Eger - napilap, 1930/1

1930-04-02 / 75. szám

arä 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON: 11.- KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87 - POSTATAKARÉK- PÉNZTÁRI CSEKK- :: SZÁMLA: 54.558. :s XJLI. évfolyam 75. szám ♦ Szerda # Eger, 1930 április 2. A Freszler Ferenc és Fiai cég megkárosítottak a varost a vízfogyasztásnál A Korona bérlőjének kérelme a bérmérséklés tárgyában. 5000 m2 járdaépítés kiírása. — A Preszler szeszgyár kövezetvám mentességet kér a várostól. Gyászmise IV. Károly király lelkiüdveért. Ma délelőtt a budapesti koro­názó főtemplomban IV. Károly király lelkiüdveért gyäszmise volt, amelyet Serédi Jusztinján bíboros hercegprímás pontifikáit fényes segédlettel. — A templom szentélyében óriási hatafalkot ál­lítottak fel, amely körül Izabella és Anna királyi hercegnők és József Ferenc főherceg helyez­kedtek el. Ott voltak a gyász­misén Wlassits Tibor, a felsőhSz és Almássy László, a képviselő­ház elnöke, Walko és Wekerle miniszterek, juhász Andor, a Kúria elnöke, Ferjentsik Otfő lo­vassági tábornok és a tábornoki kar számos tagja. A templom előtt dítzszázad állott, a katafalk körül pedig a koronaőréig dísz- őrsege állott. * Egerben Török Kálmán prépost- kanonok mondott ma reggel 9 órakor ünnepélyes gyászmisét a főszékesegyházban a madeirái sziblasír lakójának lelkiüdveért. A szentmisén megjelentek a fő­káptalan tagjai, a 14. Dobó Ist­ván gyalogezred tisztikara vitéz Gaáli Ernő alezredes vezetése mellett, valamint legénységi kül­döttsége, a pénzügy igazgatóságot Magyary Pál pénzügyigazgató és Szalag Pál p. ü. tanácsos, Eger város tanácsát Kakuk Jenő főszámvevő és dr. Mlinkó Antal fogalmazó, a kir. tanfelügyelő­léget Iftene Gyula kir. tanfel­ügyelő képviselték. Megjelentek továbbá az érseki főiskola theo- logiai, valamint jog- és állam- tudományi karának képviselői, továbbá az egri középiskolák és elemi iskolák tanári kara és növendékei. Eger polgársága is szép számban vett részt a ke- gyeletes megemlékezésen. Benyújtották a törvény­kezés egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatot. A képviselőház mai ülésén nyújtotta beZsitvay Tibor igaz- ságügyminiszter a törvénykezés egyszerűsítéséről szőlő törvény­javaslatot, amely korszerű újí­tásokkal könnyíti meg' és teszi egyszerűbbé a magyar bírásko­dást. A törvényjavaslat tárgya­lására még jő idő múlva kerül osak sor, mert egyelőre a fővá­rosi törvény megalkotása fog­lalkoztatja a Házat. Eger, április 1. A szombati képviselőtestületi közgyűlésen letárgyalt fontos ügyek között különösen megér­demli a nagyobb teret Radil Károly városi képviselőnek be­adványa a Preszler Ferenc ás Fiai cég vízhasználata tárgyá­ban. A dolog ott kezdődött, hogy a Preszler szeszgyár 1928 bán kérte a várost a vízvezetéki háló­zat meghosszabbítására a szesz­gyárig. Két csövet fektettek le itt s a cég évente 400 pengő« vízfogyasztást garantált, mert hat hőnapig, míg üzemben van a gyár, szerintők napi 100 hl. vizet fogyaszt el. A hálózatot ki­építették, azonban a vízfogyasz­tás messze túlhaladta a megái lapodásban leszögezett mennyi­séget. Radil Károly beadvány­nyal fordult a városhoz és kérték a vízfogyasztás pontos megállapítását. A városi gépüzemek egyik mérnöke lefolytatta a vizsgála­tot. A cég részéről napi 1000 hl. vízfogyasztást jelentettek be, ek­kor, azzal a 700 hl rel szemben, amelyet a hálózatba való be­kapcsoláskor vallottak. Ez a fo­gyasztás mennyiségileg tokkal nagyobb lehet, bár a pontos űr­tartalmat megállapítani nem le­hetett, mert 10 nappal előbb a gyár megszüntette a munkát. Vízmérő órát szereltek fal, amely négy nap alatt így is 350 hl-t mutatót. Ez a vízszükséglet csak a lakások, valamint a marha- és sertéshizlalő által felvett meDy- nyiség. Mellesleg ez az utóbbi üzeme a gyárnak egészen kü­lönálló, más érdekeltség kezében is van és a vízvezeték felszere­lésekor sző sem volt arről, hogy ennek is vizet ád a város. Az állandő választmány fog­lalkozott a jegyzőkönyv alapján a dologgal s a képviselőtestület a választmány javaslata alapján úgy határozott, hogy a már fel­szerelt vízmérő órák ellenőrzé­sével, mint ipari üzemnek, a vá­ros legkedvezőbb tarifát alkal­mazzon, céggel szemben az ed­dig nem fizetett hízó marhák után a vízdíjat elengedje. Mivel kifogás merült fel a hizlalóból s a gyárból kifolyó szennyvíz ellen ir, amely veszélyeztetve a környék köz­egészségét, nyitott árokban folyik végig az uccén, a képviselőtestület meg­állapította, hogy évekkel ezelőtt jogerős határozattal utasította a céget fedett csatorna építésére. Most újból kötelezi a Preszler és Fiai céget, hogy a csatornát haladéktalanul építtesse meg, ellenkező esetben a város meg­tiltja a szeszgyár üzembe helye­zését. Erről a határozatról a képviselőtestület értesíteni fogja a pénzügyminisztériumot, mint a gyár felsőbb hatóságát. A közgyűlésnek ezzel az eré­lyes határozatával a Makiári úti lakosoknak évtizedek óta pana­szolt sérelme elintézést nyert. Foglalkoztak Unterreiner Já­nos, a Korona bérlőjének bead­ványával is, amelyben bérmér* séklést kért. Tekintettel arra, hogy az elmúlt csonka eszten­dőre 17000 pengő volna esedé­kes a százalékos részesedésből, az idei egész esztendő 18000 pengőjével szemben, méltányos* nak látszott a kérés teljesítése. Az előadó javasolja is, de mivel a bérlő a tető gombásodása mi­att kártérítést kért a várostól, hozzák összeköttetésbe a két ügyet. Határozatba ment. A Preszler Ferenc ős Fiai szeszgyár bővezetvámmentessé- get kért a várostól, amelyet bi­zonyos feltételekkel javasolt is az előadó. — A képviselőtestület ügy határozott ebben az ügyben, hogy általános vámmentességet nem ad a cégnek, mert olyan tárgyakat is szállít, amelyek nem a szeszgyártást szolgálják, te­kintettel arra, hogy sertés és marhahízlalő is van a telepen. Ezért körülhatárolja ez engedély a vámmentességet és csak azok­ra a dolgokra korlátozza, ame­lyeket a szesz előállításánál fel­használnak, vagy a szeszre, ame­lyet a gyárból elszállítanak. Mi­vel félreértésekre adhatna okot a megkülönböztetés, Radil Ká­roly javasolta, hogy vegyék bele a határozatba azt a körülményt, hogy más érdekeltségnek is szál­lítanak arra a telepre. A kép­viselőtestület így határozott. Az uccai lociolőautá kérdését levették napirendről. Több kisebb ügyben hoztak még határozatot. A kormány tízmillió pengőt ad a kisipari hitel ellátására. A kisiparosok terhelését ked­vezőtlenül befolyásolta eddig a hitelkérdés megoldatlan volta. Az állami kisipari hitelakciónak mindezideig csak szűk folyósí­tási keretek álltak rendelkezésre és így különösen a vidéki kis­iparosság nem juthatott a szük­séges hitelekhez. Ezen a bajon óhajt segíteni a kormány azál­tal, hogy az úgynevezett »gyufa- kölcsönből« tízmillió pengős hi­telkeretet bocsát a kisipari hitel- ellátás rendelkezésére. Ez az Összeg messze felülmúlja az ed­dig rendelkezésre állő hitelkere­tet és messzemenően alkalmas a kisipari hitelellátás eddigi mére­teinek jelentős bővítésére. A búzaexport Olasz­ország felé a leg­jelentékenyebb. A búzaexport ezidőszerint is­mét Olaszország felé a legjelen­tékenyebb. Az olaszok erősebb érdeklődése a magyar búza iránt nyilvánvalóvá vált, miután most már nemcsak a felsőit&liai, ha­nem a délolaszországi malmok részéről is mutatkozik érdeklő­dés és vételkedv kenyármagvaink iránt. Ausztria és Csehszlovákia felé Hegyeshalmon és Záhonyon át napi árak mellett kötnek le állandóan kisebb-nagyobb téte­leket. A búza áremelkedése 70—80 fillérnek felel meg méter­mázsánként a múlt héttel szem­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents