Eger - napilap, 1930/1
1930-03-19 / 64. szám
2 EGER 1930 márciui 19. «bksmihwi A választmány elhatározta, hogy július 6-án megrendezi az északmagyarországi daloskerület első versenyét, melynek nehéz műdala Farkas Nándor szerzeménye lesz. Keserű hangok a közigazgatási bizottságban a mezőgazdaság válságáról A bizottság felterjesztést intéz a kormányhoz, amelyben sürgős intézkedést kér a tözsdespekuiáció ellen. Gosztonyi Andor felszólalása. Március 15. vidéken. Egész Hevesvármegyében nagy lelkesedéssel ünnepelték a községek március idusát. így Tiszafüreden, ahol, az összes felekezetek templomaiban ünnepélyes istentiszteletet tartottak, a hatóságok részvételével. Az állami polgári iskolában Kadocsa Béla igazgató mondott ünnepi beszédet, délután pedig impozáns tömeg jelenlétében a hősök szobránál volt ünnepség, ahová zászlók alatt vonultak fél: a tűzoltóság, gazdakör, polgári kör s a hadviseltek egyesülete. Itt Csontos Mihály szavalta el a nemzeti dalt, Kurimzky József polg. isk. tanár pedig lelkesítő baszédbau állította az ünneplő tömeg elé a márciusi gondolat felemelő voltát. Az ünnepség nívóját Wágner Zoltán, Szabó Ferenc szavalata, továbbá a leventék zenekarának ás dalárdájának zene-, illetve énekszámai növelték. — Este a Gazda- ás Polgári Körben bankett volt, amelyen számos pohárköszöntő hangzott el. Azec&édi tanítótestület is nagyszabású iskolai ünnepélyt rendezett a kullurházban március 15-án. Az érdeklődés oly nagy volt, hogy a terembe az érdeklődőknek alig a fele fért be. Tótin János plébános ünnepélyes szentmisét végzett, amelyen jelenvoltak az iskolás gyermekek, leventék, ott volt a tűzoltó- testület zászló alatt, az elöljáróság és testületek. Megtelt a templom zsúfolásig. Mise után nemzeti lobogók alatt vonult az ünneplő közönség a kuhúrházba, ahol a «Hiszekegy» elhangzása után Tőtin János plébános mondotta el nagyhatású beszédjét. Az ünnepi szónok Telek István kántortanítő volt. A műsor 24 pontból állott. Több irredenta verset szavalok az iskolásgyer- mekek és leventék. Igen nagy hatást váltott ki az »Árva korona* című dialóg és a »Panaszkodnak a magyar szelek« című színjáték, amit a leventék adtak elő nagy sikerrel. Az ünnepélyt Roszman Lajos igazgató-tanító zárta be. Füzesabony hazafias közönsége az idén is kegyeletes módon ünnepelte meg március 15-ét. 9 órakor dr. Barsy József esperesplebános ünnepélyes szentmisét mondott, amelyen a Máv. Dalkör vegyes kara régi magyar egyházi énekeket énekelt vitéz Kocsis Imre karnagy vezényletével. Szólót Pásztor Mária énekelt. Délután a Berek déli részén {eltemetett 48 as honvédemlékhez vonult fel az ünneplő közönség. Az impozáns menetet a festői öltözetű lovasleventék csapata nyitotta meg. Ünnepi beszédet vitéz Kocsis Imre tanár mondott, aki megkapó párhuzamot vont az 1848-iki események s az 1918-iki patkányforradalom között. Szépen szerepeltek még Pataky Gábor, Tóth Dezső szavalatokkal Máv. Dalkör vegyes kara hazafias énekszámokkal. Este társas vacsora volt, amelyen Magnin Alfréd községi főjegyző mondott nagyhatású beszédet. Eger, március 18. Hevesvárasegye közigazgatási bizottságának hétfői ülését 11 óra előtt néhány perccal nyitotta meg dr. Hedry Lőrinc főispán, elnök. Bejelentette, hogy gróf Keglevich Gyula bizottsági tag még az elmúlt ülésen lemondott levőlileg tagságáról. A bizottság akkor kérést intézett hozzá, hogy változtassa meg szándékát, de gróf Keglevich most újabb levélben bejelentette, fcogy elhatározását nem másítja meg. A közigazgatási bizottság sajnálattal veszi tudomásul a lemodást. A tisztviselői jelentések során az alispáni jelentős meieg szavakkal psrentálta el Kotrba Gyula vármegyei tb. ircdsigaz- gatót. A mezőgazdasági jelentéshez Plósz István bizottsági t8g he’yi jellegű felszólalása után Gosztony Andor szólt hozzá. Értékes, komoly elmélyedő tanulmányozásra valló előadása megdöbbentő képben tárta fel a magyar mezőgazdaság válságát. — A mezőgazdasági válság világjelenség — mondotta — de nálunk a sajátos körülmények különösen súlyossá teszik. A magyar mezőgazdasági válságról ma még senkinek sincs teljesen tiszta fogalma, űgylátszik esek akkor less, ha katasztrófája magával sodorja a többi termelési ágakat, az ipart, kereskedelmet és tönkreteszi a tisztviselői osztályt is. — Most jelent meg egy könyv a búza száz éves áralakulásáról és termelési költségeiről. Ha csak a legutóbbi évek kirívó ellentéteit nézzük, keserű igazsággal bontakoznak ki a válság méretei. 1927-ben 31.88 P volt a búza ára és ez az ár fedezte a termelési költségeket. Ma 18 pengős ára van a búzának, de a termelési költségek ugyanazok. 1913 bán a termelés fejenkénti megoszlása világviszonylatban 61, 1928-ban 64 kilogramm. Ez még nem nagy szám és megfelel a fogyasztás mértékének. Da ez csak világviszonylat. Magyar- országon 1913 bán egy lélekre 326,1928-ban 328 kilogramm búza jutott. Ez a növekedés tetemes emelkedést jelent akkor, emikor e mennyiség legnagyobb része hiába vár exportra. — Nagy hibák vannak ezen a téren is. Kereskedelmi szerződéseink rosszabbnál rosszabbak, mert nem hozzáértő emberek kötötték azokat. Minden előnyük az ellenfél javára szolgál és minden terhük a mi vállunkat nyomja. — A termelési költség nagyon sok, mert drágák a termelés eszközei. Nagy súllyal esik latba ennél a kérdésnél a kartellek tevékenysége. Mi itt a felső vidéken négy pengővel többet fizetünk a műtrágya mázsájáért, mint az ország délnyugati részében. mert a magyar műtrágya- kartell, amely amúgy is tűima- gasan szabta meg az árakat, a délnyugati részen az olasz konkurenciától való félelmében elvesztett összegeket velünk fizetteti meg. Annál is inkább szomorú ez a dolog, mert tudomásom szerint az állami gyár is benne van a kartellben. — Drágák a gépek is Beszélnek a magyar ipar pártolásáról és hazafiatlansággel vádolják a gazdát, ha nem vásárol magyar gépet, de nem veszik tekintethet hogy a külföldi gép még vámmal is jóval olcsóbb, mint a belföldi. Azt mondják, az ipar pártolása a fejlődő ipari termelés következtében levezeti az egyre növekvő munkanélküliséget. Igaz, nagyok a munkanélküli ipari munkástömagek, de százszorosán nagyok a kenyér és munka nélkül álló mezőgazdasági munkások tömegei. — Nem kívánunk mesterséges árdrágítást, csak a két év előtti árnívő maradjon meg. A népjóléti miniszter azt mondotta nemrégiben : a gazdasági viszonyokban még ebben az évben elhatározó javulás fog beéllani. Ez a kijelentés nagy tájékozatlanságra vall. A népjóléti miniszter azt hiszi, hogy a hágai eredmények és a pénz olcsóbbodása maguktól támasztják fel a mezőgazdaságot. Ez nem áll. Az a hiba itt, hogy nincs szerves gazdaság program, csak foltozás, amit itt-ott, külömböző akciókkal tesz a kormányzat. Legújabb példa erre a svéd gyufakölcsön- bői megmaradt 47 millió, amelyet eredetileg egész összegében erre akartak fordítani, hogy az adósságok terhe alatt már-már összeroskadt gazdák kőlcsöneit változtassák hosszú lejáratiakká, és most ezt a 47 milliót is meg akarják felezni egy új birtokpolitikai lépés financirozására. — Sürgős segítségre van szükség. A válság kiküszöbölésének eszközei: a legszigorúbb takarékosság az államháztartásban. Tartózkodjanak minden beruházástól és az itt megspórolt összegekkel siessenek a mezőgazdaság megmentésére. Csökkenteni kell a közterheket. A költségvetés a mai helyzet mellett irreális, mert a nagy terheket nem tudják fizetni ez adózók. Szükséges a teljes adóelengedés azoknál a mezőgazdasági üzemeknél, amelyek veszteséggel zárják a gazdasági évet. — Revideálják a kereskedelmi szerződéseket. Ha nem váltak ba ez eddigi emberek, helyettesítsék őket másokkal. — Tisztelettel kérem a főispán urat interveniáljon a kormánynál tegyenek valamit a válság enyhítésére. Ne kis injekciókkal tartsák életben a mezőgazdaságot, hanem dolgozzanak ki generális programmot. — Indítványozom, hogy a közigazgatási bizottság forduljon felterjesztéssel a kormányhoz, hívjanak öisze jeles gazdákat és közgazdászokat és vitassák, beszéljék meg, mi a tennivaló. A gazda verejtékes kenyerével ne üzérkedjenek, az nem bakk és nem ferbli. A tőzsdén ma a legszertelenebb játék folyik. Ha a pénzügyminiszternek volt ereje annak idején végrehajtani a szanálást, legyen ugyanolyan ereje közbelépni a tőzsdespeku- láciő letörésére és ha szükséges, törölje el a fedezetlen határidő- üzletet. A nagyhatású beszéd után Krisztián Imre bizottsági tag szólalt fel és előadta a kisgazdák azon sérelmét, hogy az állam részükre egyre kevesebb doháüy- termelési engedélyt ad ki, holott a dohánytermelést növeli. A felszólalásokra Hedry Lőrinc dr. főispán válaszolt. Nem lepi meg Gosztony felszólalása, várta, hogy a közigazgatási bizottságból kiinduljon egy segítésre- törekvés, mert az állásfoglalás helyénvaló. A kormány a költségvetés letárgyaláaa előtt beható vizsgálat alá veszi a mezőgazdasági válságot és eszerint fogja az űj költségvetést összeállítani. A hosszúlejáratú hitelek várható nyújtásával kapcsolatosan sor kerül a kereskedelmi szerződések revíziójára is. Csatlakozik Krisztián Imre felszólalásához, éa megígéri, hogy közben fog járni a kis gazdák érdeké ben. A közigazgatási bizottság elfogadja Gosztony Andor javaslatát és felterjesztést intéz a kormányhoz a mezőgazdasági válság ügyében. ¥rtobIítníS5" iUlUUeiHUk Kapu d IU . Orsz Magy. Tejszövetkezeti Központ BUDAPEST, I., Horthy Miklós út 119—121.
