Eger - napilap, 1930/1
1930-02-12 / 35. szám
a bä 10 F2LLÉS ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 80 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 8 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIK &1 NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Orbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL j EGER, LYCEÜM, FÖLDSZINT, BALRA. — TÉ- LEFONSZÁM: 11. — :: HIRDETÉSEK :: MILI MÉTERES DÍJ SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :i XLI. évfolyam 35. szám ♦ Szerda ♦ Eger, 1930 február 12. Országos szegény-katasztert állítanak fel. A népjóléti minisztériumban tartott értekezleten elhatározták, hogy az egész országra kiterjedő szegény-katasztert vesznek fel, hogy összeírhassák a munka- és keresetképtelen szegényeket. Továbbá elhatározták a legsürgősebb szociális intézkedések megtételét szeretetházak és a nyomor enyhítésére szolgáló intézmények felépítését, további munkaalkalmaknak megteremtését. Április 28-án rendezik meg a Katona-centennáriumot Kecskemét, február 11. Katona József halálának 100. évfordulóját, mely április 16 ára esik, a nagyhét miatt április 25. és 26.-án ünnepük. Ez alkalomból Kecskeméten együttes ülést tart a Katona kör és a Kisfaludy Társaság, a Nemzeti Színház együttese díszelőadást tart, majd leleplezik Katona József síremlékei, amelyet Sifclödy szobrászművész készít. A Katona centenáriumra különben az egész ország készül. Melyik nemzetnek van több vagyona? írdekes kimutatás jelent meg legutóbb az egyes államok nemzeti vagyonának a felosztásáról. Az összeállításból az tűnik ki, hogy ha a nemzeti vagyon ösz- ezagét a lakosság számához arányítjuk, akkor a leggazdagabb állam Svájc, a legszegényebb pedig Szovjetoroszország. A duuai államok között első helyen van Csehország, ahol egy- egy lakosra 3931 pengő fejkvóta esik, utána következik Jugoszlávia 3804 pengővel, majd Románia — éa végül Magyarország 2907 pengővel. Ha csak a nemzeti vagyon összegét tekintjük, úgy az első helyen az amerikai Egyesült Államok állanak, azután, de jővai kisebb vagyonnal következik Anglia, utána Németország van 8 sorban, nemsokkal később Franciaország következik, majd Japán és Olaszország. A legszegényebb államok között találjuk Mjgyarországot, Svédországot és Ausztriát. Hiányzik az ország gazdasági megszervezettsége A képviseloház ülése. Budapest, február 11. 10 órakor nyitotta meg a Ház mai ülését Almássy elnök. Az első szónok Friedrich István volt, aki mindenekelőtt kifogásolta, hogy a fővárosi törvényjavaslatot közel fáiévá tárgyalják, holott országszerte pusztít a nyomor, a tüdővész egyre szedi áldozatait és száz más súlyos probléma vár gyökeres megoldásra. A kormány kisemmizi a polgárok százait. Egyik oldalon a hallatlan költekezés, Lillafüred, Károlyi palota, a másik oldalon a szanálás, a kórházak segély- megvonása. Fritdrich ezután a vízumkényszer megszüntetését követeli, majd az ország gazdasági helyzetével foglalkozik 6 kijelenti, hogy az állam minden polgárára 300 pengőnyi külföldi kölcsön nehezedik. A kormány sokat költ improduktív beruházásokra Itt van Lillafüred, amelyre ciak ráfizetünk. Megépítettük a Tal- bot-cantrálét ■ az üzem szünetel, mert a MÁV nem elektrifi- kál és így tovább. Nídci kidolgozott közgazdasági program- műnk. Hiányzik gazdasági megszerve- zsttségünk. A javaslatot bírálva, kijelenti, hogy annak vezérelvét nem teheti magáévá. Wolff Károly szólalt fel ezután és szembeszáll a keresztény pártot támadó újságcikkekkel. Hangsúlyozza, hogy a fővárosban továbbra is a keresztény irányzatnak kell dominálnia, mert csak két pártnak van programija és tömege: a keresztény pártnak « a szociáldemokratáknak. Felhív ezért mindenkit, hogy támogassa a keresztény irányzatot. A javaslatot elfogadja. Féiheltra rugdosta a megvadult lé Egy egri fuvaros Eger, február 11. Nem mindennapi szerencsét- leniég történt az elmúlt délután Egerben, lakács István Kertész utca 51. szám alatt lakó fuvarost megtámadta a tova és félholtra taposta, ugyannyire, hogy a szerencsétlen embert önkívületi állapotban, életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba. Lapunk munkatársának csak ma sikerült kihallgatnia Takács Istvánt, akinek elbeszélése alapján a szerencsétlenség részleteit a kővetkezőkben sikerült egybe- gyüjtenüak: Takács István ez elmúlt délután be akarta fogni a lovát, hogy egy kevéssé ssegjártassa, mivel a rossz kereseti lehetőségek miatt már hosszú idő őta nem voit az állat kocsi elé fogva. Felszerszáaaozta tehát és kivezette az udvarra a szekérhez. szerencsétlensége. Időközben azonban más, sürgősebb doiga akadt a fuvarosnak s visezahejiott) lovát. Amint az istállóba értek, az állat, nem tudni mi okból, megbokrosodott és patáival hátrafelé rugdalva gaz* dájára támadt. Takács. Istvánnak sikerült ugyan az első rúgás elől a sarokba ugrania, de ez volt a veszte. A lő tovább támadott. Falhoz szorította a rémülten kiáltozó fuvarost és hátsó lábai val ágaskodva rugdalta, taposta mindaddig, amíg csak az össze nem esett. Takács Istvánt beszállították az irgaimasok kórházába ahol azonnal megoperálták. Sérülései igen súlyosak. Belső szerveinek jő része megrepedt, azonkívül csonttöréseket is szenvedett. Állapota életveszélyes. Mire van most a legnagyobb szükségünk? A hágai megegyezés után felszabadultunk a gyámkodás alul. Eddig — ha csak kölcsönt akartunk is szerezni, nem tehettük meg sz antant engedélye nélkül. Mert minden javunk záloggal volt megterhelve, hogy a külfölddel szemben fennálló kötelességeinket teljesíteni fogjuk. Most ez a zálog megszűnt és a külföld nem avatkozhatok bele állami háztartásunk menetébe. Bethlen István gróf Hágából történt megérkezése után nyomban jelezte, hogy az állam nagyobb összegű kölcsönt akar szerezni. Azért van erre szükség, hogy megszűnjön az a tea- pedés, mely ránehezedik gazdasági életünkre, akárcsak az őszi köd a völgyekre. Termékenyítő munka fog tehát megindulni. Uj, friss vér karül a petyhüdt szervezetbe. Az a kérdés: mire van legnagyobb szükségünk ? A mezőgazdaság válságát kell elsősorban enyhítene Megszüntetni nem tudjuk, mert világjelenség. A gabona árát nem mi szabjuk meg. Hogy hazánkban mennyi gabona terem, az egyáltalán nieca befolyással s világpiaci árakra. Azon sem tudunk segíteni, ha szóra- sződeink nem vesznek tőlünk gabonát. Erre nem kényszerít- hatjük őket. Legfeljebb azt mondhatjuk : ha ütöd az én zsidómat, én is ütöm a te zsidódat. Vagyis ha nem vész tőlem mezőgazda- sági cikket én sem veszek tőled ipari terméket. De hogy ezt meglehessük, iparilag jobban kell rendezkednünk. Vannak iparcikkek, amelyeket ma kénytelenek vagyunk külföldről behozni, mert nálunk az illető iparág még nem honos. A kormánynak tehát arra kell törekednie, hogy ezeket a ma még hiányzó iparágakat is megteremtse. Nem mondjuk, hogy az állam építse meg az ipartelepeket; de adjon olyan kedvezményeket, hogy a magánvállalkozás ösztönzést kapjon. Ezzel nemcsak azt érjük el, hogy nem szorulunk külföldre. Hanem azt is, hogy mezőgazda-
