Eger - napilap, 1929/2
1929-07-25 / 117. szám
2 EGER 1929. július 25. augusztus 20 áu ette rendezendő nagyméretű tűzijáték, valamint a többi itt fel nem torolható ünnepi események. A múzeumok az idén meg fognak emlékezni arról, hogy most van a magyar szabadságharc 80 ik évfordulója, ennek a kornak eseményeit, dicsőséges és szomorú emlékeit fogják gyűjteményesen kiállítani a látogatő közönség eié. Idei programunk egyre bővül, gazdagszik és csiszolódik, hogy mire elérkeznek nemzeti ünnepünk nagy napjai, a magyarság nemes látványosságokban, szórakozásokban emelkedve talál- kozhassék Budepasten, foghasson kezet, tehessen újabb fogadalmat, az összetartás, a szeretet és a nemzeti egység parancsának megtartására! Javul a német birodalmi kancellár állapota. Berlin, július 24. A birodalmi kancellár orvosai ma délelőtt a következő jelentést tették közzé: »Müller Franken kancellár megvizsgálása után a javulás tartósságáról lehet beszélni. A beteg már képes könnyű táplálékok felvételére. Enderlen titkos tanácsos s. k. Krehl titkos tanácsos s. k.* Ä féltékeny férj vasbottal verte agyon felesége csábitóját. Debrecen, julius 24. Megdöbbentő féltékenységi tragédia játszódott le Nyíregyháza mellett. ßimoka János cipészmester vasbottal támadt felesége csábitójára, Damó Ignácra a oly súlyosan összeverte, hogy egy hónapi betegeskedés után sérüléseibe belehalt. Simoka János már évek óta féltékenykedett feleségére, akiről tudta, hogy Damó Ignác közeledését szívesen látja. A férj eleinte azzal próbált segíteni a dolgon, hogy Damót, aki régi barátja volt, eltiltotta a háztól. Egy alkalommal Simoka elutazott hazulról s váratlanul hamarabb érkezett meg, mint azt előre jelezte. Amikor Simoka hazaérkezett, lakásán találta Damót. Rövid szóváltás után a férj egy vasbotot ragadott s azzal borzalmasan összeverte a csábítót. Damó számos csonttörést szenvedett s mintegy hónapi kórházi kezelés után az elszenvedett sérülések következtében meghalt. A debreceni törvényszék négy évi fegyházbüntetésre ítélte a férjet. Látogatás a leégett parádi üveggyárban Hozzávetőleges számítás szerint kétszázezer pengő a Háromszázötven munkás maradt kenyér nélkül. Állami segítséget a parádi üveggyárnak! kár. Párád, július 23. Tikkasztó meleg. A sűrű levegőt csak néha fújja át a szél. A merész parádi szerpentineken gyönyörű ívekben fordul az autó. Márkus János ül a keréknél. Komoly keresztekben pihen a búza, csendes tűréssel várja elrendelt sorsát. Néhol még aratnak. Alakok emelkednek fel a görnyedésből, amint hallják a zúgást és nagy, gyalog gőggel néznek utánunk. Aztán erdő. A fák árnyéka áthűrozza az utat s pillanatonkint változik rajtunk a fény és a sötét. A Sasváron tűi, kicsit balkézre, a völgyben fekszik az üveggyár telepe. A magas kéménynek csak a csúcsa látszik előbb, aztán előbontakozik a huta, amelynek szomorú szenzációja van most. Mindenütt látszik a tűz nyoma. Az épületből csupán a falak maradtak meg többé-kevésbbő. Ásító ablakok néznek lélektelenül, mezítelen kémények nyúlnak fölfelé. Még érzik a füstizag is, ahogy megült a völgyben. Régi gyár ez. Állítólag már Rákóczi idejében is fűttak itt üveget. Valamikor ugyanis Rá- kőczi-birtok volt a hatalmas uradalom. Tőlük került a Gras- aalkovichokhoz, majd a Károlyi család vette meg. Azelőtt csak orvosságos üveget tudtak gyártani. Ma már az üvegipar remekei kerülnek ki a hutából. Az üvegfestés, csiszolás, metszés nyugati nívón áll. Leszállunk az autóról és bemegyünk a gyárépületbe. A földet mindenütt palacserepek és apróra tört üvegdarabok fedik több centiméter magasságban. Néhol szénné égett gerendák hevernek, de igen kevés számmal, mert a tető fa részei teljesen el pusztultak. Itt-ott veszélyez a járkáló«, mert az épület lejáratánál megmaradt tetőről nagy robajjal zuhan le időnként a pala. A villanyvezetékek összekuszálva, tépve lógnak a falakon. A gépek alkatrészei meggörbültek a két és fél órás égésben, a szellőztető hatalmas pléhcsö- vei darabokra szakadva fekszenek a földön. A nagy kemencében állandóan ég a tűz. A fűtést nem szabad abbahagyni. Rengeteg árú ment tönkre. Szanaszét alaktalan tömeggé olvadtak az üvegholmik. A felületen ki lehet venni, hogy gyönyörű, futtatott poharak, festett vázák estek a tűz martalékául. Időnként be kell hűnyni a szemet, mert a kormosán meredező falakról lefújja a szél a pernyét. Az irodában a gyár bérlője, Kuhinka Gyula és a vállalat agilis igazgatója, Missura Zsigmond fogad. Huszonöt éve vezeti a gyárat. Az ő érdeme, hogy a parádi üveggyártás ma vereenyképas és külföldön is előnyösen ismerik. Rendeléseik vannak Amerikába és Olaszországba. Különösen az utolsó öt esztendő alatt vett nagyobb tempót a fejlődéi. Panaszkodik. Hozzávetőleges számítás szerint kétszázezer pengő kárt okozott a tűzvész és csak egy része térül meg biztosítás útján. Az üzem nem állhat sokáig. Sürgősen intézkedtek egy provizórikus megoldásról, mertnem- csak a gyár érdeke a munka megkezdése. Nemcsak nemzet- gazdasági, hanem szooiális szempontok is sürgetik a zavartalan termelést. Háromszázötven ember kenyere forog kockán, akiknek egy ideig csak egy részét tudják alkalmazni a szerencsétlenség által előállott helyzet miatt. Da nemcsak a szorosan vett telep munkásairól van sző. Az egész község úgyszólván a hutából élt. A fafuvarozás, szénégetői, szállítás és egyéb munkák rengeteg embert foglalkoztattak. Lagaürgőaebb teendő, hogy az állam segítségben részesítse a kenyér nélkül maradt munkásokat. Az üzem egyik része egy héten belül megkezdi a munkát. A megmaradt kemence fölé ideiglenes tetőt húznak a Márkus Testvérek és egy kisszámú embercsoport megélhetése kiztositva lesz. De mit tegyenek a többiek? A gyár újjáépítése később kerül sorra. És itt kellene az államnak akcióba lépni. A vállalat bérlője és igazgatósága eddig mindent elkövetett a gyártelep fejlesztésére, a modern eszközökkel való felszerelésre, De a telep meghatározott építkezési adottsága útját vágta a további újításoknak. Most, hogy leégett a gyár, itt az alkalom a megfelelő célszerű építkezésre, itt a lehetőség a még nagyobb fejlődés felé. Nyúljon a hóna alá az állam a parádi üveghuta jövőjének. Nemcsak azért, mivel ő a tulajdonosa az üveggyárnak, hanem mert a hazai üvegipar fejlesztése elsőrendű nemzeti érdek. (por) Tűzhalál áldozata lett egy 3 és féléves kisfiú. Nyiracsád, július 24. Borzalmas szerencsétlenség történt Nyiracsád községben. Lajtár Kálmán jómódú gazdálkodó 3 és fél éves Kálmán nevű kis fia játékközben szénné égett. A csendőri jelentéi szerint Lajtár Kálmánéknál nagymosás volt. Az udvarra helyezték el az üstöt, amaly alatt nagy lángokban égett a tűz. A kis 3 és féléves Kálmán a tűzhöz karült ■ ott papírdarabokat gyújtogatott meg a lángokban. Egyszerre aztán a kezében lévő papírdarabról a ruhájára is átcsapott a tűz ■ másodpercek alatt lángott fogott a könnyű kis nyári ruha. A kisfiú körülbelül 50 lépést futott, amikor hirtelen összeesett. Mire szülei hozzáértek, a szerencsétlen gyermek valósággal szénné égett. újságpapír a Mozitőzsdében. védjegy: felel a Dorco cipő legelsörangú minőségéért Jh Ön érdeke, hogy ' ügyeljen a > wHiom m? / OLCSÓ
