Eger - napilap, 1929/2
1929-07-24 / 116. szám
2 EGEK 1929, július 24. HORTOBÁGYI JUHTDRÓ Tegnap délután porrá égett a parádi üveggyár A kár százharmincezer pengő Lángok martaléka lett az Amerika részére készített üvegáru. A tüzet egg kipattanó szikra okozta. A nagg szárazság, vizhiáng és az épületek tűzveszélges volta miatt nem sikerült megmenteni a ggártelepet. Párád, július 23. Tegnap délután riasztó hírek terjedtek el arról az óriási tűzről, amely Párádon keletkezett. 1/i—ya5 tájban az üveggyárból telefonon értesítették a parádi, gyöngyösi és egri tűzoltóságot, hogy az egész épület lángokban áll. Segítséget kérnek. Az egri tűzoltóság egy teherautón 3 géppel éa 12 emberrel el ia indult, Práff Nándor parancanok, Halmay Sándor szakaazparancsnok éa Rutkay Béla tiazthelyettea vezetéaével. Velük ment Breznay Imre vármegyei tűzrendéizeti felügyelő ia. A gyöngyösi tűzoltóság pedig Makrányi Gyula dr. vezetésével sietett a tűz megfékezésére. Mire azonban a tűzoltóság megérkezett, már nem lehetett segíteni, mert az egész telep lángokban állott. A tűzoltók munkája már csak arra szorítkozott, hogy a környező épületeket megmenthessék a pusztulástól. A tűz keletkezése. A tűz keletkezéséről annyit lehet megállapítani, hogy a késő délutáni órákban, az úgynevezett pattantőhelyiiégben egy szikra vágódott ki, áttörte a vékony plafont és lángbaboritotta a tetőt. A munkás, aki ebben a helyiségben dolgozott, észrevette a szikrát, minimax-al utána futott, azonban eloltani már nem volt képes, mert a tető, amelynek gyúlékonyságát az utóbbi napok száraz melege csak fokozta, mintegy 20 másodperc alatt hatalmas lángokkal égett Ez a helyiség az épület nyugati részén van, de néhány perc múlva a tűz annyira elharapódzott, hogy a 40 méter hosszú gyárépület egész tetőszerkezete lobogva égett. Ég a gyártelep! A huta munkásai között óriási pánik keletkezett,. ide oda szaladgáló alakokat világított meg vörösen a 6—8 méter magasságba felcsapódó lángok fénye. Az erdő fölött nehéz felhőkben hömpölygőit a fekete füst, úgyhogy a fürdőtelep nyaralói ia nyugtalankodni kezdtek. Sokan erdőégést sejtettek a hatalmas, fel fel szökő lángokból és az óriási füstből. Pedig ekkor már megfeszített munkával dolgoztak a parádi tűzoltók, akik látták, hogy nem lehet az épületet megmenteni. Ciupán a tűz lokalizálására szorítkoztak, mert alig 5—6 méterre a hutától 2000 m3 fa volt felhalmozva és félő volt, hogy ennek meg- gyulladása esetén az erdő is kigyullad. Harsány parancsszavak harsogtak, verítéktől, pernyétől piszkos tűzoltók emberfeletti feszüléssel dolgoztak a táncoló lángok között. A víz fogytán volt. A vörös nyelvek még mindig fáradhatatlan lobogással nyaldosták az összeroskadni készülő tetőt. Lajtokban kell hordani a vizet! És megindult a lázas munka. Párádról, három kilométeres távolságból szállították az oltáshoz szükséges vizet. Sikerül lokalizálni a tüzet. Lassenkint csendesedett a tűz. Az üazkős gerendák szikrázva omlottak össze és csak itt ott lobbant még föl egy-agy fáradt lángnyelv. Széles vízsugarak söpörték végig a kormos falakat és sisteregve oltották ki az izzó ziarátnokot. A veszedelmes tüzet sikerült lokalizálni. Ekkor érkeztek meg az egri tűzoltók, akiknek nagy utat kellett Párádig megtenniök. A fürdőtelepről, ahová a parádi csendőrség értesítést küldött, vissza is fordultak az egriek. Ezalatt pedig künn, az üveggyárban, megkezdődött a tűz oltása után a kár számbavevése. Az egész üzemből nem maradt más, csak a csonka, kormos falak és egy kemence, amely tele volt olvasztott üveggel. Ezt az egy kemencét a tűz egész tartama alatt fűtötték, mert a gázgenerátor épülete, amelyet az 1923-ban pusztított tűzvész után külön helyeztek el, megmaradt. így tehát az üzem, ha csak részben is, felvehető. 160 munkás várja aggódva, hogy mi lesz a kenyerével, bár a gyár igazgatója, Misura Zsigmond kijelentette, hogy 10 nap alatt rendbehozatja, már amennyire lehetséges, a telepet. Ki is adta a munkálatokat Márkus Béla ét János egri építészeknek, akik a megmaradt kemence fölé provizórikus tetőt húznak, nehogy egy esetleges eső tönkretegye ezt is. Hogy a kár tulajdonképen mekkora, most még nem lehet megállapítani, de hozzávetőleges becslés szerint 130 ezer pengőre tehető. Elpusztultak a tűzben a gyár formái, szerszámok ésacúszoló- teremben szállításra készen, becsomagolva elhelyezett kész árú Ezek a különleges, csiszolt üveg- nemüek Amerika részére készültek, még az elmúlt télen. Most a tűzben elpusztult az egész hajóra- komány. Ezenkívül tönkrement a telep villamos vezetéke is. A kár egy része biztosítás útján megtérül, da a gyár munkásait nagyon érzékenyen sújtja az eset, mert míg teljesen rendbe nem hozzák a telepet, csak egy kis töredékét tudják foglalkoztatni a 160 embernek. A tüzvizsgálat. A tűzvésszel kapcsolatban a vármegyei tűzrendészed felügyelőség már lépéseket tett, mert az üzem eddig is igen veszélyes volt. A telep épületeinek legnagyobb része fazsindellyel födött, csupán egy kis része volt a tetőknek palából. Nagy mértékben befolyásolta a tűz pusztítását az a körülmény is, hogy a környéken víz nincs, és most is megtörtént, hogy a munkások ötliteres ugorkás üvegekkel hordták az oltáshoz szükséges vizet. A parádi, recski és gyöngyösi tűzoltóság egész éjszaka ott tartózkodott a tűz helyén, hogy az izzó parázsból fel-fel lobbanó lángok újabb tüzet ne okozzanak. Nagy szerencse, hogy szél nem fújt a tűz kitörésekor, mert különben az ott felhalmozott óriási mennyiségű tüzelőfa és valószínűleg az egész erdő lángbaborult volna. Gondatlanság nem forog fenn, mert a munkások mindig a legnagyobb óvatossággal járnak el az üzemben. Mindenütt kapható! Termeli Tejszövetkezeti Központ BUDAPEST, I., Horthy Miklós út 119—121. Kalandos útra indult egy szegedi fiatalember, Körösi ZoltáD. Vasárnap avval távozott el édesapja lakásáról, hogy a Tiszán Sztambulig csónakon megy le. Nem vették komolyan az állítását, amivel azonban mai napig sincs hir róla, eltűnéséről jelentést tettek a rendőrségen, apja, Körösi Zoltán kormányfőtanácsos pedig Zentára utazott, hogy ott esetleg elfogja a kalandos útra indult fiát. Az állat és húskivitel erős csökkenése. Budapest, julius 23. Köztudomású és a gazdasági jelentésekből megállapítható, hogy az ország állat- és húskivitele óriási mértékben csökkent, s ez a tendencia nem változik. A most közzétett állp.tvásári‘forgalmi beszámoló megdöbbentő adatokat közöl az export e téren tapasztalható óriási hanyatlásáról. Mindenekelőtt feltűnő, hogy az export csökkenése annak ellenére következett be, hogy ez ál- latfelhajtás tekintélyes arányban növekedett. Amíg 1926 bán 318.076 darab állatot szállított?k külföldre 96'4 millió értékben, tavaly az export 210.245 darabra csökkent 81 millió értékben. Nagyarányú a csökkenés a hueexportnál is, mert míg 1926-ban 125.393 métermázsát vittek ki 24.6 millió értékben, tavaly mindössze 31.475 métermázsa volt az ország húskivitele. Belefulladt a Dunába Nagy Pál gazdálkodó tíz esztendős fiúcskája fürdés közben. A gyerek a sebes folyású vízben valószínűleg örvényba került holtteste nem került elő. Füszerkereskedők petroleumárusítása. Nincs olyan törvényes rendelkezés, hogy a vegyeskereskedő (füszerkereskedő) üzletében petróleumot nem tarthat. A szatócsok és fűszeresek az ipartörvény alapján kifejlődött évtizedes szokás szerint árusítanak petróleumot is, mint a háztartás és gazdaság körül sürü használat tárgyát képező közszükségleti cikket és ennek árusításától el nem tilthatók és a petróleumnak az üzlethelyiségből való eltávolítására nem kötelezhetők.
