Eger - napilap, 1930/1

1930-03-11 / 58. szám

ÄRA 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HŐNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. P0E.X7IKAE ffAFELAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT 3. — TELEFON- SZÁM: 11. - KIADÓ­HIVATAL. EGER, LÍ­CEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFONSZÁM 87 — POSTATAKARÉK PÉNZTÁRI CSE KK :: SZÁMLA: 54.558. :i XLI. évfolyam 58. szám ♦ Kedd # Eger, 1930 március 11. A Társadalombiztosító intézet egri vezetőjének áthelyezését kéri az iparosság Általános elkeseredés a rossz gazdasági helyzet és az elviselhetetlen adóterhek miatt. — Nem kap hitelt az ipar, nincs munkaalkalom. — Az egri Ipartestiilet közgyűlése. A belügyminiszter rendelete a korcsmái hitelről. Eger, március 10. A belügyminiszter a korcsmái hitelre vonatkoső törvényes ren­delkezések végrehajtása érdeké­ben ez igazságügyminiszterrel egyetértve elrendelte, hogy ven­déglőben, korcsmában és ital­mérés céljára szolgáló minden más helyiségben—beleértve az oly kereskedést is, amely szeszes­italok kismértékben! eladására jogosított, — köteles a tulajdonos, bérlő vagy felelős üzletvezető a következő szövegű hirdetményt állandóan kifüggesztve tartani: »Szeszesitalokat hitelbe nem szolgálhatunk ki, mert az 1928. II. t.c. 7. §-a értelmében az itt kiszolgáltatott szeszesital ára iránti követelést a bíróság nem Ítélhet meg, ily követelést sem az adósnak, sem jogutódjának követelésébe nem lehet beszámí­tani és annak biztosítására kö­tött zálogok és szerződések -semmisek. Az 1883. XXV. t.-c. 24. §-a sze­rint az, aki e rendelkezés kiját­szása céljából valamely színiéit ügylet, vagy váltó, vagy más kötelező irat alakját használja fel, kihágást követ el és harminc napig terjedhető elzárással és hatizáz pengőig terjedhető p§nz- büntetőssel büntetendő.« Ezt a hirdetményt az italmé­rési üzletnek a vendégek kiszol­gálására szolgáló minden egyes helyiségében a vendégek (vevők) által könnyen látható helyen magyarul kell kifüggeszteni és állandóan olvasható állapotban kell tartani. Az a vendéglős, borcsmáros vagy italmérő, aki a hirdetmény kifüggesztéséről szőlő rendelke­zéseket megszegi vagy kijátssza, kihágást követ el és hatszáz pengőig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő. A rendelet május 1-én lép életbe. Gandhi az aszkéta. London, március 10. Gandhi, a hindu vezér, aki most India minden részébe el­látogat, kijelentette, hogy tiszte­letére sehol se rendezzenek ün­nepi ebédeket, mert ő kecsketej- je), szárított szőlővel és napi 3 citrommal él. Eger, március 10. Radil Károly az egri Ipar- testület elnöke nagy érdeklődés mellett nyitotta meg vasárnap délután 3 órakor az egri iparos­ság közgyűlését, ahol nagy vo­nalakban ismertette az általános gazdasági helyzetet s azon re­ményének adott kifejezést, hogy a hágai egyezmény folytán jogos bizalommal nézhet a magyar iparosság a gazdasági helyzet javulása elé. Halmay Sándor titkár ismer­tette az Egri Ipsrtsstület 1929. évi működését, rámutatott a ba­jokra, azok orvoslási módjára s kérte az iparosságot, hogy min­den igyekezetével és tudásával erősítse a testületet, tartson ösz- sze, mert ez az út az egyedüli a boldogulás felé. Radil Károly elnök ezután részleteiben ismertette és bon­colta a hitelkérdés, a közszálli- tűsi, valamint adóügyeket s ki­fogást emelt az ellen, hogy a most megszervezett Országos Ipartanácsban a vidék kézmű-, iparossága képviselve nincsen, amely pedig országos szempont­ból nélkülözhetetlen. Javaslatára a közgyűlés egyhangúan elhatá­rozta, hogy feliratot intéz az illetékes hely­re, hogy az Ipartanácsban a kézmüiparosság is megkapja az | Eger, március 10. Az egri Katolikus Legényegy­let, hosszú évek kitartó munká­jával nagy eredményeket őrt el. Nemcsak az iparosifjűság lelki nevelésével szerzett maradó ér­demeket, hanem azzal is, hogy nívós kultűrdélutánjaival osztat­lanul maga felé fordította Eger város egész társadalmának ér­deklődését és ezzel a meleg sze­retet hídját építette meg azok között a társadalmi osztályok őt megillető helyst, a többi előterjesztést a közgyű­lés ugyancsak egyhangúlag tu- domátűl vette az évi zárszáma­dással együtt. Általános felzúdulás és elke­seredés volt sz Országos Tár­sadalombiztosító elviselhetetlen terhei, s különösen az egri ke­rületi pénztár vezetőjének maga­tartása és bánásmódja miatt. Minden oldalról a legsúlyosabb panaszok hangzottak el a a köz­gyűlés egyhangúlag fogadta el a felszólaló indítványát, mely szerint a közgyűlés az Országos Társadalombiztosító,Intézet köz­pontjához felirattal fordul s kéri a békés együttmunkálko • dás érdekeben az egri kerületi pénztár vezetőjének elhelyezését. A közgyűlés a kiiortolt 12 előljárősági tagságra {szótöbb­séggel, titkos szavazás útján Loeoncsy Sándor, Válent Miklós, Vibsránszky János, ifj. Fügedy József, Gaál Lajos. Veres János, Miekolczi litván, Fendí Mátyás, ifj. Csetényi László, Elek Miklós, Alexovits Gyula és Brindza Béla iparosokat választotta meg; — Frankó Endre, vitéz Kánya Nán­dor és Nagy Józsefet pádig számvizsgálókká. A közgyűlés 6 órakor az elnök, az elöljáróság és a tisztviselők éljenzésével ért véget. között, amelyeket szétvert és el­idegenített egymástól a tíz esz­tendő előtti események vihara. Idei első kulturdőlutánját va­sárnap délután tartotta a Le­gényegylet. Az uj székház ha­talmas díszterme szűknek bizo­nyult a nagyszámú díszes kö­zönség befogadására, ügy hogy igen sokan kénytelenek voltak elmenni, mivel öt őrára már zsúfolásig megtelt a nagyterem. Az egyesület műkedvelői nagy sikerről hozták színre a Törvény előtt című egyfelvonáaos vígjá­tékot ifj. Stugner István rende­zésében. A szereplők, akik mär kipróbált műkedvelők, mindnyá­jan tudásuk legjavát adták. Ká­nya Gyula, mint panaszos pa­raszt megérdemelt tapsokat ara- toli. ifj. Stugner István a kőmű­ves alakját formálta remekbe, Reiter János a járáabírősági ír­nokot, Gulyás Lajos pedig a járáabírőt játszotta meg szép tu­dással. Dr. Búzás Eodráné három, fi­nom érzékkel összeválasztott verset adott elő komoly művé­szettel, majd Gauser Rezső se- gédtanfelügyeiő három régi ma­gyar éneket énekelt el osztatlan iikerrtl, Huszthy Zoltán orszá­gos tárekarnagy zongorakisére- te mellett. Ivády Gyula magyar hallgatókat játszott mély ftiór* zéssel. Ezután Meyer Bála prépost- kanonok, plébános tartott érté­kes előadást az olvasmányok és könyvek hasznáról és káros ha­tásairól. A jó könyv jöbarát — mondotta többek közi, — a rossz könyv a romlásba visz. Nem ! egyezer a rossz olvasmányok eredményezik a lelki sivárságot. Ellenben a jő könyvek mindig csak hasznunkra vannak. Az cselekszik helyesen, aki szívesen fogja kezébe a jő könyvet, de utálattal dobja el a rosszat. Saj­nos igen sok ártalmáé könyv ven az ifjúság kezében. A pony­vairodalom deteklívrémaégei, a limonádé tartalmú babfteregé- nyék kiszámíthatatlan veszedel­meket rejtenek magukban és igen nagy kárt okoznak az ifjú lelkekben. A nagyhatású beszédet a Na­rancs című egyfelvonásos követ­te, melyet az Egri Műkedvelők Körének komikus együttese adott elő Lestál Anna avatott rende­zésében, aki egyszersmind a da­rab egyik főszerepét alakította kiváló komikai erővel. Láng Maca a szemérmes menyasszonyt adta nagyszerű elevenséggel. Szinte szűnni nem akaró neve­tést váltott ki Lestál Miklős jó­ízűen megrajzolt parasztja. Kapor Slemér nem neki való szerepé­ben is nagy hatással játszotta a vőlegényt. Babocsay Zoltán ét Hatala Pál pedig a vőfélyek szere- péban mondták harsogó nevetés mellett a lakodalmas rigmusokat. A műsort Lichter Lajos ko­moly bevezetője előzte meg, ké­sőbbi konferálásai ötletes, szel­lemes fordulatokkal kitörték az egyes számokat. Óriási érdeklődés mellett tartotta meg az egri Katolikus Legényegylet első kultúrdélutánját

Next

/
Thumbnails
Contents