Eger - napilap, 1929/2

1929-07-27 / 119. szám

2 EGER 1929. július 27. IBmHBKailMaiHHraNOIIHMimBmBRnMmNaHBnBHBHHMHBHHMMHnMiMB Néhány szó az egri uccák öntözéséről Idegenforgalom meg az ucca. — Portenger a külvárosok legforgalmasabb útvonalain. szobás lakásoknál pedig legalább 15 négyzetméter legyen. Bőrhá­zakban a kétizobás és ennél na­gyobb lakások fürdőszobával legyenek ellátva, amelyeknek szélessége legalább 1'6 méter, belső területe legalább 4 négy­zetméter legyen. A bérházakban minden 20 lakáshoz legalább egy világos mosőkonyha tartozzék. A magyar frontharcosok. A Move által megkezdett frontharcos szervezkedés mind nagyobb és nagyobb arányokat ölt. A naponta százával érkező személyi csatlakozásokon kivül a már meglévő és működő front­harcos-hadviselt szervezetek is felvették az érintkezést a Move frontharcos mozgalom vezető­ségével. A Move frontharcos szervezési munkája a bő ős igen tartal­mas munkaprogrammon kivül elsősorban odairányul, hogy a még teljesen szervezetlenülés min­den összetartozandősági kapcso­lat nélkül élő volt frontharcoso­kat sorai közé beszervezze, a meglévő alapszabály alapján működő egyesületekkel a szoros együttműködést megteremtse és saját frontharcos szervezetének, valamint más ily irányban dol­gozó tömörüléseknek vezetősé­géből egy egyesületközi vezér­kart, illetve intézőbizottságot hozzon létre, mely ilyképpen testületileg összefogná az ország összes frontharcosait. Augusztus közepén nyílik meg a szolnoki kiállítás. Szolnok, július 26. Augusztus 14.-én országos ki­állítás nyilik meg Szolnokon, amely ma kétségtelenül a leg­jobban fejlődő magyar városok közé tartozik. A kiállítás ügy külsőségeiben, mint tartalmában messzire elüt a sablonos vidéki kiállításoktól. A Tiszavidéki or­szágos kiállítás a legnagyobb vidéki kiállítás lesz, amelyet az utóbbi időben Magyarországon rendeztek. Első alkalommal for­dul elő, hogy egy kiállításon résztvegyen minden állami üzem, mint pl. a dohányjövedék, a só- jövedék, az állami gépgyár, de először fordul elő az is, hogy a magyar nehézipar kollektiv mó­don mutassa be termelését az ország közönségének. A dohány­jövedék nemcsak kiállítja min­den gyártmányát, hanem a dohányosok által várva-várt Gellert cigarettát üt hozza először forgalomba. A kereskedelemügyi miniszter a szolnoki kiállítás egész tarta­mára ötven százalékos vasúti kedvezményt biztosított úgy a szállításra, mint az utazásra. A város ötvenezer idegenre számít. Eger, július 26. Sok sző esett már a lendülő idegenforgalommal kapcsolatban az egri uccákről. Még a tava­szon. Akkor csak a tengelytörő kátyúkról beszéltek, de a ká­nikula és a szárazság beálltával aktuálissá vált a por kérdése is. A nagy forgalmú Deák Ferenc utón nemciak a hullámvasútra emlékeztető bukkanők, hanem az egész úttestet elborító por is próbára teszi az idegen és hely­beli járművek tulajdonosait, és a gyalogjárókat egyként. Ezen az úton ugyanis hetenként egyszer öntöznek tömlővel, azt is csak az utóbbi időben. Az öreg öntözőkocsi ugyan vé­gigkönnyezi napjában egyszer- kétszer, de ez két perc múlva épen olyan száraz, mintha nem is locsolták volna. A többi utca mostohagyermeke a városnak. Ami pedig a Ker­tész, Makiári, Szvorényi, Vörös­marty utcákat illeti, egész nyá­ron keresztül jóformán csak annyi öntözést kapnak, amennyi az ég kegyelméből eső alakjá­ban lehull rájuk. Pedig ezeken az uccákon bonyolódik le a kül­városok forgalma. A Makiári uccán, a Mezőkövesd- miskolci útvonal egyik legforgal­masabb levezetőjén több autó, fordul meg, mint a főutcán. És ezek a járművek nyolc-tíz centiméteres porból vernek fel maguk után felhőket. A lakosok uccára nyíló ablakaikat még éj. szikára sem nyitják ki, nem­hogy nappal mernék tenni. Az említett többi utcán ugyanaz a helyzet. Az az idegen, aki itt egy hő­napot eltölt, bármennyire is tet­szik neki a város, a fürdők, a műemlékek, jövőre még hát­Eger, július 26. A Hevesmegysi Gazdasági Egyesület tegnap délelőtt Eger­ben tartotta Borhy György el­nöklete alatt igazgató választ­mányi ülését. A mezőgazdaság válsága és a kartellek árpolitikájáról Kulin István növényvédelmi felügyelő tartott előadást, melyben tapasz­talatai alapján utalt arra a nagy­fontosságú tényre, hogy ma a gaz­daságok jövedelmezősége ciak tál se fordul erre. Mert ezek az értékek nem tudják elfeledtetni azt a több kilőnyi port, ami be­lekerül a tüdejébe egy hőnap alatt, míg itt nyaral és kime­részkedik az uccára is. Már több ízben érdeklődtünk a város műszaki hivatalánál az uccai öntözések ügyében. Miért nem alkalmazzák a töm­lővel való locsolást, amely ta­valy közmegelégedésre bevált. A fentebb említett uccák mind­egyikén van tűzcsap. Kevés fá­radsággal gyökeresen megold­ható volna a locsolás kérdése ezek segítségével. A műszaki hivatal azt a fel­világosítást adta, hogy a locso­lásnak ez a módja igen költsé­ges, mert tönkremennek a drága tömlők az ida-oda húzgálással. Lehet, hogy igaza van a műszaki hivatalnak. De némely ellenvetést mégis tehetünk. Először is nem muszáj gumi­tömlővel locsolni. Jő arra a ken­derből készült is. Negyven mé­teresnek se muszáj lenni. Elég tíz is. Ami pedig a sárban való ide-oda húzgálánt illeti, azt is ki lehetne küszöbölni. Húzzanak a tömlőkre vastag fagyűrüket. Ol­csó is, megfelelő i*. A tűzcsapok pedig mindenütt rendelkezésre állnak. És akkor ki lehet fogni a két pejt a könnyező rocskáből, ami idejét is múlta és meg sem felel a rendeltetésének. Tiszafüred már régsn öntöző­autóval locsoltatja az uccáit napjában legalább 5—6-szor. Pedig ott nincs Korona szálló se, idegenforgalmi törekvés se. De közegészségügyi gondosság annál több. Mert nemciak bosszantó a nagy por, de egészségtelen is. rendszeres számvitel alapján ítél­hető meg, sok esetben pedig a termelési anyagok nagyfokú drá­gasága miatt vagy egyéb körül­mények folytán a belterjesség bizonyos mértéken túl veszteséget okozhat, sőt lehetnek gazdaságok, melyek csak külterjes gazdál­kodást bírnak meg. A nagy tetszéssel fogadott elő­adással kapcsolatban Engel Pál, Gosztony Andor, Kiár Janő szó­laltak fel, Perlaky Elemér utalt a savanyutalajokon alkalmasabb renániafoszfát jelentőségére, — Győrffy Kálmán a növényvédel­mi szereknél tapasztalható ma­gas árakra, alkalmazásuk ered­ménytelenségére, s a növény­védelmi szerek forgaiombahoza- talának nemcsak állami propa­gálása, hanem előzetes vizsgá­latának szükségére is. Hevesmegye fagykárosult gaz­dáinak sérelmeit tárgyalta ezután a választmány, minek kapcsán Gosztony Andor az intézkedések késedelmes vol­tát, az összeírások hibáit, a ki­látásba helyezett segélyösszeg csekélységét taglalta. Juhász János zaránki kisgazda sérelmezi, hogy a fagykárosul­takat érintő rendelkezések ki­fejezetten csak kiszántásra vo­natkoznak, holott a hevesi járás számos községében a ki nem szántott területeken is 50—60 százalékra menő károk vannak s a tett in­tézkedések következtében még ezek sem írattak össze. Strausz Gyula a tiszafüredi járás gazdáinak kétségbeejtő helyzetét ismerteti, mely egyre romlik, mintán a biztatóan in­dult kapások, késői vetésük miatt a fellépett forrőságot nem bírják. Kétségbeejtő helyzetbe kerültek a gazdák és bérlők egy­aránt a búzatermés teljes elma­radása folytán a visszakövetelt zöldhitelek, a hizlalás alatt állő állatokra folyósított állami és OKH. kölcsönök fel­mondása és rideg behajtása miatt. Végül kéri, forduljon az Egye­sület az összes számbavehető fórumokhoz felirattal, mert itt a tizenkettedik óra. Dr. Lipcsey Péter és Kiár Jenő hozzászólása után elhatározza a választmány, hogy felterjesztést intéz úgy a földmivelési, mint a pénzügymi­niszterhez, de ez OKH-hoz is a fagykárosultak segélyezésének gyorsítása és nyújtott hitelek meghosszabbítása tárgyában. Tudomásul vette a választ­mány a székházépítő bizottság jelentését, mely szerint a legol­csóbb ajánlattevő a Márkus Testvérek egri cég. Az Egyesület őszi kiállításai tárgyában tett előkészületei sze­rint szeptember hő végén Gyön­gyösön gyümölcs-, szőlő- és bor- kiállítást, november közepén Egerben ba­romfi-, galamb- és házinyúl- kiállítást rendez, a Tiszajobbparti kamara, a társ­egyesületek, a Gazdasági Fel­ügyelőség, s Szőlészeti és Bo­rászati Fdlügyelőséggel, a váro­sokkal karöltve, s ezen kiállítá­sok sikere már is biztosítottnak látszik. Egyéb apró tárgyak után el­határozta a választmány, hogy kérni fogja a Tiszajobbparti Kamarát, hogy az állami neme­sített vetőmag-akció során ki­osztásra kerülő magvakat elsősorban a fagykárosult vidé­keken ossza ki. Hevesmegye fagykárosult ■ gazdáinak sérelme. November közepén baromfi, galamb és házinyúlkiállítás lesz Egerben. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület ülése.

Next

/
Thumbnails
Contents