélte Tóthot, erős felindulásban Gyöngyös, április 8. Megírtuk, hogy az elmúlt szombatot!, a gyöngyöii rendőrkapitányság fogdájában fehérneműjéből csavart kötéllel az ablak rácsára felakasztotta magát Mandarits József, 28 éves fogiaikozásnélküli pincér. Az öngyilkosságot azért követte el, mert a rendőrség betörés gyanúja miatt Eger, áprilie 8. Megírtuk, hogy tegnap délelőtt a Pacsirta ucca és a Tévesztő köz sarkán álló, már használaton kívüli közkmba bele- ugrott Kelemen Ignácné, 70 éves asszony. Az öngyilkosság részleteinek kiderítésére vizsgálat indult meg tegnap, elkövetett emberölés bűntettéért. Felebbezés folytán a budapesti ítélőtábla elé került az ügy, amelyben mára tűzött ki tárgyalást a Kállay tanács. ítéletre valószínűen csak a késő déli órákban kerül sor, úgyhogy részletes tudósítást holnapi számunkban hozunk. vette őrizetbe Mandaritset és súlyos bizonyitékok merültek fel ellene. A pincér úgyiátszik fáit a következményektől és ezért határozta el. hogy megválik az élettől. Az öngyilkosságból kifolyólag hivatalos vizsgálat indult meg, amely megállapította, hogy felelősség senkit sem terhel. amelynek eredményét az alábbiakban közöljük: Kelemenné, mint azt tegnap is megírtuk, egy idő óta búskomorságban szenvedett, mert nemrégiben orvosnál volt s az megállapította róla, hogy szívgyön- geségben szenved. Az idős asz- •zonyt ez annyira elkeserítette, A börtöntől való félelmében akasztotta fel magát a gyöngyösi öngyilkos pincér Nem boncolják fel a Pacsirta uccai öngyilkos öregasszonyt hogy lassankint az elmezavar tünetei mutatkoztak rajta. Hozzátartozói az orvos figyelmeztetésére mindig szemmel tartották, nehogy valami baj érje. Tegnap pár pillanatra egyedül maradt, míg a házbeliek egy varrógép elszállításával voltak elfoglalva. Mire észrevették, hogy nincs bent az idős asszony, már megtörtént a tragédia. Kirohantak az uccára s ott a kút rozoga korlátja mellett megpillantották Kelemen Ignácné egyik papucsát. Kötelet és horgot kerítettek s megpróbálták kihúzni a szerencsétlen asszonyt, de nem sikerült. Az időközben kihívott mentők hozták csak felszínre az asz* szoayt, de akkorra már halott volt. Mivel az öngyilkosság kétséget kizáróan bebizonyosodott, az orvosrendőri boncolást mellőzték s a halottat lakásán hagyták. Az Állami Altisztek Egyesülete vasárnap délután tartotta évzáró kultúrdélutánját. Az előadást Barabás Sándor igazgató, egyesületi dísztag beszéde vezette be, melyben az altiszti egyesület hivatásáról tartott hazafias és mindvégig élvezetes előadást, amit a közönség meleg tapssal honorált. Utána kitünően összeállított műsor következett. A szereplők mind meg- állták helyüket azonban külön is meg kell emlékezni Törő Mancika, Montvay Piroska, Urbán Mancika, Laskovics Annuska, Tóth Apollonia, Gyurkovics Mancika, Mezei József, Laskovics Imre és Harangi Géza játékáról, akiket közönségük melegen ünnepelt. Hálás emlékezés M. Beleznay Etelkáról. — Mozaikok egy bennlakó emlékeiből. — Eger, április 8. Örökre lezárúlva a nevető ezernek, kihűlve nagy ezíve, tehát nincs többé Ő, bz erély, az energia, a férfias jellem és leg- gyöngődebben érző női ezív? ót ie legyőzte a nagy hódító? Ravatala mellett állva, fájó könnyeim ködén át, telkemre vetülnek a gyermek évek emlékezésembe rögzült, kedves képei. * Első barátkozás: 1889 szeptember. Nehány nap őta vagyok az Angolkisasszonyok intézetének bennlakó növendéke. Komoly arcú néni jön rám szemközt a zárda folyásóján. — Amúgy is nagy probléma még előttem a kötelező »pukedli« és most — oh jő sorsom, hogy éppen ezzel a szigorú nénivel vezetsz össze?... Szívem hevesen dobog, s hat évem minden komolysága és ambíciójával illesztgetem lábaimat, hogy sikeresen tisztelegjek; miközben — a még alig az imént megtanult — »kisztiándot« lehelem, nagyokat nyelve, s már igyekszem is eltűnni a láthatárról. S ekkor a szigorú arc mosolyra lágyul s barátságosan szól: »Kislányom a szünórában gombolyítsa fel nekem ezt a pamutot.« Tágranyilt szemekkel veszem át a csomagot s.nézem a most le- bilincseiévé vált derűs arcot, mely egyszerre meghódít, s e percben elfelejteti velem még a harisnyakötés borzalmait is. * Nahány nap múlva gyönyörű francia babát kaptam otthonról, bufelejtőűl, mert a honvágy rém- ségesen gyötört. Szünórában fél- r6vonúltam a babámmal és siránkoztam, mert hiszen az is csak az elhagyott otthont juttatta eszembe. Az Ó mindenre kiterjedő figyelme hamarosan észrevett. Bákített, vígasztalt, aztán a katedrához vitt, térdére ültetett s gyönyörű kékbatiszt ruhát varrt a babámnak. Én félénken, de szeretettel átöleltem és megcsókoltam. * Múltak az évek s a felsőbb osztályokban a történelem, földrajz és természettan tanárnőnk M. Beleznay lett. — Osztálytárs- nőimmel együtt szinte rajongó szeretettel és tisztelettel vettük körül. A sok, sok kedves epizód közül, ami egy-egy történelem órán lejátszódott, csak egyet említek. V. László uralkodását ■ Hunyadi László kivégzését magyarázta. Keseredett magyar lelke rajongó hevével igyekezett tudatunkba vésni az égbekiáltó igazságtalanságot, ami akkor is érte a magyar nemzetet. (Soha nem tudott belenyugodni a magyar sorsba, a magyar rabszolgaságba.) Okos szemei lángoltak, arca kigyult, kezei ökölbe szorultak, a végre is — előadása zokogásba fűlt... — Hangosan sírt, ez az egyébként oly erős, férfias lélek, s hangosan sírtunk mi is. Most, hogy hosszú távoliét után visszatért Egerbe, megkérdeztem fog-e ismét tanítani; szemei egyszerre megteltek könnyel s azt válaszolta : »Történelmet és földrajzot soha többé, mert nem akarom végigsírni az órákat.« * Eltűntek a felejthetetlen tanórák, a boldog gyermek évek. Jött a kíméletlen élet s tépte, szántotta lelkünket: • ó akkor is, — már mint az intézet főnök- nője, — mellettünk állt. Bizalommal mentünk hozzá, s megerősödve, bölcs tanáctai által újabb küzdelemre készen, jöttünk el tőle. S amint szinte tündéries gyorsasággal emelkedett, fejlett — fáradhatatlan munkássága mellett — az intézet külsőleg, ép oly nagy arányú a kulturteljesít- mény, amit bámulatos szellemi és szervező képessége nyújtott Eger városának. * Most eszembejut a dal, amelyre mint énektanárnőnk tanított: »Die Schul ist eus, wir gehen nach Haus; Freudig wird’« im Vaterhaus.« Igen, vége az előadásnak. Elvégezted a nagy életiskolát s kitűnő bizonyítványoddal megtértél — boldogan — az Orosházába. Isten Veled jő Anyánk! hálás szeretettel csókolom meg kihűlt, áldott kezeidet. U. N.
