Eger - napilap, 1930/1
1930-03-30 / 73. szám
2 1930. márcini 30. EGE HORTOBÁGYI JDHTDRÚ Mindenütt kapható! Termeli Orsz Magy. Tejszövetkezeti Központ BUDAPEST, I , Horthy Miklós út 119—121. Érdekes adatok He vés vármegye múlt évi állategészségügyi viszonyairól. 1929-bsn 6106 szarvasmarhát, 16,338 borjút, 7842 juhot, 1443 bárányt, 22,733 sertést és 301 lovat vágtak le a vágóhidakon. Eger, március 29. Schütz Béla állategészségügyi tanácsos, Hevesvármegye törvényhatósági állatorvosa a napokban készítette el a vármegye múlt évi állategészségügyi viszonyairól szőlő statisztikát. A statisztika érdekes adatait az alábbiakban közöljük: Az állategészségügyi szakszolgálatot Havesvármegya területén 1 törvényhatósági, 6 járási, valamint 9 községi állatorvos látta el, ezeken kivül még 11 magán- állatorvos folytatott prakezist. Ragályos állati betegségek közül a Iőpfene 37 községben lépett fel, ezen betegségben 3 lő, 62 szarvasmarha, 30 juh és 2 sertés hullott el; veszettség miatt elhullott és kiirtatott 27 községben 39 kutya, 5 szarvasmarha, 1 kecske, 3 sertés, 7 macska; — sertésorbáncban 8 községben 119 sertés; sertéspestisben 36község- bán 1261 sertés hullott el; rüh- kőrban 18 községben 38 lő betegedett meg (mind meggyógyult); juh-himlőben 2 községben 1120 juh betegedett meg, ezekből 985 gyógyult meg, 135 elhullott; — száj és körömfájásban 29 községben 5344 szarvasmarha és 250 juh betegedett meg, ezekből meggyógyult 5303 szarvasmarha és 250 juh, 41 szarvasmarha (borjú) elhullott. LSpfene ellen 17752 szarvas- marhát, 1119 lovat, 16038 juhot oltottak be, ezekből lépfenében az év végéig elhullott 5 szarvas- marha, 21 juh. Sertéspestis ellen booltatott (siüEUitán ojtás) 2128 egészséges sertés, az oltás következtében megbetegedett mind, elhullott 9 darab. Sartésorbánc ellen beojtatott 5549, az év végéig mind egészséges maradt. A vármegye területén 13 közéé 109 mag&nvágóhíd van, ezeken 6106 nsgy szarvasmarhát, 16338 borjút, 7842 juhot, 1443 bárányt, 269 kecskét, 19 gödölyét, 22733 sertést, 197 malacot, 301 lovat vágtak le. A vágóhidakon 13 állatorvos, 15 emberorvos és 50 laikus, vizsgázott vágóhídi biztos ellenőrzi a vágásokat. A jövő sportja: a vitorlázó repülés Életrevaló tervek a nálunk még ismeretlen sportág Egerben való meghonosítására. — »Eger közeli környéke a legideálisabb terep erre a célra«. — Beszélgetés Bemard Mátyás alezredessel, a Movero főoktatójával. Eger, március 29. A repülés életében az újabb időben erősen fejlődésnek indult a motor nélkül való repülés. Tulajdonképpen ilyen formában kísérletezett első ízben ez ember, hogy felmérje a levegőt, de a próbálkozások csődöt mondtak. Mígnem jött a motor é§ a levegő is olyan biztossá vált a közlekedés számára, mint a főid, sőt sokak szerint aránylag még biztosabb. A motor nélküli repülés azonban nem maradt abba. Állandóan izgatta a fiutáziákat, egyre tő kötetesebb megoldásokra talált és ma már senkinek sem jut eszébe a viloríáző repülői hallatára, hogy hogy is volt csak azzal a budai csizmadiával? Éiatöbbi. Különösen akkor nem, amikor tekintélyes időtartam, távolság és magasságrekordok igazolják a dolog lehetséges voltát. A moiornélküii repülés Nyugaton erősen elterjedt és különösen Németországban már szinte népsportnak tekinthető. És nem ok nőikül. A motornélküli repülés ugyanis nem drága, a gépek olcsók, üzemköltség nincs, nem veszélyes a repülés, mert a sebesség nem nagy és a gép konstrukciója könnyű. Ezenkívül amellett, hogy élvezetes sport, legjobb előkészítés a motorikus repülésre, mert aki ismeri a gép helyzetét és biztos irányítását a levegőben, a motor kezelésének elsajátítása után könnyűszerrel leteheti a pilőtavizsgát. Ezek a meggondolások vetették fel a Hevesvármegyai Automobilotok Egyesületének legutóbbi választmányi ülésén azt a tervet, hogy Egerben is meg kellene honosítani ezt a nagyszerű sportot. Csekkel Ferenc dr. vármegyei tisztifőorvos, a HAE ügyvezető elnöke, a napokban látogatást tett a Movero budaörsi vitorlázó repülő telepén, ahol bejelentette az egriek érdeklődését és meghívta vitéz Bemard Mátyás alezredest, a Movero fő- oktatóját, jöjjön le Egerbe ős nézze meg a területi ős terep- viszonyokat, vájjon alkalmasak-e e vitorlázó repülés céljaira. Vitéz Bemard Mátyás tegnap délelőtt érkezett Egerbe é* miután tisztelgő látogatást tett Okolicsányi Imre alispánnál, akit sikerűit megnyernie a célnak, dr. Csekkel Ferenc tisztifőorvoe, Htvesy Sándor városi mérnök és lapunk munkatársa kíséretében megszemlélte a közelkör- nyéket. Munkatársunk ez alkalommal hosszabb ideig beszélgetett a magyar vitorlásrepülő mozgalom vezető emberével, aki kérdéseire elmondotta, hogy ezt a sportot a Move honosította meg és fejleszti Magyarországon. Egyelőre egy telep van: Budaörsön, de április elején megindul a kaposvári oBztály működőié is. Több vidéki város is érdeklődött a kérdés iránt, így Sopron, Gyöngyös és most Eger. Mindinkább kezdik ugyanis átérteni ennek a sportnak nagy jelentőségét és anyagi áldozatos árán is hajlandók helyet adni a mozgalomnak. Egyelőra három gépre van szükség, amelyekből egyet vásárolni kell mintának, a másik kettőt pedig helyben is el lehet készíteni. Ezenkívül fel kell küldeni a fővárosba egy ügyes embert, aki kellőleg kiképezve tanítja majd a jelentkezőket. Végignézte azután sz Almár- völgyet, a baktai út mentén fekvő csordakútnái a dombokat és kijelentette, hogy az utóbbi helynél jobbat, megfelelőbbet el sem lehet képzelni a vitorlázórepülés céljára. Ugyancsak megtetszett neki az Eged déli lejtője, ahol már rekordkísérleteket is lehet végezni. Néhány eredményt is felsorolt. A távolsági rekord, amit motornélküli géppel elértek 150 km., a magassági rekord 2100 méter az időtartam rekord pedig 15 őrá. A moiornélküii repülés ügyét Egerben a HAE ős a MOVE egri szervezete veszik kézbe éa ha sikerül megteremteni a megindulás anyagi feltételeit, rövidesen megalakul a repülő alosztály és megjelenik a vidék szelíd dombjai fölött az első vitorlás repülőgép. Az egri Katolikus Legényegylet vasárnapi kultúrdélutánjának műsora: 1. Szavalat: Horváth János. 2. Gordonkán játszik : bógel Elemér. 3. Ügyvédbojár. 1 felv. vígjáték. Rendezi: bodnár Flórián. Előadják : Adamcsek Bella, Balázs Manci, Bodnár Flórián, Galovits István, Jakab János ős Luzsi Pál. 4. Előadást tart dr. Óriás Nándor jogtanár, felsőkeresk. isk. igazgató. 5. Zongorán játszik : Virágvölgyi Béla felsőkeresk. iskolai tanár. 6. Meglepetés. 1 felv. vígjáték. Rendezi ifj. Stugner István. Előadják: Debrey Manci, G. Jakab Manci, V. Dózsa Manci, Gulyás Lajos, Jabek Antal, Novak Emil, ifj. Stugner István és Veress Gyula. A kultúrdélutánon az érseki fiú felsőkereskedelmi iskola zenekara működik közre. Kezdete pontosan 5 órakor. Belépő díj nem kötelező. Olcsó árpa — magas sörárak. Köztudomású dolog, hogy hazai terményeink árzuhanása a gazdatársadalmat katasztrófán« helyzetbe juttatta. S ha kellő időben a kormány erélyes közbelépése a folytonos árzuhanásokat meg nem állítja, abból gazdasági életünkre kiszámíthatatlan bajok származnak. Itt nem elégsége* az, hogy ankéteken a szomorú tényeket konstatáljuk s aztán ölhetett kezekkel várjuk a jobb idők eljövetelét, hanem radikális eszközökkel sürgősen orvosolni kell a bajokat. Hogy milyen beteg, egészségtelen közgazdasági életünk, annak jellemzésére, a sok közül csak így példára mutatok rá: Hazai sörgyáraink a múlt esztendőben a hivatalos árjegyzés szerint 36 pengőért, az idén már csak 12 pengőért vásárolták az árpát ős — ennek ellenére magas sörárak dominálnak a piacon. Hol van itt nyoma annak a sósat hangoztatott kereslet és kínálat törvénynek az egészséges árklala- bulása, ha tz egyik társadalmi réteg a másikat, a reá nézve kedvezően alakult árfolyamok mellett kiszipolyozhatja? Ez a szomorú tény, kell, hogy az érdekelt vendéglősöket is megmozdulásra serkentse, hogy állást foglaljanak a kiszipolyozó gyárak ellen. A aörfeai telekkel azonban csak abban az esetben vehetik fel a küzdelmet, ha kivétel nélkül, egy táborba tömörülve, kimondják a bojkottot a sörgyárakra, s mindaddig nem oldják fel, míg azok maga# sör- áraikat le nem szállítják. A megmozdulásuknak a közre is, nagy hatása volna, mert izé- dítően magas sörárak mellett a szegényebb osztály részére a sörfogyasztás szinte elérhetetlen. Da — másrészt, .igen fontos létkérdése a vendéglői iparnak it, hiszen a vendéglűaök nagyon is tudatában vannak annak, hogy csakis tömegfogyasztás adhat lendületet, a súlyos adókkal terhelt pangó üzletüknek. A hallgatás, megnyugvást, beleegyezést jelent. S nem lehetetlen, hogy az árpa értőkzuhanásának ellenére a sőrárak megint emelkedni fognak. Haszonban azt a kérdést más ezemügyböl mérlegeljük, akkor bizony nagyon is kilátástalannak látszik az egész megmozdulás. Mert a baj gyökere sokkal mélyebben fekszik. Tudniillik a vendéglősöknek a sörgyárakkal szemben valő állásfoglalása nagyon is illuzóriue, mert a legtöbb vendéglős és kocsmáros a sörgyárak lekötelezettje. így tehát a bajokat gyökeresen csak úgy lehetne orvosolni, ha a magas kormány egyetlen tollvonással az ipar és kereskedelem terén a karteleket megszüntetné. Da ennek a közéletünkre kiható nagy horderejű kérdésnek a magoldását Budapesten kell eldönteni, hogy az egész ország területén általános megnyugvást keltsen. Margitai Béla. Szőlőoltványok, gyökeres hazai vesszők fajtisztán, iegolcsóbban a Nemzetközi Borkereskedelmi rt.-nál Budapest, VIII., Kenyérmező ucca 6. Kérjen árajánlatot.
