Eger - napilap, 1929/2

1929-12-25 / 245. szám

8 EGER 1929. december 25. Egyszóval a délutánokat előkelő­ség és barátságos otthoniasság bé­lyegzi, mint ahogy a finom elegán- cia az, ismertetőjele az egész üzem­nek. És hogy nem csupán a külső­ségek kifogástalanok, hanem az étel és ital is, arról megint csak Unterreiner egyénisége kezeskedik. A Korona a vidéki hasonló üzemek közt a legjobb konyhák egyikével dicsekedhetik, akármilyen szigorú mértékkel bíráljuk is meg. ÚJ helyiségbe költözött a Meinl eég és a Törökszentmik­lósi gőzmalom egri képviselete. Eger sivár gazdasági és keres­kedelmi életében igen ritka eset, ha új üzlet áll a mindennapi kenyér­ért küzdők frontjába, annál nagyobb azonban a meglepetés, ha az üzlet beválik. Kevés kereskedő mondhatja el ezt ma a maga boltjáról, mert elégtelen a puszta élelmesség egy világjelenségként feltámadó gazda­sági krízis idején. Ide valami külön­leges árú, nélkülözhetetlen cikk kell és pedig legalább is olyan, mint a törökszentmiklósi malom lisztje, vagy a Meinl tea, kávé, kakaó. Nem levegőbe puffanó szavak ezek. A törökszentmiklósi malom a hi­hetetlen dekonjunktúrában ország­szerte egyedül dolgozik maximális termelőképességének kihasználásá­val és egyedül dobhatja naponta piacra a maga 8 vagon lisztjét. A törökszentmiklósi őrlemény vi­lágmárka. Ismeri a külföld és piaca van itthon is, az egész or­szágban. A Meinl cégről még kevesebbet kell mondanunk. A Meinl cég amely 1862-ben lé­tesült, a kontinens legnagyobb kávé és teabehozatali vállalata, amely a legválogatottabb kávé, tea és kakaó­fajtákat közvetlenül a termelőorszá­gokból hozza be. A nyersanyagot a cég legmodernebb hygiéniai eszkö­zökkel tökéletesen felszerelt nagy­üzemeiben dolgozza fel, u. m. kávé- nagypörkölde, pótkávé-gyár, kikao és csokoládé-gyár, pralinéé és cukor­kagyár, keksz és tésztaárúgyár, gyümölcsíz és főzelékkonzervgyár mustárgyár, olaj és rumpincészet. Az árúk Magyarországon és az utód­államokban fennálló több mint 300 fióküzletben kerülnek eladásra. A jól megszervezett szállítás lehetővé te­szi a fiókoknak naponként friss áru­val való ellátását. Pár évvel ezelőtt nyílt meg Egerben is a Meinl cég lerakata és a Török­szentmiklósi Gőzmalom Kt. képvi­selete. Egész szerény keretek között. A közönség saját érdekeit követve rövid idő alatt felfedezte, hogy ez a cég az, amely a legmesszebbmenő igényeket is ki tudja elégíteni. Az egri pékek 90%-a ide pártolt, sőt maga Mezőkövesd, a b^za hazája is. A Meinl csokoládé, kávé, tea rövide­sen híresek lettek Egerben. Az üz­let szűknek bizonyult, a forgalom teret követelt, olyat, amely az áru márkájának megfelelt. S néhány héttel ezelőtt a Meinl cég anyagi támogatásával megnyílt a Káptalan és Jókai uccák sarkán egy fővárosi ní­vójú, ízlésesen és finoman berende- dezett üzlet, ahol a közönség a ház­tartásban szükséges minden cikket első­rangú minőségben vásárolhat. A vevők kényelmét szolgálják a könyvrend­szer s a telefonon felvett és ház­hoz szállított megrendelések telje­sítése is. Amint látható, ez az üzlet elsősorban a középosztályra, a fix- fizetéses emberekre támaszkodik s mindent megtesz, hogy a mai nehéz helyzetben ennek a súlyos gazda­sági gondokkal küzdő társdalmi ré­tegnek az igényeit a legmesszebb­menő áldozatokkal is kielégítse. Az új üzlet az előjelek szerint kitünően fog prosperálni. Erre jó garancia a cég vezetőjének, Szász Sándornak a személye, aki hosszú bankgyakorlatával és becsületes ke­reskedői múltjával áll a vállalat élén. Száz ssztexadős az egri Fisches1 likőr és ecefgyár. 1828-ban, tehát több mint száz esztendővel ezelőtt indult el Eger­ben egy cég, amely pálinkafélék gyártásával akarta meghódítani a magyar piacot. Különböző válságo­kat, háborút, forradalmat, inflációt sok száz hasonló cég bukását élte át, anélkül, hogy ezek a nehéz mo­mentumok megingatták volna alap­jait, A cég agilis és a kor követelmé­nyeit mindég szem előtt tartó fő­nökei ezelőtt hat esztendővel kibő­vítették a gyárat és berendezked­tek finom pálinkafélék, likőrök gyár­tására is. Egészen rövid idő alatt meghódították maguknak a közeli és távolabbi környék felvevő pia­cait, maguk után hagyva a sokkal régebben likőrféléket készítő gyá­rakat. Ennek a gyors hódításnak kulcsa elsősorban az a helyes üz­leti érzék, amely mindenkor vezette a gyár tulajdonosait, de talán még inkább és elsősorban gyártmányaiknak kiváló minősége, Tudni kell ugyanis, hogy ez az aránylag fiatal, likőrgyárnak fiatal vállalat, a legmodernebb berende­zéssel dolgozik és készítményeivel veri a márkásoknak kikiáltott ha­zai gyárakat. Elsősorban nem az úgynevezett hideg eljárással készí­tik itt a pálinkaféléket, nem esz- szenciákkal, hanem növényi és gyü­mölcspárlatokból maguk állítják elő. Ebből következik aztán, hogy gyárt­mányaiknak íze és nemes, aromája messze maga mögött hagyja versenytár­sainak hasonló készítményeit. A gyár eredeti receptekkel dolgozik és van néhány különlegessége, amely szá­mot tarthat a pálinkafélék ínyen­ceinek érdeklődésére. Ilyen például a Cordial-Medoc, amelyet a legne­mesebb borok egyikéből párolnak le. Körülbelül 30 elsőrendű minő­ségű likőrt gyártanak, — gyöngébb fajtát ennél is többet, __s a gyár n api produkálóképessége megha­ladja napi 200 litert, az elsőrangú készítményekből. Hogy mennyire szem előtt tart­ják a felvevő piac igényeit, mi sem bizonyítja jobban, minthogy az Eger­ben kezdődő bár-élet kedvéért kü­lön berendezkedtek a bár italok gyár­tására is. Ami azonban leginkább számot tarthat az érdeklődésre, az a meg­állapítás, hogy a náluk vásárolt pálinkafólék igen olcsók. Különösen azok számára felkiáltójel ez, akik az utóbbi időben házilag állítják elő a likőröket, meg a rumot. Azt gondolva, hogy így kevesebbe ke­rül. Ha azonban utána számolnak és a gyárban megérdeklődik a dol­got, kitűnik, hogy a rumot például hasonlíthatatlanul jobb minőségben 28 fillérrel olcsóbban kapják literenkint, mintha otthon készítik el. A cég, amelynek kitünően be­rendezett ecetgyára is van, erősen készülődik a jövő esztendőben Mis­kolcon rendezendő országos kiállí­tásra. És hogy milyen esélyekkel, bizonyítja az a körülmény, hogy a miskolci vegyintézet igazgatójának kijelentése szerint a vidéki gyárak közül egyedül a Schranck állít elő hasonló minőségű pálinkaféléket, de az drágább is. Egyébként most újabb üzletággal bővítették fiatal tulajdonosai a gyá­rat. Savanyú ugorkát szállítanak száz-hordószámra a különböző fü- szerkereskedők számára. HIKEK 1929. december 24 Beszéltek a fenyők. Lassan szállongott az esti köd. A Dobó szobor felől finom szél fújkált. Olyan lassan, mintha nem volna szíve megzavarni a fehér párák le­begését. Azok közül az esték közül való volt ez, amik apró városokban teremnek, csendes emberek közt. A tér egyik szögletében fenyők álltak. Gyökértelenül, megkötözve, didergőn. Egyrészüket a szállító halomba rakta. Sokan voltak: egész haldokló erdő. És a szállongó esti ködben, halk, félő szavakkal beszélni kezdtek a fák. Mi lesz velünk — mondta az egyik. Nem tudom. Nem tudja senki — mondta a másik. Kérdeztem az édes­apámat, mikor megsebeztek, a húgo­mat is kérdeztem, ő se tudta, csak sírt. Miért öltek meg minket? Mért hoztak ide jószagú erdőből. Együtt éltüuk békességben, meleg nedveket ettünk, sárga napsugarat ittunk, szerettük egymást, nem bántottunk senkit. ügy szerettem volna ott meghalni, a gyerekeim, meg az unokáim közt — szólt egy sötétlevelű öreg. Számolt időm volt, egy esztendeje éreztem már, hogy lassan szivárog fel ben­nem a Piros Halál. Mért nem hagy­tak ott pihenni. A házak közt egyre ereszkedett a köd. A kemény szögletek mindig puhábbak lettek, a lámpák egyre homályosabbak. Úgy szomjazom — lihegte valaki. Úgy gyötrődöm, mióta elvágták ereimet. Percről percre szikkad a csontom, u ez a lassú pusztúlás! Adjatok egy maroknyi földet . . . Nincs, nincs földünk, mi is szom­jazunk — tikkadoztak a többiek. Jaj . . fáj a mellem — nyöször­gőit a csöpp boróka. Nagyon szo­rosan összekötöztek. Alig dobog már a szívem. Segítsetek . . . A nagy fenyő, amelyik mellette állt, feléje babusgatott szomorún — ciróka boróka — és könnyes volt a szeme, mert apró fiára gondolt, akit otthagyott a messzi dombokon. Egyre szállongott a köd. Vérzem . . — jajdult meg egy gyerek luc és levágott törzse nagy sebéből a járdára hullt aranyszínű vére. Vérzünk . . — mondták a többiek fehéredő szájjal és mindegyikből csurgóit a vér. Sokáig csend volt. Kiki elgondolkozott, némelyek imádkoztak, mások erőtlenül réve­deztek. A köd egyre lengett. Ó én szép fiatal szeretőm — búgott fel mély zokogással egy lány­fenyő és zöld haja kibomlott, ahogy a sírás rázta a vállát. ggaramEsa«miB«icjr ± TTTTg/TBaa—«■ Mintha hallotta volna a párja nehéz sírását: édes .. édes . . . Aztán elhallgatott. Kemény szél nyargalt át az utcákon. A téren lassan járkált a sáppadt halál. A megzavart köd riadtan gomolygott összevissza. És az elítélt fenyők csendesen sirdogáltak tovább : mi lesz velünk . . mi lesz velünk. . . * Átkozott gyanta — riadt fel rozs­dás hangon a karácsonyfaárús, aki ott aludt egy halom zsák tetején a fenyők alatt. Letörölte homloká­ról a ráhullt ragadós folyadékot és fejére húzta a takarót. (por) A karácsonyi posta kikézbesítés». Az egri m. kir. posta értesíti a közönséget, hogy karácsony két napján a levél és csomagkézbesí­tés szünetel, a hírlapokat azonban ?avartalanul kikézbesítik. — A Fehártarsmben karácsony másodnapján vagyis f. hó 26-án, továbbá 28 és 29-én d. u. fél öt és este fél 7 órakor mozielőadás lesz. Bemutatásra kerül: » Az abesz■ sztniai kispupok tisztelgése XL Pius pápánál« és > Apostoli uta­kon.« Az utóbbi missziós film, mely a hittérítők nehéz munkáját mutatja be a sötét világrészben. Végül vidám karácsonyi kiegészítő műsor. A tiszta jövedelemnek fe­lét a kinai missziók céljaira for­dítják. * Az Egri Kath. Legényegy­let Szilveszter táncestélyét már a& újonnan felépült székház nagy dísztermében tartja meg. * Eljegyzés. Stokker Pannikát eljegyezte dr. Besznyák István or­vos. Minden külön értesítés helyett. Karácsonyi ünnepély. Az egri kér. szoc. egyesület karácsony első nap­ján d. u. 5 órai kezdettel saját székházában a Szekfü-utcában ka­rácsonyi ünnepélyt rendez. A pro grammot pásztorjáték teszi színe­sebbé. * Kerékpárok január 1-től csakis névvel ellátott táblával lehetnek forgalomban. — Beszerezhetők Lusztignál. — Kartellbe lépnek a magyar és az osztrák szőrmekikészítők. A magyar szőrmekikészítő ipar az utóbbi években erőteljes lendületet vett, ami annak a magyar talál­mánynak köszönhető, amelynek se­gítségével báránybőrből kitűnően lehet utánozni az összes nemes pré­meket. A magyar szőrmekikészítő­ipar eme fejlődése erősen sújtotta az osztrák szőrmekikészítőket, akik e réven elvesztették a balkán pia­cait. Az osztrák szőrmekikészítö iparosok ajánlatot tettek a magyar szőrmekikészítőknek kartell létesí­tésére. A tárgyalások megindultak és mint értesülünk rövidesen létre­jön a magyar osztrák szőrmekiké­szítő kartell. * Orvosi hír. Kottái Aladár dr. szülész nőorvos rendelését dr. Kál- lay Zoltán ucca 13. sz. alatt újból megkezte. * Autósok irányjelző készülék nélkül ne menjenek, Lusztignál ve­gyenek. — A Deák Ferenc-úti rom. kath. elemi iskola tanulói, tekintettel a nagy érdeklődésre, folyó hó 26.-án, csütörtökön, karácsony másodnap­ján, délután 4 órakor — az iskola , helyiségében — a pásztorjátékot megismétlik. (Belépődíj 30 fillér.)

Next

/
Thumbnails
Contents