Eger - napilap, 1929/2

1929-12-24 / 244. szám

2 1929. december 24­E G E e déle, nem pedig haladása követ- kezhetik. Szabad levegő kell Európának, amely vonatkozzék az egyes országok területére is. Európa lassan eladósodik, ahe­lyett, hogy saját erejére támasz­kodva boldogulását keresné. A mai gazdasági és ebben mindenekelőtt a vámpolitikának európaszerte űj irányt kell ven­nie, mert különben a helyzet végzetei romlásba vezet. A Szociális Missziótár­sulat karácsonyfa-ünne­péig e. Eger, december 23. Az a lelkes tevékenység, ame­lyet a Szociáiis Misiié Társulat egri szervezetének buzgó elnök­sége és tagjai a szegény gyer­mekűk karácsonya érdekében az idén is kifejtettek, ismét nagy­szerű eredményeket hozott. Más­félszáz szegény egri gyermek szivében gyújtották fel ebben az évben is a karácsonyi öröm gyer- tyácskáit kedves ajándékokkal tartós jó cipőcskékkel, ruhanemű- ekkel, játékokkal,cukorkával, sü­teménnyel, amiket jőtett lelkek gyűjtöttek össze. December 22-én vasárnap dél- után félhárom órakor folyt le a Katolikus Kör nagytermében □agy érdeklődő közönség jelen­létében a Szociális Missiótársu- lat karácsonyfa-ünnepélye. Az ajándékok szétosztása előtt Les­tál Panna tanítónő vezetésével a szorgalmas iskolai és más szív- gárdisták bájos szavalatokat, je­leneteket és karácsonyi éneke­ket adtak elő. Majd felgyújtot­ták a gazdagon megdíizíiett ka­rácsonyfa gyertyáit s a fáradha­tatlan rendezőség egymásután szólította a karácsonyfa elé ez izgatott várakozás boldogságá­tól ragyogó szemű gyermekeket. Az egybegyűlt gyermeksereg­hez dr. Hedry Lőriucné föispán- né, a Szociális Missziótársulat felnöknője intézett néhány ked­ves szót s kérte őket, hogy úgy hálálják meg a Missió Társulat­nak a sok szép ajándékot, hogy jók legyenek a Jézusáéhoz s engedelmes, jó gyermekei le­gyenek szüleiknek. A megaján­dékozottak nevében egy lycaumi kis fiú mondott köszönő szókat. A karécíonyfaünepély alkal­mából meg kell emlékeznünk az egri társadalom megértű jószí­vűségéről, mely lehetővé tette a bőkezű adományok összegyűjtő- óét, továbbá a népjóléti minisz­térium támogatásáról. A nép­jóléti minisztérium ugyanis 30 pár c'pót és 20 ruhát juttatott a Szociális Missziótársulat egri szervezetéhez. Az egri társada­lom gyűjtéséből 80 pár új cipőt csináltatott az elnökség, míg 40 csomag ruhaneműt az egriek természetbeni gyűjtéséből állítot­tak össze. Kereskedőink és a családok cukorka, sütemény, já­ték stb. ajándékait körülbelül másfélszáz szeretetciomagba osz­tották széjjel. A szétosztott aján­dék értéke körülbelül 3000 P. Sok kis szív s hálás csa­lád áldja a karácionyi ünnepe­ken a Szociális Missiőtársulat jótevőit s buzgó hölgyeit. Ügyvizető orvos: dr. Czigler Henrik. Kerületi orvosok: dr. Szilágyi József és dr. Skultéthy Béla. A Nemecsek Aurél tanácsossá választásával megüresedett első aljegyzői állásra Papp Istvánt, a második aljegyzői állásra pedig dr. Pál Endrét választotta meg a képviselőtestület. Mérnök: Hevesy Sándor. Pénztárnok: Tóth Ferenc. Állatorvos: Szén János. Pénztári ellenőr: Braun Viktor Közgyám: Matekovics József. A Pál Eadre dr. aljegyzővé választásával megüresedett fogalmazói állásra öt pályázót jelölt a jelölő bizott­ság. Ezekre vonatkozólag sza­vazást rendelt el tíz képviselő Írásbeli kérelmére az elnöklő alispán. A azavazatizedő küldött­ség elnöke dr. Petró Kálmán, tag­jai ár.Alföldi Büa Nagy József A szavazás egyealö eredmény­nyel végződött dr. Mlinkó Antal és dr. Gremsperger Sándor kö­zött. Mindketten 25—25 szava­zatot kaptak. A törvény értei­mében az alispán újabb szava­zást rendelt el, melynek eredmé­nyeként 47 szavazattal dr. Mlinkó Anal lett a városi fogalmazó. Ugyancsak szavazás volt a műszaki tiszti állás betöltésénél. Itt nagy többséggel Kiss Károly győzött. Az írnoki állást egyhangúlag Bányi Istvánnal töltötték be. A választás megtörténte után a* alispán bejelentette, hogy Hedry Lőrinc dr. főispán tör­vényadta jogánál fogva főszámvevővé: Kakuk Jenőt, számvevővé: Vargha Györgyöt, számtisztté: Reintz Bálát ne­vezte ki. Az űj városi tisztviselők eskü­tétele után a közgyűlés véget ért. Csekó Gábor nagyprépost ezer pengőt adományozott az egri várkutatás oéljaira Eger, december 23. Az egri jogakadémia kiváló tanára: dr. Pálosi Ervin, dr. Pataki Vidor ciszterci tanárral együtt már négy esztendeje dol­gozik az egri vár feltárásán. A munkálatok már eddig is sok értőket, vártörténeti dokumentu­mot, műkincset hoztak nspfécyre és a meglévő adatok és a jövő eredményei felbecsülhetetlen je­lentőséget adnak városunknak, nemcsak kuliűrhistőriai szem­pontból. amennyiben európai ne­vezetességet képviselnek, hanem praktikus szemszögből is, az ide­genforgalom fellendülése tekin­tetében ír. A feltárás is azonban renge­teg pénzbe kerül. Eddig körül­belül 29—30 ezer pengőt emész­tettek fel az ásatások. A két je­les kutatónak mindig akadtak pártfogói, akik átlátták ennek a munkának fontosságát. Az ásatá­sokhoz eddig a város, a vármegye, a Műemlékek Országos Bizott­ságává Bzékesföyároű, az Ibusz. és az Öcsit adtak nagy össze­gűét. A izom biti városi közgyűlé­sen újabb nemesszivű edakozó lépett az előbbiek sorába. Csekó Gábor nagyprépost ezer pangöt adományozott az egri várkuta­tás céljaira. Az ősz főpap ezzel az edo- mánnyal is megmutatta, hogy hajlott kora ellenére is fiatalos érdeklődés és lelkes áldzatkész- ség él benne minden kulturális megnyilatkozás iránt. A járomszög miatt megölte testvérbátyját egy szilvásváradi legény Öt évi fegyházra ítélték a testvérgyilkos gazdalegényt. Szilvásvárad, december 22. Szilvásváradon szeptember 15-én Varrő-Köz Károly gazda­legény msgölte bátyját, Varrö-Köz Albertet. A gyilkos­ság előzményeihez hozzátarto­zik az, hogy pár esztendővel ez­előtt a két fivér, 8pjuk után rá­juk maradt ingóságon megosz­tozott. A mezőgazdasági szer­számokon azonban nem tudtak teljesen megosztozni s azokat közösen használták. így például a padlás-létra Albert, a járom- szög pedig Károly tulajdona volt, Albert rendesen használta a Ká­roly öccte járomizögét, amiért sohasem vonta amaz felelőségre. Szeptember 15 én Károly a kufeoricaháncsot akarta felvinni a csűr padlására, de onnan Al­bert pár perccel azelőtt elvette a létrát, máshova támasztotta, Károly nem szólt semmi*, csak később, mikor Albert ez ökrö­ket befogni készült odament és elvette a járomszöget. Albert pír szót szólt és elment járomszöget keresni. Talált is két másik já- romszöget s azzal akarta ökreit befogni. Károly odaszőlt, hogy az a járomtzőg iiaz övé. Albert erre mérgesen visszafelelt, Károly pedig édesanyjuk és Al­bert feleségének a szemeláttára felkapta a mellette fekvő kést, amellyel előzőleg az állatok szá­mára tököt aprított a mielőtt bárkiis megakadályozhattavolnB, bátyja mellébe döfte. Albert melléhez kapott,ahonnan patakokban ömlött a vér s pár nap múlva meghalt. Károly ezután jelentkezett a csendőrségen, ahol bejelentette, hogy megölte bátyját. A miskolci törvényszék Csorba- tanácsa szombaton tartotta meg a főtárgyalást, ahol a vádlott azzal védekezett, hogy bátyja a járomszöggel ráütött és ő azért szúrt Albert felé. Nem volt szándékában bátyját megölni. Több tanú kihallgatása után a törvényszék halált okozott súlyos testi sértés bűntettében mondotta fai bűnösnek a vád­lottat és ezért öt évi fegyházra Ítélte. Úgy a vád, mint a védelem kép­viselői az ítélet ellen felebbezést nyújtottak be. Tizenkét szegény­sorsú Iparostanoncot ruházott fel a Dobó Asztaltársaság. Eger, december 23. Vasárnap délelőtt ünnepség keretében adta át karácsonyi adományát 12 nsegénysorsű, árva iparoslanoncnak a Dobó Asztal- társaság. Az adományok (12 öltöny ru­ha, 12 pár cipő és 12 sapka) ki­osztása után vitéz Subik Károly kanonok méltatta a Dobó Asz­taltársaság érdemeit, s ezek kö­zött elsősorban azt, hogy régi szokásukhoz híven ma sem fe­ledkeznek meg a szegény tanon' cokről. Reméli, hogy ezek a fiúk ha majd olyaa helyzetbe kerül­nek az életben, hogy segíteni tudnak, szintén nem feledkez­nek cl a szegényekről. Meyer Béla plébáaos kanonok beszédében kiemeli, hogy ó, mint egy nagy iparosszékhely volt plébánosa, büszke az iparos- társadalomra és tudja, hogy meg­érdemli a támogatást. A város iparos társadalmának nevében Radil Károly mondott köszönetét, hogy az iparosokjfeö- zül ötszázan ma is segítettek s talán még többen fognak t segí­teni a gazdasági helyzet jobbra- fordultával. Lanther János köszöntötte Grónay Andor igazgatót, aki négy évtizeden át nemcsak az iskolában, hanem azonkívül is mint a Polgári Dalkör egyik alapítója és hosszú ideig karna­gya, mindig és most is szíván viseli az iparosság ügyét. Loson- cey Sándor elnök köszönte meg a vendégek magjelenését s kérte a további támogatást.

Next

/
Thumbnails
Contents