Eger - napilap, 1930/1
1930-04-08 / 80. szám
2 EGEB 1930. április 8. Hírek néhány sorban, — A gyógyszerek árát 8—10 százalékkal csökkentette a népjóléti miniszter rendelete, amely azt is megengedi, hogy a patikák a meghatározott áron alul is adhassák gyógyszereiket. A fejfájás és láz elleni szerek ára 10— 15 százalékkal emelkedett. — A vízumkényszert Németországgal és Ausztriával szemben rövidesen megszüntetik, egyben felhatalmazást kapott a külügyminiszter, hogy más államokkal is lépjen érintkezésbe a vízumkényszer eltörlése ügyében. — Debrecenben néhány hónapon belül megnyitják a köztemetőt. Az idevonatkozó új szabályrendelet szerint a halottakat ezután a lakásban ravatalon tartani nem szabad, hanem azokat a haláleset időponjátől számított 24 órán belül a közös ravatalozóba szállítják légmentesen elzárt acél halottaskocsin s a közönségtől vastag üvegfallal elválasztott teremben helyezik el. A temetésre vízcyomásos emelővel emelik a koporsót abba a terembe, ahol a szertartás lefolyik, A hullákat, kívánság szerint, részben elföldelni, részben hamvasztani fogják. A belvárosi leventék szinielőadása. Vasárnap este a Városi Színházban meleg sikerű előadást rendeztek a belvárosi leventék. Nyári Andornak a Levente c. színművét adták elő, figyelemreméltó felkészültséggel és ambícióval. Dicséretet érdemel a vezetőség a fáradságos munkáért, amely- lyel a betanítást végezte, de nem lehet elismerő szavak nélkül elmenni a szereplők mellett sem, akik napi foglalkozásuk után, fáradtan, egész estéjüket rászentelték egy-egy próbára. Tekintetbe véve azt, hogy a szereplők legnagyobb részének ez volt az első nyilvános és színpadi szereplése, az előadás szépen sikerült. A darab minden alakja jól megállotta a helyét és valamennyi szereplőt név szerint ide kellene írni, elismerő szavakat és dicsérő jelzőket lehetne mondani róluk. A főbb szereplők, Kolozsváry Ferenc, Mezey József, Lányi Elemér, Wolff Boriska, Klein Miklós nagyon ügyesen mozogtak a színpadon. Külön kell megdicsérni Wallerstein Olgát, aki finoman tette élővé Tamásné szimpatikus alakját és Darvas Istvánt, aki egy cseh karmester figuráját játszotta meg rutinnal. A közönség hálásan fogadta a szereplők játékát és külön tapssal köszöntötte a kemény kötésű, derék leventéket, akik a darab folyamán felvonultak a színpadra. Április 4. Esős, borús reggel. A nagytemplom őrája lassan, méltóságteljesen üti a nyolcat. A Káptalan ucoán elkésett, kis diáklányok sietnek a zárda felé, de riadtan megállnak ... mi ez ? A zárda kapuján özönlenek kifelé a lányok. — Szomorú, csendes csapatokba verődve, beszélgetnek. Most nem ragyog arcukon a váratlan szünet öröme, szomorúak ... csendesek. A szemükben a rettenetes nagy űr: a Mors Imperátor hatalma fölött érzett rémület lobog. Halkan, félve súgják az elkésetteknek: »Mater Boleznay meghalt.« Fehéren, némán, mozdúlatlanul fekszik az a nemes, nagylelkű apáca, aki Eger városának nagymamáit, anyáit, leányait hosszú éveken át tanította, nevelte. Nem csak a zárdát borította gyászba ennek a csodálatos energikus, mélyen érző, nagy műveltségű apácának a halála, a ravatala mellé oda zarándokolunk mi is mind, az ő régi tanítványai! Oh higyjétek el mi vesztettünk banne a legtöbbet! Hogy mi volt ő nekünk azt csak mi tudjuk ! A mi drága Igazgatónőnk, Fő- nöknönk, a mi Mater Beleznsynk. Mint bis felsőbb-lányok, hogy féltünk tőle és amellett mennyire szerettük ! Mikor magas, sudár alakja szombaton délben megjelent a folyosón, már glédában állva vártuk! Ez az ő őrája volt, szombaton 12—1-ig — vitte az egész VI. felsőt a tornaterembe ! Mi volt ez az őrá? Szent szidás! Ő nevezte el így. Ilyenkor minden ferdeségat, léhaságot, illetlenséget, amit tapasztalt, kipellengérezett az ő végtelen szellemes mődján ! Kacagtunk, nevettünk, de amellett nagyon sok nekőz, komoly, életelvet, irányítást oly játszi könnyedséggel bevettünk, hogy egy életen át soha sem felejtettük el! És később, mikor búcsút vetEger, április 7. Megrendítő tragédia játszódott la ma déleiőtt fél 12 órakor a Pacsirta utcában. A Tó veszté köz és a Pacsirta utca sarkán álló nyitott közkútba beleugrott egy 70 éves anyóka 08 oda is pusztult. Az áldozat, ösv. Kelemen lg- nácné földmívesasszony.már hu zamosabb idő óta orvosi megfigyelés alatt álit. A búskomorság és elmazavar tünetei mutatkoztak rajta, de oly enyhe mértékben, hogy orvosai egyelőre nem tartották tünk az intézettől és őt is máshová szólította el tőlünk a kötelesség, akkor sem hagyott el bennünket. Minden ügyes-bajos dolgunkban velünk érzett. Csodálatos tisztán látó, éles eszével, nagy műveltségével, érző szivével mindig tudott segíteni. Mikor pár évvel ezelőtt visszajött, szomorúan mondta: »Nem tudom milyen beosztást kapok, de én magyar történelmet és földrajzot most már nem tudok tanítani!« És egy könnycsepp gördült végig az arcán ... . Utolsó időkben minden örömét a virágaiban lelte. Az Örök- Szépet szomjuhoző lelke megnyugvást talált bennük! Éi most elment. Itt hagyott bennünket! Hiába borulunk rá sírva, nem felel! Virágok veszik körül, azok kb sérik ki utolsó útjára a temetőbe. A lelkét is virágok kisérik az Úr trónuta elé: a sok, sok hálás szívből fakadó imák fehér virágai. Ringelhann Bóláné. * M. Beleznay temetése. Vasárnap délelőtt, csepergői időben, impozáne tömeg kitérte utolsó útjára az Angolkisasszonyok egri intézetének hajdani főnőknójét. Megható volt nézni a régi tanítványok nagy sokaságát, a virágok és koszorúk tömegét, amelyet külön koosival kellett kivinni a temetőbe. A temetési szertartást Kriston Endre felszentelt püspök végezte nagy papi segédlettel, a ravatalnál a papnövendékek énekkara és az Egri Polgári Dalkör énekelt meghald gyászdalokat. Az előzetes beszenielést Ivánovich Emil kanonok végezte és ez alkalommal megjelent az elhunyt ravatalánál dr. Sstnrecsáuyi Lajos érsek is, aki elismerő szavakkal emlékezett meg M. Beleznay elévülhetetlen érdemeiről. szükségesnek az elmeintézeti kezelést. Kelemen Ignácné halálról, öngyilkosságról sohasem beszélt, úgyhogy a hozzátartozói semmi különöset nem találtak abban, amikor kijelentette, hogy ma reggel gyónni és áldozni akar. Elhivatták hozzá az egyik ferences pátert, akinek az öregasszony áhítattal meggyőnta vétkeit, megáldozott, majd látszólag nyugodtan tett-vett a házban. Fél 12 óra tájban elhagyta a lakást és az előbb említett köz- kűthoz ment. Letekintett a közel Mater Beleznay Ma délelőtt a Pacsirta ucc&ban kútbaugrott egy 70 éves anyóka Az elmebajos nőt holtan húzták felszínre a mentők. 20 méteres métyaégbe és hosszasan nézte az alant csillogó víztükröt. Többen jártak azidőben arra, de senki sem gondolt a néhány pillanat múlva lejátszódó tragédiára. A kűtparemre hajló Kelemen Ignácné — a szemtanuk elbeszélése szerint — csak felegyenesedett s mielőtt megakadályozhatták volna, fejjsl a tátongó üregbe vetette magát. Az odasiető környékbeliek tehetetlenül nézték a kút szélesen gyűrűző vizét, míg végre valakinek eszébe jutott, hogy értesíti a mentőket s a közelben lakő Karikás József orvoshoz futott, aki azonnal intézkedett, hogy megfelelő mentőeszközökkel felszerelve vonuljon ki az őrség, majd maga is a helyszínre sietett. Sajnos orvosi beavatkozásra nem volt szükség: a kútba leereszkedő Boháes József tűzoltó már csak holttestet hozhatott a felszínre. Kelemen Ignácné mire kiemelték megfulladt. A mentők a hullát letakarták és egy rendőr őrizetére bízva otthagytak a helyszínen addig, amíg a rendőri bizottság kiszáll és lefolytatva a vizsgálatot, intézkedik a továbbiakról. Kedvező a vetések állása. A földművelésügyi miniszternek szombaton kiadott vetés- jelentése szerint a legutóbbi három hát időjárását az évszakoknak megfelelő normális hőmérséklet s az ország legnagyobb részében kellő mennyiségű csapadék jellemzi. A gazdasági munkálatok előre haladtak; a repca jól telelt, szépen zöldül az őszi buzevetés, sőt helyenként túlságosan is buja. A tavaszi búzát jő időben vetették el s az őszi repcevetés is bőven fejlődik. A kerti veteményezés szépen halad, a gyümőícifák közül a mandula, mogyoró, som és kaj- szinbsrack virágzásban van s a többi gyümölcsfélék rügyezése is megindult. Eddig tehát nincsen okunk az aggadalomra s ha csak katasztrofális változás nem áll be az időjárásban, jó gazdasági esztendőnek nézünk elébe. — Harangszentelós Gyöngyösön. Az elmúlt vasárnap ünnepélyes külsőségek között szentelte be a gyöngyösi ferences templom uj harangját a gyöngyösi rendház főnöke. A szertartáson nagy tömeg hívő vett részt a szelíd barátok örömében. A háború alkalmával elrekvirált harangok pótlására szolgál ez az uj és mint hírlik jövő évben elkészül a templom másik, legnagyobb harangja is,
