Eger - napilap, 1930/1
1930-02-20 / 42. szám
2 EGER 1931 február 2 0. Elkészült az egri Ügyvédi Kamara 1929. évi jelentése És nálunk állandóan iiyeuféle követelődzéseket hallani. A munkahiány esetén való biztosítást kell intézményeién, törvénybe iktatva, azonnal megteremteni, hangzik innen ii onnan ii. Hogyan? Miből? Erről nem igen esik sző. Pedig itt nemciak az államkincstár, hanem az érdekelt munkaadók éi munkások tetemes anyagi hozzájárulása is nélkülözhetetlen, ha épkézláb emberek közköltségen való eltartásának igen veszedelmei útját, az adönak aránytalan fölemelését, az állampénzügyek ösz- szeroppanását kerülni és elkerülni akarjuk. Nem szólva arról, hogy ily messze kiható újítás, igen alapos, minden részletre kiterjedő, higgadt megtárgyalást követel, amire, a mai nincsetlen- légnek türelmetlen, indulatokkal terhes időpontja nem is alkalmas. De, ha az intézmény megalkotásához azonnal hozzáfognának is, mikor lehetne ez, a biztosítottak számára, folyamatosan fizetőképes? Jó néhány év múlva. Mit segítene ez ezokon, akiknek már holnap se lesz betevő falatjuk? A munkahiány esetére való biztosítás intézménye régóta foglalkoztatja a kormányt, különösen a népjóléti és munkaügyi minisztériumot, bizonyos, hogy el is készül, de ehhez, akármiképpen vesszük, egyebek közt idő is kell. Bethlen miniszterelnök az égető bajokon haladéktalanul segíteni akar, mint ahogy általában, az egész kérdés megoldását kezébe vette és ez a legértékesebb garanciája annak, hogy a megoldás, emberi számítás és a lehetőségek szerint, teljes mértékben sikerülni is fog. Ezért hivta magához a munkásság vezér karát: beszéljék meg, mit kel), mit lehet mindjárt és mit a közel jövőben a helyzet alapos megjavítására cselekednünk. Az értekezlet után, amelynek során, terjedelmes memorandumok is kerültek a kormány elé, szinte meglepődve konstatálták a munkásvezérek, hogy előterjesztéseiket a miniszterelnök mennyi belátással és tettrekész jóindulattal fogadta s a továbbiakat illetőleg a miniszterelnök két héten belül ismét összehívja tzt a konferenciát, hogy az ország különböző pontjain, a sok ezer dolgos kezet igénylő közmunkák haladéktalanul megkezdődhessenek, ami természetesen, a kere- setnélkül levők összeségét nem juttatja kivétel nélkül foglalkozáshoz és kenyérhez, de ezeknek számottevő részét, igenis kimenti a munkahiány okozta nyomor karjaiból. Hí fQn újságpapír Mozitőzsdében. Eger, február 19. Dr. Erlach Sándor ügyvéd, kamarai titkár most állította ősz- ■ze az Egri Ügyvédi Kamara 1929. évi működéséről szőlő jelentését, melyet a Kamara az igazságügyminiszterhez terjeszt fel. A jelentéi nem elégszik meg csupán az évi működés száraz adatainak felsorolásával, hanem részletesen foglalkozik az ügyvédség helyzetével és a jogélet egyes jelenségeivel. Hivatkozik a jelentés azokra a felterjesztésekre, amelyeket a kamara az év folyamán az okirati kényszerről szőlő javaslattal kapcsolatban, valamint a polgári peres eljárásban irányadó újabb értékhatárok miniszteri megállapítására vonatkozólegin- tézett az igazságügyminiszterhez. Az ügyvédi kar panaszai és sérelmei gyanánt ismételten felemlíti a jelentés a mai kétféle, külön törvénykezési és külön okmánybélyegrendizer károi hatásait és a szegényjogú perlés súlyos problémáit. A kamara területén Jevö bíróságok ügymenetét általában kielégi tőnek tartja a jelentés. A tiszafüredi járásbíróság egyenesen rekordteljesítményeket végez úgy az ügyek gyors érdemleges elintézésével, mint az adminisztrációban. A hatvani járásbíróság nem képes egyre nagyobb forgalmával megbirkózni. A hevesi járásbíróság erős személy zetireorganizálást igény eine, mert a mai — részben elégtelen — személyzettel ez a járásbíróság el fog merülni a restanciá bán. Az egri kir. törvényszék és járásbíróság munkájáról dicsérettel emlékezik meg a jelentés. Az egri kir. törvényszéket n vaEger, február 19. A január elsején életbelépett közlekedési kódex intézkedései szerint minden jármű vezetőjének, tehát az állati erővel vont szekerek kocsisainak is arcképes igazolvánnyal kell ren • rendelkezni. Vonatkozik ez a rendelkezés a kerékpárosokra is. Van azonban egy megszorító intézkedése a rendeletnek, mely szerint kerékpárt 16 éven aluliak csak azokon a helyeken használhatnak, ahol a forgalom ezt zetésre egyenesen ráezöletett elnöke nagyszerűen adminisztrálja — úgymond a jelentés — de még őt is gátolja a tempó betartásában az az indokolatlan és csak látszólag takarékos rendszer a személyi ügyekben, mely a nyugdíjba vonuló, jól begyakorlott irodatisztek helyébe cm- pán olcsó, de annál kevesebbet > érő dijnokokat ültet. Ezt a jogkereső közönség sínyli meg, mely i nem győzi kivárni az érdemben elintézett ügydarabok leírását és expediálását. Megemlíti a jelentés, hogy úgy a törvényszéknél, mint a járásbíróságnál gyakran előfordul, hogy a beidézett tanúk részére a megállapított díjakat a kir. ügyészség, illetve a járásbíróság vezetője nem tudja kifizetni fedezet hiányában, amiből gyakran ez igazságszolgáltatás díszére és méltóságára nem való jelenetek fejlődnek ki, mert igen sok tanúnak nincs pénze a visz- szautazásra, számítva arra, hogy költségeit ki fogják fizetni. Ez a mindenképpen perhorreszkálan- dó helyzet nagyon alkalmas az igazságszolgáltatás tekintélyének lejáratására. Az Egri Ügyvédi Kamarának az 1929. év elején 123 tagja volt, az év folyamán felvétetett 6 ügyvéd. Bejegyezve volt tehát az év folyamán 129 ügyvéd. Ebből törö’teiett elhalálozás okából 3 ügyvéd, egyéb okok folytán 4 ügyvéd, bejegyezve maradt az év végén 122 ügyvéd. El- húaytak dr. Alföldi Dávid kamarai elnök ügyvédségének 45. évében, Altorjay Sándor és Dálnoky-Nagy János. Ügyvéd- jelölt volt a? év elején 17, felvéve az év folyamán 17, összesen 34. Ebből ez év folyamán töröltetett 11, maradt összesen 23. a helybeli kapitányságok véleménye szerint is megengedi. A rendelkezésnek ez a része különösen az iparosokra és ke reskedőkro sérelmes, mivel a tanoncokat, kifutókat, boltiizolgákat éppen a 16 éven aluliak közül szerződtetik s szinte elképzelhetetlen, hogy ezeknek a fiúknak a város egy részében is nélkülözniük kelljen et kerékpárt, mellyel annyi időt és fáradtságot takaríthatnak meg. Lapunk munkatársa ez ügyben érdeklődött dr. Horváti) Gyula ii. ■ ■« ■■■■■"" — Az egri rendőrség a 16 éven aluliaknak is kiadja a kerékpárigazolványt Véget vetnek a vasárnapi kerékpáros-száguldozásoknak. rendörtanáciosnál, aki kijelentette, hogy mivel nézete szerint Eger forgalma egyetlen helyen sem kívánja a rendeletben biztosított korlátozási lehetőség alkalmazását, eltekint attól és a 16 éven aluliaknak a város egész területére ki adatja a kerékpárok használatára jogosító arcképes Igazolványokat A kapitányság vezetője ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a rendőrség mindent megtesz az utcai kerékpárbalesetek kiküszöbölésére s véget vet a vasárnaponként egyro ismétlődő utcai kerékpáros száguldozásoknak, melyek annyi balesetnek lehetnek az okozói. Az órszemes rendőrök külöub3n már megkezdték az igazolványok ellenőrzését s azok ellen, akiknél hiányzik az engedély, épen olyan szigorúsággal fognak eljárni, miot a motoros jármüvek vezetői ellen, ha nincs hajtási igazolványuk. ... és az egri zenei élet ? Egyik becikeméti hpben olvassuk, hogy a K^osbeuiéii Műkedvelők Zenekara az idén ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját. Es Bikalommal nagyszabású szimfónikus hangver- renyi rendez az egyesület, amely a város zenei életének ébren- tartőjai. Boldog Kecskemét! Mert ha jói emlékszünk nekünk is van ilyen intézményünk, de valahol kallódik. Egy kérdést kockáztatunk meg: mi van az Egri Zeneegyesülettel ? Mellbelőtte magát a ne~ meskoltai kincskereső. Ifjú Vörös Sámuel nemeskoltaí asztalos arról nevezetes, hogy évek óta föld&sással és kincs- kereséssel foglalkozik, mert az a rögeezméja, hogy a földben valahol okvetlenül régi kincseket vagy aranybányát fog találni. A község területén folytatott ásogatásai közben sikerült is neki egyszer valami beboltozott üregre akadni, ezt azonban a tulajdonos nem eDgedte kibontani. mert biztosan tudta róla, hogy az egy régi — pöcegödör. A megrögzött kincskereső az üreg felásása érdekében hatóságtól hatósághoz járt, de eredménytelenül, mert a hatóság végül is a tulajdonosnak adott igazat. Ez a kudarc azonban nem szegte kedvét a kincskeresőnek, sőt fokozottabb tevékenységre serkentette. Emiatt aztán édesapjával is összeszólalkozott a minap. Az apai feddést annyira szívére vette, hogy meg akart válni ez élettől. Magához vette apja fiőbertjét, bezárkózott szobájába és mellbelőtte magát.
