Eger - napilap, 1929/2

1929-12-25 / 245. szám

2 EGEK 1929. december 25. MMMMNMBHPMMBMPmWIMmitfVmjnMlW/iM'lKHIM W«W* w iww iu ■ ui m i ■ v j m | (000801 Trak Géza polgármester munkaprogramul ja Eger gazdasági, szociális, társadalmi, forgalmi és pénzügyi fejlődésének első lépései. Eger, december 24. A városi képviselőtestület tiszt­újító közgyűlésén Trak Géza polgár- mester, akit a közgyűlés 10 évre újból megválasztott a város veze­tésére, a következőkben vázolta programmját: Az eskünek szent erejére támasz­kodva s a mai súlyos idők meg­követelte erős akarással folytatom azt a munkát, amelyet a város polgárságának bizalmából éppen 10 esztendeje kezdtem meg a polgármesteri szék­ből, amikor a nemzeti test szét­darabolva — mi magunk anyagi eszközeinktől megfosztva, kiraboltan álltunk a jövőnek nagy bizonytalan­ságában. Az 1924 május 9-én, polgár- mesteri beiktatásom alkalmával el­mondott és a városi élet minden részletére kiterjedő programmom felment attól, hogy ezúttal a tekin­tetes képviselőtestület megtisztelő bizalmának ismételt megnyilatkozá­sakor újból leszögezzem feladatom és munkakörömnek irányvonalait — mégis az azóta eltelt idők, főkép a megnehezült gazdasági élet újabb — más és más kötelességeket tár elém — nehéz problémákat vet fel­színre a küzdelmes élet — új aka­rásokra s cselekvésekre van tehát szükség — amelyeket ha röviden is, úgy érzem, ide s most kell ide hoznom. Gazdasági helyzet. Eger városnak gazdasági élete főként a bortermelésre volt beren­dezkedve s külföldön is híres bora­inak export képessége jólétet s megelégedettséget biztosított polgá­rai részére a jó béke időben. A trianoni határok azonban lezárták az eddig nyitott kapukat, a francia és olasz bor foglalta el külföldi pia­caikat s ma a szőlő terhet és nem jövedelemforrást jelent. Emellett a tény mellett nem lehet meggondolás nélkül elmenni, de le kell vonnunk a konzekvenciát s bát­ran rá kell lépnünk arra az új út­ra, — mely a gazdasági életbe új erőt hoz, s melyen a megélhetés anyagi eszközeit előteremteni lehet­séges. A bortermelés mellett át kell térnünk a gyümölcstermelésre, s ezt a gazdasági ágat a borterme­léssel egyenlő rangú tényezővé kell emelni. Ehhez az elgondoláshoz én már a szükséges előkészüleleket meg tettem, februártól kezdődöleg a városi faiskolába olyan gyümölcs­kertészt szerződtettem le, — aki ki­váló szakképzettségénél fogva az úttörés nehéz munkájában hathatós segítségére lesz mindazoknak, kik az eddig elhanyagolt gyümölcster­melésről intenzívebb s szakszerűbb kultúrára kívánnak áttérni. Ennek a célnak érdekében a belső faiskolát kizárólag gyümölcs faiskolá­vá alakítjuk át s itt a talaj és ég­hajlati viszonyoknak megfelelőbb s tömegtermelésre kiválóan alkalmas gyümölcsnemeket nevelünk. A külső faiskola díszfák, cserjék kitermelésére lesz beállítva s itt lesz- a város törzsgyümölcsöse, ahonnan a gyümölcs faiskola részére szükséges szemző és ojtó vesszőket biztosíta­nánk, fajazonos, egészséges, fiatal gyümölcsfa csemeték nevelhetésére. Az 1930-ik évben még csak egy­két ezer csemetét tudunk a terme­lés rendelkezésére adui de már 1931-ben 10.000, és 1932-ben 20.000 darab kerül kiadásra, s már ettől kezdve árjegyzéket adunk ki a közönség tájékoztatására. Iránytadás, a városi jövedelem fokozása s a gyümölcskereskedők ide szoktatása érdekéből mi, a város kezdjük meg az áttörést azzal, hogy a Kőlyuktetőn jó részben felhagyva nem rentábilis zab és kukorica ter­meléssel, egy 20—30 holdas csemege- szőlő telep létesítését tervezzük. És itt indoklásul, s elgondolásunk alátámasztására utalunk Gyöngyös esetére, ahol a nyár és ősz folya­mán csemegeszőlőből 1 és 7a millió pengő folyt be. Egy másik gazdasági ág, mely az egri földmíves népnek jelentékeny jövedelmet biztosítana, a fajbaromfi tenyésztés. Hogy ebben is utat mutassunk, tanítsunk, — de jövedelmezőség szempontjából is hasznosat cseleked­jünk, — már az 1930. év tavaszán egy 2000-es fajbaromfi telepet akarunk létesíteni törzsgyümölcsö­sünkben. Ugyancsak programmba vettem már elhangzott felszólalások figye­lembe vételével a selyemhernyó tenyésztés meghonosítását, s itt a tanító urak támogatására bizton számítok, s eredményes munkássá­guk jutalmazására is gondolok. Természetesen ezen új gazdasági ágak megteremtése nem jelenti a bortermelés elhanyagolásának gon­dolatát. Pinceszövetkezet. Addig is gondoskodnunk kell olyan bex-endezésekről, mely a híres egri borok eladását lehetővé teszik. Maga a földművelésügyi miniszter jött ezen cél érdekében segítségünkre az által, hogy egy államilag támo­gatott pinceszövetkezetnek Egerben létesítését engedélyezte. Sajnos minden lehető propaganda elégtelennek bizonyult arra, hogy a szövetkezeti eszme iránt bizalmatlan földműves népet ennek a kizárólag kis emberek érdekét védő akciónak meg tudtuk volna nyerni. Még min­den reményt nem adtam fel, — de nem tudom elég nyomatékkai hang­súlyozni, hogy ha ez év végéig a részjegyeket le nem jegyezzük, — elesünk gazdasági életünk megjaví­tásának ettől a nagy eszközétől. Szociális kérdések. A szociális bajok orvoslása terén nagy lépéssel haladunk előre a sze­génygondozás intézményes megszer­vezése révén. A fokozatos fejlődés, — az adományok növekedése reményt nyújt, hogy a segítésre utaltak mind nagyobb számát fogjuk gondozásunk körébe vonni, s ebből a helyi el­gondolásból s cselekvésből a népjó­léti miniszter segítségével országos intézmény fog kifejlődni. Az irgalmas nővérekkel kötött megállapodás s a népjóléti miniszter jóakaratú támogatása, reméljük az új kórháznak közegészségünk javulása érdekéből várva-várt megépítést is meghozza s ezzel kapcsolatban a tüdőbeteg gondozó intézet eddig halogatott felállításának lehe­tősége bekövetkezik, mivel az Ir- galmasnővérek részére átadott ala­pítványi kórház épületben ennek elhelyezését biztosítottuk. Vízvezeték és csatornázás. A kormány közvetítésével nyújtott Speyer kölcsönből megépítettük a régóta sürgetett vízvezetéket, el­készítettük a szennyvizek csatorná­zását. Erre köteleztek bennünket a városnak rossz ivóvíz viszonyai, talajának fertőzöttsége. A tífusz esetek statisztikája mutatja, milyen nagy mulasztás volt a múltban a megépítés hanyagolása s mily áldás a népre főleg a kisemberekre, hogy egészségi szempontból kifogástalan ivóvizet tudunk szolgáltatni. A víznek a csövek épsége szem­pontjából elrendelt savtalanítását az 1930-ik év folyamán végrehajtjuk s ezzel megszüntetjük azokat a ki­fogásokat, melyeket a csőmarás következtében több helyt mutatkozó vörös szín miatt hangzottak el s szerepelnek még ma is napirenden. A hideg ivóvíznek a tárkányi kutak révén szolgáltatását a dohánygyárral megindított tárgyalások eredményes befejezésétől méltán remélhetjük. Bár jól ismerem a vízvezeték megépítése körül még ma is sok hely felszínen tartott hangos kriti­kákat, méltóztassanak megengedni, hogy ennek cáfolatait ne most, amikor a jövőbe nézzek, de pár hónap múltán, a számottétel alkalmával adjam, amikor majd a múltról be­szélek. Ne méltóztassék azt gondolni, hogy nem ismerjük s nem mérlegel­jük a teherviselésnek azt a nagy mértékét, amely a ma igen súlyos gazdasági helyzetben, főleg a bel­város polgárságára nehezedik — de bízunk abban, hogy a hitelkrízis elmúltával messzebb időkre ki tud­juk tolni a tehertételeket s ezzel nagy mértékben fogjuk csökkenteni a mostani generáció vízdíjait — el jön még az idő, amikor az általános egészség s kultúra szempontjából ma még alig felértékelhető intéz­mény megalkotói nem csak absolu- tiót, de elismerést is kapnak. Utak s villamos világítás. A vízvezeték s csatornázás révén tönkrement utak sok panaszra, sok felszólalásra s még több kritikára szolgáltattak okot s bizony nem győztem hangsúlyozi, hogy a cső­árkokat beépíteni mindaddig nem szabad és nem lehet, míg azok le- süppedése befejezést nem nyert. Az 1930-as évben már megtud­juk és meg fogjuk kezdeni az útépítés munkálatokat. A műszaki tanácsos által elké­szített tervezetet rövidesen nyilvá­nosságra hozom, úgy hogy ezzel a kérdéssel rövid időn belül foglal­kozni fog a képviselőtestület. Ee- méljük, hogy a város villamos világításának fejlesztése szempontjából annyira fontos vár­megyeivillamosítás ügye a kormány­nál a jövő év elején elintézést nyer s ez esetben nemcsak világításunk megjavulása, de az útépítés költ­ségeinek fedezete is megoldást talál. Idegenforgalom. A súlyos gazdasági helyzet az idegenforgalom megszervezésének szükségességét annyira előtérbe nyomta, hogy ma nincs város, mely ezzel a kérdéssel érdemlegesen ne foglalkozott volna. Ez természetes is. Az idegen forgalom hozza be a városba a pénzt, erősíti a gazdasági életet, jótékony hatását egyaránt érzi a termelő, iparos és kereskedő. Ez indított az idegenforgalmi hiva­tal megszervezésére. Várakozásun­kat felülmúló eredményekről tu­dunk már is beszámolni, pedig még csak gyermekkorát éli szerveze­tünk és azért annak fejlesztését ál­talános gazdasági szempontból is kívánatosnak találom. Az idegen- forgalom nagyarányú fellendülését különösebben a vár ásatások mun­kálatainak előrehaladásától remél­jük s ezért erre is kitérek. Várásatások. Eger várának hadi építészeti fon­tossága, mint a nyugati keresz­ténység utolsó védbástyája, az egész nyugati világ érdeklődésének any- nyira a központjában volt, hogy a róla szóló irodalom a XVI. és XVII. században hat nyel­ven egész kis könyvtárt tesz ki. Eddig több mint negyven munka ismeretes főkép olasz és francia, de német, angol és spanyol nyelven is, mely Eger várának építésével, tör­ténetével, epizódszerü részletesség­gel foglalkozik. A legtöbb jelentés szemtanuktól való. A nagy nyugati nemzetek bécsi követei állandóan informálták nemzetünket Eger vá­ráról, sőt annak illusztrációjáról is gondoskodtak. Több mint 30 gyönyö­rű fa és rézmetszet volt ismeretes. A magyar tudományos élet ma mit sem tud minderről, de a kül­föld sem. Elsőrendű művészi és ha­zafias feladat, hogy ezeket mi és a külföld is újra megismerjük. En­nek idegenforgalmi s gyakorlati haszna kézenfekvő. A várnak a lel­kes kutatói: Pálosi Ervin dr. jog­akadémiai tanár, dr. Pataky Vidor ciszt. rendű tanár alig meghálálható szolgálatokat tettek már eddig is. A kutatásnál elért nagyszerű ered­mények Pataky Vidort arra is in­dították, hogy ezzel a kérdéssel szakszerűen s tudományosan fog­lalkozzék, s most a világhírű Möl­ler egyetemi tanár mellett heten­ként három nap várépitészeti s vár- történelmi kérdésekbe belemélyedve nagyarányú stúdiumot folytat.

Next

/
Thumbnails
Contents