Eger - napilap, 1930/1

1930-02-20 / 42. szám

2 EGER 1931 február 2 0. Elkészült az egri Ügyvédi Kamara 1929. évi jelentése És nálunk állandóan iiyeuféle követelődzéseket hallani. A munkahiány esetén való biztosítást kell intézményeién, törvénybe iktatva, azonnal meg­teremteni, hangzik innen ii onnan ii. Hogyan? Miből? Erről nem igen esik sző. Pedig itt nemciak az államkincstár, hanem az ér­dekelt munkaadók éi munkások tetemes anyagi hozzájárulása is nélkülözhetetlen, ha épkézláb emberek közköltségen való el­tartásának igen veszedelmei út­ját, az adönak aránytalan föl­emelését, az állampénzügyek ösz- szeroppanását kerülni és elke­rülni akarjuk. Nem szólva arról, hogy ily messze kiható újítás, igen alapos, minden részletre kiterjedő, higgadt megtárgyalást követel, amire, a mai nincsetlen- légnek türelmetlen, indulatokkal terhes időpontja nem is alkal­mas. De, ha az intézmény meg­alkotásához azonnal hozzáfog­nának is, mikor lehetne ez, a biztosítottak számára, folyama­tosan fizetőképes? Jó néhány év múlva. Mit segítene ez ezokon, akiknek már holnap se lesz be­tevő falatjuk? A munkahiány esetére való biztosítás intézménye régóta fog­lalkoztatja a kormányt, különö­sen a népjóléti és munkaügyi minisztériumot, bizonyos, hogy el is készül, de ehhez, akármi­képpen vesszük, egyebek közt idő is kell. Bethlen miniszterelnök az ége­tő bajokon haladéktalanul segí­teni akar, mint ahogy általában, az egész kérdés megoldását ke­zébe vette és ez a legértékesebb garanciája annak, hogy a meg­oldás, emberi számítás és a le­hetőségek szerint, teljes mérték­ben sikerülni is fog. Ezért hivta magához a munkásság vezér karát: beszéljék meg, mit kel), mit lehet mindjárt és mit a kö­zel jövőben a helyzet alapos megjavítására cselekednünk. Az értekezlet után, amelynek során, terjedelmes memorandumok is kerültek a kormány elé, szinte meglepődve konstatálták a mun­kásvezérek, hogy előterjesztései­ket a miniszterelnök mennyi be­látással és tettrekész jóindulat­tal fogadta s a továbbiakat ille­tőleg a miniszterelnök két hé­ten belül ismét összehívja tzt a konferenciát, hogy az ország kü­lönböző pontjain, a sok ezer dolgos kezet igénylő közmunkák haladéktalanul megkezdődhesse­nek, ami természetesen, a kere- setnélkül levők összeségét nem juttatja kivétel nélkül fog­lalkozáshoz és kenyérhez, de ezeknek számottevő részét, igenis kimenti a munkahiány okozta nyomor karjaiból. Hí fQn újságpapír Mozitőzsdében. Eger, február 19. Dr. Erlach Sándor ügyvéd, kamarai titkár most állította ősz- ■ze az Egri Ügyvédi Kamara 1929. évi működéséről szőlő je­lentését, melyet a Kamara az igazságügyminiszterhez terjeszt fel. A jelentéi nem elégszik meg csupán az évi működés száraz adatainak felsorolásával, hanem részletesen foglalkozik az ügy­védség helyzetével és a jogélet egyes jelenségeivel. Hivatkozik a jelentés azokra a felterjesztésekre, amelyeket a kamara az év folyamán az ok­irati kényszerről szőlő javaslat­tal kapcsolatban, valamint a pol­gári peres eljárásban irányadó újabb értékhatárok miniszteri megállapítására vonatkozólegin- tézett az igazságügyminiszterhez. Az ügyvédi kar panaszai és sé­relmei gyanánt ismételten fel­említi a jelentés a mai kétféle, külön törvénykezési és külön okmánybélyegrendizer károi ha­tásait és a szegényjogú perlés súlyos problémáit. A kamara területén Jevö bírósá­gok ügymenetét általában kielégi tőnek tartja a jelentés. A tiszafüredi járásbíróság egye­nesen rekordteljesítményeket vé­gez úgy az ügyek gyors érdem­leges elintézésével, mint az ad­minisztrációban. A hatvani já­rásbíróság nem képes egyre na­gyobb forgalmával megbirkózni. A hevesi járásbíróság erős sze­mély zetireorganizálást igény eine, mert a mai — részben elégtelen — személyzettel ez a járásbíró­ság el fog merülni a restanciá bán. Az egri kir. törvényszék és járásbíróság munkájáról dicsé­rettel emlékezik meg a jelentés. Az egri kir. törvényszéket n va­Eger, február 19. A január elsején életbelépett közlekedési kódex intézkedései szerint minden jármű vezetőjé­nek, tehát az állati erővel vont szekerek kocsisainak is arcképes igazolvánnyal kell ren • rendelkezni. Vonatkozik ez a rendelkezés a kerékpárosokra is. Van azon­ban egy megszorító intézkedése a rendeletnek, mely szerint ke­rékpárt 16 éven aluliak csak azokon a helyeken hasz­nálhatnak, ahol a forgalom ezt zetésre egyenesen ráezöletett el­nöke nagyszerűen adminisztrálja — úgymond a jelentés — de még őt is gátolja a tempó betar­tásában az az indokolatlan és csak látszólag takarékos rend­szer a személyi ügyekben, mely a nyugdíjba vonuló, jól begya­korlott irodatisztek helyébe cm- pán olcsó, de annál kevesebbet > érő dijnokokat ültet. Ezt a jog­kereső közönség sínyli meg, mely i nem győzi kivárni az érdemben elintézett ügydarabok leírását és expediálását. Megemlíti a jelentés, hogy úgy a törvényszéknél, mint a járás­bíróságnál gyakran előfordul, hogy a beidézett tanúk részére a megállapított díjakat a kir. ügyészség, illetve a járásbíróság vezetője nem tudja kifizetni fe­dezet hiányában, amiből gyak­ran ez igazságszolgáltatás dí­szére és méltóságára nem való jelenetek fejlődnek ki, mert igen sok tanúnak nincs pénze a visz- szautazásra, számítva arra, hogy költségeit ki fogják fizetni. Ez a mindenképpen perhorreszkálan- dó helyzet nagyon alkalmas az igazságszolgáltatás tekintélyének lejáratására. Az Egri Ügyvédi Kamarának az 1929. év elején 123 tagja volt, az év folyamán felvétetett 6 ügyvéd. Bejegyezve volt tehát az év folyamán 129 ügyvéd. Ebből törö’teiett elhalálozás oká­ból 3 ügyvéd, egyéb okok foly­tán 4 ügyvéd, bejegyezve maradt az év végén 122 ügyvéd. El- húaytak dr. Alföldi Dávid ka­marai elnök ügyvédségének 45. évében, Altorjay Sándor és Dálnoky-Nagy János. Ügyvéd- jelölt volt a? év elején 17, felvéve az év folyamán 17, összesen 34. Ebből ez év folyamán töröltetett 11, maradt összesen 23. a helybeli kapitányságok véle­ménye szerint is megengedi. A rendelkezésnek ez a része különösen az iparosokra és ke reskedőkro sérelmes, mivel a tanoncokat, kifutókat, boltiizolgákat éppen a 16 éven aluliak közül szerződtetik s szinte elképzelhetetlen, hogy ezeknek a fiúknak a város egy részében is nélkülözniük kelljen et kerék­párt, mellyel annyi időt és fáradtságot takaríthatnak meg. Lapunk munkatársa ez ügyben érdeklődött dr. Horváti) Gyula ii. ■ ■« ■■■■■"" — Az egri rendőrség a 16 éven aluliaknak is kiadja a kerékpárigazolványt Véget vetnek a vasárnapi kerékpáros-száguldozásoknak. rendörtanáciosnál, aki kijelen­tette, hogy mivel nézete szerint Eger forgalma egyetlen helyen sem kívánja a rendeletben biz­tosított korlátozási lehetőség al­kalmazását, eltekint attól és a 16 éven aluliaknak a város egész területére ki adatja a kerékpárok használa­tára jogosító arcképes Igazol­ványokat A kapitányság vezetője ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a rendőrség mindent megtesz az utcai kerékpárbalesetek kikü­szöbölésére s véget vet a vasárnaponként egyro ismétlődő utcai kerékpáros szá­guldozásoknak, melyek annyi balesetnek lehet­nek az okozói. Az órszemes rendőrök külöub3n már megkezdték az igazolványok ellenőrzését s azok ellen, akiknél hiányzik az engedély, épen olyan szigorú­sággal fognak eljárni, miot a motoros jármüvek vezetői ellen, ha nincs hajtási igazolványuk. ... és az egri zenei élet ? Egyik becikeméti hpben ol­vassuk, hogy a K^osbeuiéii Mű­kedvelők Zenekara az idén ün­nepli fennállásának ötvenedik év­fordulóját. Es Bikalommal nagy­szabású szimfónikus hangver- renyi rendez az egyesület, amely a város zenei életének ébren- tartőjai. Boldog Kecskemét! Mert ha jói emlékszünk nekünk is van ilyen intézményünk, de valahol kallódik. Egy kérdést kockáztatunk meg: mi van az Egri Zeneegyesülettel ? Mellbelőtte magát a ne~ meskoltai kincskereső. Ifjú Vörös Sámuel nemeskoltaí asztalos arról nevezetes, hogy évek óta föld&sással és kincs- kereséssel foglalkozik, mert az a rögeezméja, hogy a földben va­lahol okvetlenül régi kincseket vagy aranybányát fog találni. A község területén folytatott ásogatásai közben sikerült is neki egyszer valami beboltozott üregre akadni, ezt azonban a tulajdonos nem eDgedte kibon­tani. mert biztosan tudta róla, hogy az egy régi — pöcegödör. A megrögzött kincskereső az üreg felásása érdekében hatóság­tól hatósághoz járt, de ered­ménytelenül, mert a hatóság végül is a tulajdonosnak adott igazat. Ez a kudarc azonban nem szegte kedvét a kincskeresőnek, sőt fokozottabb tevékenységre serkentette. Emiatt aztán édes­apjával is összeszólalkozott a minap. Az apai feddést annyira szívére vette, hogy meg akart válni ez élettől. Magához vette apja fiőbertjét, bezárkózott szo­bájába és mellbelőtte magát.

Next

/
Thumbnails
Contents