Eger - napilap, 1929/2
1929-12-25 / 245. szám
2 EGEK 1929. december 25. MMMMNMBHPMMBMPmWIMmitfVmjnMlW/iM'lKHIM W«W* w iww iu ■ ui m i ■ v j m | (000801 Trak Géza polgármester munkaprogramul ja Eger gazdasági, szociális, társadalmi, forgalmi és pénzügyi fejlődésének első lépései. Eger, december 24. A városi képviselőtestület tisztújító közgyűlésén Trak Géza polgár- mester, akit a közgyűlés 10 évre újból megválasztott a város vezetésére, a következőkben vázolta programmját: Az eskünek szent erejére támaszkodva s a mai súlyos idők megkövetelte erős akarással folytatom azt a munkát, amelyet a város polgárságának bizalmából éppen 10 esztendeje kezdtem meg a polgármesteri székből, amikor a nemzeti test szétdarabolva — mi magunk anyagi eszközeinktől megfosztva, kiraboltan álltunk a jövőnek nagy bizonytalanságában. Az 1924 május 9-én, polgár- mesteri beiktatásom alkalmával elmondott és a városi élet minden részletére kiterjedő programmom felment attól, hogy ezúttal a tekintetes képviselőtestület megtisztelő bizalmának ismételt megnyilatkozásakor újból leszögezzem feladatom és munkakörömnek irányvonalait — mégis az azóta eltelt idők, főkép a megnehezült gazdasági élet újabb — más és más kötelességeket tár elém — nehéz problémákat vet felszínre a küzdelmes élet — új akarásokra s cselekvésekre van tehát szükség — amelyeket ha röviden is, úgy érzem, ide s most kell ide hoznom. Gazdasági helyzet. Eger városnak gazdasági élete főként a bortermelésre volt berendezkedve s külföldön is híres borainak export képessége jólétet s megelégedettséget biztosított polgárai részére a jó béke időben. A trianoni határok azonban lezárták az eddig nyitott kapukat, a francia és olasz bor foglalta el külföldi piacaikat s ma a szőlő terhet és nem jövedelemforrást jelent. Emellett a tény mellett nem lehet meggondolás nélkül elmenni, de le kell vonnunk a konzekvenciát s bátran rá kell lépnünk arra az új útra, — mely a gazdasági életbe új erőt hoz, s melyen a megélhetés anyagi eszközeit előteremteni lehetséges. A bortermelés mellett át kell térnünk a gyümölcstermelésre, s ezt a gazdasági ágat a bortermeléssel egyenlő rangú tényezővé kell emelni. Ehhez az elgondoláshoz én már a szükséges előkészüleleket meg tettem, februártól kezdődöleg a városi faiskolába olyan gyümölcskertészt szerződtettem le, — aki kiváló szakképzettségénél fogva az úttörés nehéz munkájában hathatós segítségére lesz mindazoknak, kik az eddig elhanyagolt gyümölcstermelésről intenzívebb s szakszerűbb kultúrára kívánnak áttérni. Ennek a célnak érdekében a belső faiskolát kizárólag gyümölcs faiskolává alakítjuk át s itt a talaj és éghajlati viszonyoknak megfelelőbb s tömegtermelésre kiválóan alkalmas gyümölcsnemeket nevelünk. A külső faiskola díszfák, cserjék kitermelésére lesz beállítva s itt lesz- a város törzsgyümölcsöse, ahonnan a gyümölcs faiskola részére szükséges szemző és ojtó vesszőket biztosítanánk, fajazonos, egészséges, fiatal gyümölcsfa csemeték nevelhetésére. Az 1930-ik évben még csak egykét ezer csemetét tudunk a termelés rendelkezésére adui de már 1931-ben 10.000, és 1932-ben 20.000 darab kerül kiadásra, s már ettől kezdve árjegyzéket adunk ki a közönség tájékoztatására. Iránytadás, a városi jövedelem fokozása s a gyümölcskereskedők ide szoktatása érdekéből mi, a város kezdjük meg az áttörést azzal, hogy a Kőlyuktetőn jó részben felhagyva nem rentábilis zab és kukorica termeléssel, egy 20—30 holdas csemege- szőlő telep létesítését tervezzük. És itt indoklásul, s elgondolásunk alátámasztására utalunk Gyöngyös esetére, ahol a nyár és ősz folyamán csemegeszőlőből 1 és 7a millió pengő folyt be. Egy másik gazdasági ág, mely az egri földmíves népnek jelentékeny jövedelmet biztosítana, a fajbaromfi tenyésztés. Hogy ebben is utat mutassunk, tanítsunk, — de jövedelmezőség szempontjából is hasznosat cselekedjünk, — már az 1930. év tavaszán egy 2000-es fajbaromfi telepet akarunk létesíteni törzsgyümölcsösünkben. Ugyancsak programmba vettem már elhangzott felszólalások figyelembe vételével a selyemhernyó tenyésztés meghonosítását, s itt a tanító urak támogatására bizton számítok, s eredményes munkásságuk jutalmazására is gondolok. Természetesen ezen új gazdasági ágak megteremtése nem jelenti a bortermelés elhanyagolásának gondolatát. Pinceszövetkezet. Addig is gondoskodnunk kell olyan bex-endezésekről, mely a híres egri borok eladását lehetővé teszik. Maga a földművelésügyi miniszter jött ezen cél érdekében segítségünkre az által, hogy egy államilag támogatott pinceszövetkezetnek Egerben létesítését engedélyezte. Sajnos minden lehető propaganda elégtelennek bizonyult arra, hogy a szövetkezeti eszme iránt bizalmatlan földműves népet ennek a kizárólag kis emberek érdekét védő akciónak meg tudtuk volna nyerni. Még minden reményt nem adtam fel, — de nem tudom elég nyomatékkai hangsúlyozni, hogy ha ez év végéig a részjegyeket le nem jegyezzük, — elesünk gazdasági életünk megjavításának ettől a nagy eszközétől. Szociális kérdések. A szociális bajok orvoslása terén nagy lépéssel haladunk előre a szegénygondozás intézményes megszervezése révén. A fokozatos fejlődés, — az adományok növekedése reményt nyújt, hogy a segítésre utaltak mind nagyobb számát fogjuk gondozásunk körébe vonni, s ebből a helyi elgondolásból s cselekvésből a népjóléti miniszter segítségével országos intézmény fog kifejlődni. Az irgalmas nővérekkel kötött megállapodás s a népjóléti miniszter jóakaratú támogatása, reméljük az új kórháznak közegészségünk javulása érdekéből várva-várt megépítést is meghozza s ezzel kapcsolatban a tüdőbeteg gondozó intézet eddig halogatott felállításának lehetősége bekövetkezik, mivel az Ir- galmasnővérek részére átadott alapítványi kórház épületben ennek elhelyezését biztosítottuk. Vízvezeték és csatornázás. A kormány közvetítésével nyújtott Speyer kölcsönből megépítettük a régóta sürgetett vízvezetéket, elkészítettük a szennyvizek csatornázását. Erre köteleztek bennünket a városnak rossz ivóvíz viszonyai, talajának fertőzöttsége. A tífusz esetek statisztikája mutatja, milyen nagy mulasztás volt a múltban a megépítés hanyagolása s mily áldás a népre főleg a kisemberekre, hogy egészségi szempontból kifogástalan ivóvizet tudunk szolgáltatni. A víznek a csövek épsége szempontjából elrendelt savtalanítását az 1930-ik év folyamán végrehajtjuk s ezzel megszüntetjük azokat a kifogásokat, melyeket a csőmarás következtében több helyt mutatkozó vörös szín miatt hangzottak el s szerepelnek még ma is napirenden. A hideg ivóvíznek a tárkányi kutak révén szolgáltatását a dohánygyárral megindított tárgyalások eredményes befejezésétől méltán remélhetjük. Bár jól ismerem a vízvezeték megépítése körül még ma is sok hely felszínen tartott hangos kritikákat, méltóztassanak megengedni, hogy ennek cáfolatait ne most, amikor a jövőbe nézzek, de pár hónap múltán, a számottétel alkalmával adjam, amikor majd a múltról beszélek. Ne méltóztassék azt gondolni, hogy nem ismerjük s nem mérlegeljük a teherviselésnek azt a nagy mértékét, amely a ma igen súlyos gazdasági helyzetben, főleg a belváros polgárságára nehezedik — de bízunk abban, hogy a hitelkrízis elmúltával messzebb időkre ki tudjuk tolni a tehertételeket s ezzel nagy mértékben fogjuk csökkenteni a mostani generáció vízdíjait — el jön még az idő, amikor az általános egészség s kultúra szempontjából ma még alig felértékelhető intézmény megalkotói nem csak absolu- tiót, de elismerést is kapnak. Utak s villamos világítás. A vízvezeték s csatornázás révén tönkrement utak sok panaszra, sok felszólalásra s még több kritikára szolgáltattak okot s bizony nem győztem hangsúlyozi, hogy a csőárkokat beépíteni mindaddig nem szabad és nem lehet, míg azok le- süppedése befejezést nem nyert. Az 1930-as évben már megtudjuk és meg fogjuk kezdeni az útépítés munkálatokat. A műszaki tanácsos által elkészített tervezetet rövidesen nyilvánosságra hozom, úgy hogy ezzel a kérdéssel rövid időn belül foglalkozni fog a képviselőtestület. Ee- méljük, hogy a város villamos világításának fejlesztése szempontjából annyira fontos vármegyeivillamosítás ügye a kormánynál a jövő év elején elintézést nyer s ez esetben nemcsak világításunk megjavulása, de az útépítés költségeinek fedezete is megoldást talál. Idegenforgalom. A súlyos gazdasági helyzet az idegenforgalom megszervezésének szükségességét annyira előtérbe nyomta, hogy ma nincs város, mely ezzel a kérdéssel érdemlegesen ne foglalkozott volna. Ez természetes is. Az idegen forgalom hozza be a városba a pénzt, erősíti a gazdasági életet, jótékony hatását egyaránt érzi a termelő, iparos és kereskedő. Ez indított az idegenforgalmi hivatal megszervezésére. Várakozásunkat felülmúló eredményekről tudunk már is beszámolni, pedig még csak gyermekkorát éli szervezetünk és azért annak fejlesztését általános gazdasági szempontból is kívánatosnak találom. Az idegen- forgalom nagyarányú fellendülését különösebben a vár ásatások munkálatainak előrehaladásától reméljük s ezért erre is kitérek. Várásatások. Eger várának hadi építészeti fontossága, mint a nyugati kereszténység utolsó védbástyája, az egész nyugati világ érdeklődésének any- nyira a központjában volt, hogy a róla szóló irodalom a XVI. és XVII. században hat nyelven egész kis könyvtárt tesz ki. Eddig több mint negyven munka ismeretes főkép olasz és francia, de német, angol és spanyol nyelven is, mely Eger várának építésével, történetével, epizódszerü részletességgel foglalkozik. A legtöbb jelentés szemtanuktól való. A nagy nyugati nemzetek bécsi követei állandóan informálták nemzetünket Eger váráról, sőt annak illusztrációjáról is gondoskodtak. Több mint 30 gyönyörű fa és rézmetszet volt ismeretes. A magyar tudományos élet ma mit sem tud minderről, de a külföld sem. Elsőrendű művészi és hazafias feladat, hogy ezeket mi és a külföld is újra megismerjük. Ennek idegenforgalmi s gyakorlati haszna kézenfekvő. A várnak a lelkes kutatói: Pálosi Ervin dr. jogakadémiai tanár, dr. Pataky Vidor ciszt. rendű tanár alig meghálálható szolgálatokat tettek már eddig is. A kutatásnál elért nagyszerű eredmények Pataky Vidort arra is indították, hogy ezzel a kérdéssel szakszerűen s tudományosan foglalkozzék, s most a világhírű Möller egyetemi tanár mellett hetenként három nap várépitészeti s vár- történelmi kérdésekbe belemélyedve nagyarányú stúdiumot folytat.
