Eger - napilap, 1930/1
1930-01-31 / 25. szám
2 EGEK 1930 január 31. mr*>-«•*»■-■ m**» WW-»-v*»w «fWHSS—ww»« ml ESM——— >MIUka— Derékig esett a forró cementbe egy bélapátfalvi munkás ségek megfizetése; és a 250. szakasz alapján fennálló perek. Egyelőre elvi megegyezés jött létre, amely nem terjed ki a részletekre. Ezért nem mutatja a szöveget. Végleges eredményt csak Párisban fognak produkálni. Ismertette ezután a reparáciős kérdést és a vele összefüggő problémákat. A magyar állam megszabadult minden zálogjogtól, amely ez állam összes jövedelmeire fennállt és minden követeléstől, amely eddig és ezután támasztható. Az agrárpörőkről kijelenti, hogy a Brocchi-féle 240 milliós alapból fizetik a vesztes felek a károsultakat. Terv szerint kötvényekkel, de ha kellő financiális alapot tudnak összehozni, megvan a lehetősége a készpénz- fizetésnek is. 1943 után nem fizetünk jóvátételt, sőt azok ez államok, amelyeknek fizetünk 43-ig, az összegek egy részéről lemondtak a nemzetközi alap javára. A döntőbíróságok működése biztosíttatott. Nagy jelentősége van ennek a ténynek az utódállamok területén lakó magyar állampolgárok, vállalatok és a pénzintézetek szempontjából. A döntőbíróságok működésében hat hónapos szünet állt be, hogy ezen idő alatt az utódállamok és az érdekeltek közölt perenkívüli megegyezés jöhessen létre. Ha jóindulat van a túloldalon, feöoy- nyen mehet a dolog. A döntőbíróságokat öt tagú hatóságokká alakították. Ezzel befejezte a tartalmi ismertetést és rátért arra, miért volt szükséges ilyen megállapodást kötni: A locarnói politika nagy változást teremtett. Ez törte meg a háborús gyűlölködés szellemét a ez hozta létre az első, közvetve a második hágai konferenciát is. Páriában a hitelező államok ki akartak használni bennünket, mi a »non possumut« álláspontjára helyezkedtünk, nem mondhattunk le a döntőbíráskodásról és a 250. szakaszról sem. Hágában újra hangoztattuk felfogásunkat és ha Magyarországnak 1943 után nem kell fizetnie, annak tulajdonítható, hogy igazunkat be tudtuk bizonyítani. Párisbau még alapul sem vették a magyar javaslatot, Hágában már ennek alapján indultak meg a tárgyalások, legalább is a nagyhatalmak részéről. Mikor az optánskérdés megoldásáról beszélt Bethlen, a szociáldemokrata oldalon elemi erővel tört ki a zaj. Bethlen kijelentette, hogy bele kellett menni a pereknek financiális alapon való tárgyalásába, mert ellenkező esetben összepakolhattunk és hazajöhettünk voln8. Ezután a megegyezés külpolitikai hatásáról beszélt és azt mondotta, hogy olyan atmoszférát teremtettünk Hágában, amely hasznára lesz az országnak és amely gyarapította presztízsünket. Beszédje befejeztével a jobb oldal és a közép percekig ünnepelte Bethlent, a baloldal tüntetőleg ülve maradt. Építkezés közben leomlott a Eger, január 30. Tegnap délben súlyos szerencsétlenség történt a bólapátfalvai cementgyár építkezésénél, amelyet egy budapesti vállalkozó végeztet. A vállalat munkásai az úgynevezett porkamrát bontották. A teljes átalakításra váró régi épitm&ny egyik fala valamikép meglazulhatott a bontás következtében ■ a rajta dolgozó munkások súlya alatt Inogni kezdett. A kőművesek jő része még idejekorán menekült és a gerendákba, állványokba kapaszkodva •lugrottak a vészesen mozgó, több méter magas fal tetejéről. Egyedül Berecz Gábor munkásEger, január 30. A lillafüred-egri útépítéssel kapcsolatban lapunk szerdai számában hoztuk azokat a panaszokat, melyeket a földmunkások a muakabér elégtelensége miatt emeltek. Az útépítési munkákat Havli- esek Ferenc főmérnök szakszerű vesztése és irányítása mellett az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékében megalakult földmunkások vállalkozó szövetkezetei végzik. A földmunkások vállalkozó szövetkezeteinek országos szervezője és irányítója dr. Steuer György országgyűlési képviselő, □y. államtitkár tegnap Egerben tartózkodott, majd kiutazott Fel- sőtárkényba, a hol az útépítés munkálatait megtekintette és a munkásokat is felkereste. Alkalmunk volt vele találkozni és megkértük, hogy a munkásoknak lapunkban ismertetett panaszait vizsgálja meg és arról lapunk olvasó közönségét tájékoztassa. Dr. Steuer György aki eddig 5000 földmunkást szervezett be a szövetkezetekbe a legnagyobb készséggel tett eleget kérésünknek és következőkben tájékoztatott bennünket: — Valótlan, hogy a munkások havonként csak egyszer mehetnek haza családjukhoz. Mindegyik munkás annyiszor és akkor mehet haza, ahányszor és amikor aksr. Hisz alkuegyezményben (akkordban) dolgozik ■ igy maga szabadon renporkamra meglazult téglafala. □ ak nem sikerült támasztékot találnia. A következő pillanatban a falrész nagy robajjal leomlott és a szerencsétlen ember a lezúduló téglatömeggel együtt az alant elterülő forró cementhomokba 080tt. A munkás derékig süppedt a lisztfiuomra őrölt, igen meleg masszába s mire a segítségül siető társai ^kisegítették szorongatott helyzetéből, lábán és az altestén súlyos égési sebeket szenvedett. Berecz Gábort beszállították az Irgalmasok egri kórházába, ahol ápolás alá vették. A szerencsétlenség ügyében megindult a vizsgálat, amely ki fogja deríteni, hogy a történtekért kit terhel felelősség. delkezik a munkában töltendő ideje felett. Természetesen, hogy ha a munkás bosizú ideig van távol, önmagát rövidíti m°g. A vállalkozó ugyanis csak a tényleges teljesítményt fizeti. — Vasár és ünnepnapokon mindenki szabad, mert akkor nem dolgoztatunk, mert ez az idő pihenésre és isteni tisztelet látogatására van szánva, amiről a munkafelügyelők heti jelentéseikben beszámolni tartoznak. — A hazautazni szándékozókat minden alkalommal féláru jegy váltására jogosító igazolvánnyal is ellátjuk és ezzel még előmozdítjuk a hazautazás lehetőségét, hogy mindenki családját viszontláthassa és magát élelmiszerrel és tiszta fehérneművel elláthassa. — Valótlan az is, hogy a munkások nagy része a megállapított egységárak és rossz talaj miatt nem tud annyit keresni, hogy saját megéhetésének biztosítása mellett az otthonmaradottakon segíthessen. — Mi alapon fizetik a munkásokat ? — A munkás csakis a tényleg elvégzett munkateljesítménynek megfelelő munkabért kapja. Az az akkordban vállalt munkának természetes folyománya, hogyha nagyobb mennyiségű munkát termel, többet keret. — Az az akkordáns munkás, aki kevesebbet termel, rendszerint nem hivatásos földmunkás (kubikof) vagy nincs szokva az akkord munkához, nincs meg az a gyakorlottsága, hogy a munkát gazdaságosan, a legkevesebb erőkifejtéssel elengedhetetlen minimális szakszerűséggel végrehajtsa. — A mennyiséget és a bért az is csökkenti, hogy a munkás- csoport gyakran nem összeszokott, egyenlő erővel és szakszerűséggel rendelkező munkásokból áll. Az egyes munkarészeket, ugyanis 10—16 tagból álló munkáicsoportok végzik. Az előbb említett és megkívánt ősz- szeszokottság, egyenlő erő és szakszerűség tehát elengedhetetlen feltétele annak, hogy a munkás csoport kelló eredményt tudjon felmutatni. Innen származik az a tény, hogy míg az egyes munkáscsoportok tagjai alig érik el a napi 1.70—80 fillért, addig más munkáscsoportok tagjai naponként átleg 3—4 pengőt keresnek. Mi a munka egységára ? — A munka egységára 60—110 fillér. A töltés alá kerülő tuskó kiszedéséért külön díjazás jár, úgy, hogy ezáltal az alapbér 70 fillérre emelkedik. — A fizetett egységárak jóval meghaladják az ország inát részén kivitel alatt álló közmunkáknál fizetett egységárakat és emellett az itteni talaj túlnyomó része sokkal könnyebben megmunkálható, mint akár az alföldi és sziklakeménységű föld vagy sziklatalaj. v Van-e tudomása az útépítés vezetőségének a 4—5 pengős heti keresetről ? — Ily alacsony heti keresetről nincsen tudomásunk. A munkabérjegyzékeket a leggondosabban átnéztük és megállapítottuk, hogy a legalacsonyabb heti kereset 10—11 pengő volt. Ez azonban — amint már említettem — arra vezethető vissza, hogy az illető munkáscsoport tagjai nem hívatásos földmunkások voltak, akik az említett kereseti összegért naponta és fejenként 27« m3 kari földmunkát termeltek ki. — Hogyha a téli minimális munkabért 3 P 50 fillérben álla- pítanők meg, úgy az illető csoportnak az említett munkateljesítmény mellett m3 ként nem 70 fillért, hanem 1 P 40 fillért kellene fizetnünk, ami oly magas egységár, melyet sehol nem fizetnek és amelyet semmi vállalat el nem bír. — Mindezek után teljes joggal kérdezhetjük, vájjon van-e olyan talaj Magyarországon, amiből rendes erőkifejtés mellett csak 27a m1 végezhető el? Hisz a legnehezebben megmunkálható tiszta sziklából is minimálisan 3 m1 termelhető ki. — Azok a nem szakmunkások a lanyhán dolgozó munkások, akik a munkaerejükkel és munkaképességükkel az ismertetett A földmunkások kereseti lehetőségei a lillafüred- egri útépítésnél »A hivatásos földmunkások a méltányos egységár, a megkívánt és elérhető munkateljesítmény mellett téli időben is megtalálják a a tisztességes megélhetés lehetőségét <
