Eger - napilap, 1929/2

1929-12-19 / 240. szám

2 EGEB 1929. december 19. A városok uj költségvetésüknél a pótadót 50 százaléknál magasabb arányban nem álla­píthatják meg gozalban a szegény ember ne fizessen, a középiskolai tagozat* btn pedig a szegény ember te­hetséges gyermeke ne fizessen, a többi azonban igen. A célkitűzésben is változás van. Eddig az 56 filléreket az iskolai könyvtárak és a tanítói könyvtárak javára szedték. A 900 as évek elején, amikor itt virágzó és módos ország volt, tulajdonképen egészen helyén is volt az, hogy iskolai könyvtára­kat csináljanak. Közben azon­ban, a magyar társadalom el­szegényedett és ha már egy sze­gény társadalommal állok szem­ben, akkor előbb adok — in­gyen tankönyvet, amelyre min­denkinek szüksége van, mint ingyen kölcsön könyvet, amit, mégis, bizonyos fokig, nélkü­lözni lehet. Én azt hiszem, hogy amikor az 1898-i törvény rendel­kezésével szemben, amely olva­sókönyveket és iskolai könyv­tárakat .gyűjtött, ezek helyébe hozom a tankönyvkönyvtárt, ak­kor szocialisabbá teszem az egész törvénycikket. Ami pedig a másik célkitűzést illeti, azt hiszem, valamennyien egyetértünk abban, hogy a ma­gyar néptanítóknak erélyesen segítségére kell sietnünk. Városi ember a tanyákat nem is igen ismeri. Meg kell nézni egy taní­tót, mondjuk Ctengeléu, szegedi tanyavilfigbaD, 30 kilométernyire Szegedtől, vagy Kecskemét ta­nyavilágában, ahonnan kocsin bejárni több órát igényel. Ho­gyan képzelhetni, hogy az ez ember ott nyugodtan megma­radjon akkor, amikor gyermekei nőni kezdenek és nem tud a taníttatásukról gondoskodni ? Vad vágy vesz erőt rajta,hogy czak el onnan, el, a városba, ezt a vágyát, társalgásban, tanítás közben, a városi élet feldicsérése közben, átviszi a gyermekek lei­kébe is. Ezzel tápláljuk a me­nekülést a falutól, a vidéktől. Természetes, hogy ezekről a gyermekekről gondoskodni kell. Magyarországnak egymillió tankötelese van. Azt hiszem, hogy 300.000 gyermeket fel kell majd menteni az egypengős be- iratási díj kötelezettsége alól és hétszázezren fognak fizetni. En­nek fele jut majd a tankönyv- könyvtárak számára, fele pedig internátuwk létesítésére. Egy év­tizedes programmot tartva szem előtt, a 350.000 pengő, tízszer véve, 3,500.000 peDgöt jelent. Ebből meg lehet oldani a kér­dést, mert itt nem luxusépüle- tekről van sző, hanem egyszerű házakról, egyszerű, egészséges ellátásról, világos, levegős szo­bákról és tápláló élelmezésről. Ezt a problémát kell megoldani és egy tízéves tervszerű munka esetén ez a kérdés ebből az összegből előreláthatólag meg­oldható is lesz. Eger, december 18. Az általános gazdasági válság a városok háztartásának 'mérle­gét is érzékenyen megrendítette. Különösen súlyos helyzetbe ke­rültek a vidéki városok, melyek szűkre szabott költségvetésük keretében immár képtelenek a rájuk váró kultu­rális feladatokat ellátni. A pénzügyminiszter nemrég rendeletben utasította a vidéki városokat, hogy uj költségveté­sük összeállításánál a fedezetlen hiányok pótlására szolgáló pótadót 50°/o-nál ma­gasabb arányban nem állapíthat­ják meg, mert ezen felüli pőtadóhoz a pénzügyminiszter nem fog hoz­zájárulni. A városok tehát most ezen rendelet figyelembe vételével igy«k«>ztek |övö évi költségveté­Tarnaleless, december 18. Keddre virradó éjszaka csákányütésekhez hasonló zajra riadt föl Bartha Bála tarnale- leszi helyettes jegyző. Magához vette vadászfegyve­rét és kiment az udvarra. A zö­rej a jegyzői lakástői távoleső községháza háta mögül hallat­szott, amelynek hátsó falánál szabad rét terül el. Lassan a jegyzői lakás sarká­hoz húzódott, ahonnan kilátás nyílik a rétre és négy emberre lett figyelmes, akik közöl kettő a falu faló vigyázott, kettő pedig a községháza falát bon­totta. Megtöltötte fegyverét és közéjük lőtt. A betörők közül az egyik visszalött, mire a jegyző rájuk duplázott. Az emberek erre elmenekültek a falutól balra eső földek irá­nyában. A jegyző ezután bement a községházára, de a falbontásnak A népjóléti minisztérium javaslatot készít a nyolc órás munkaidő szabá­lyozására. Budapest, december 17. A parlament folyosóján elter­jedt hírek szerint a népjóléti kormány a legkomolyabb for­mában foglalkozik a nyolc érés munkaidő törvényes szabályo­■eiket összeállítani és legfelsőbb jóváhagyás végett a pénzügy- miniszter, illetve a belügymi­niszter elé terjeszteni. Az eddig felküldött költségvetések között egyetlen egy sincs, amelyiknek a pótadója meg ne közelítené az 50 százalékot, de sok város van, amelyik a pénzügyminiszter rendelete el­lenére is kénytelen volt a pőt- adöt a megengedett százalékon jóval felül megszabni, mert kü­lönben nem tudná a legszükö- ■ebb napi kiadásait sem fedezni. Hogy mi lesz a pénzügyminisz­teri rendeletet túllépő pótadókkal, azt egyelőre nem lehet tudni. Lehetséges, hegy ezeken a gyen­gébben szituált városokon a kormány külön kíván segíteni azáltal, hogy [rendkívüli adóelengedésben részesíti őket. nyomát sem látta. Értesítette a csendőrséget, amely azonnal meg­jelent a helyszínen és megkez­dette a nyomozást. Kiderült, hogy a falbontő be­törők rosszul számítottak. A szoba hátulső falánál ugyanis egy hatalmas könyvállvány vaD, több mázsa súlyú teherrel. A betörők nem vették figyelembe az oldalfal szélességét és közel félméterrel odébb bontották a vályogfalat, mint ahol a könyv- állvány végződik. Kibontottak egy négyzetméternyi felületet, de nem tudtak behatolni, mível az állvány útjukat állta. A községházának abban a szo­bájában áll a Wertheimszekróny, amelyben körülbelül hétezer pen­gő volt. Erre pályáztak a be­törők. A csendőrök a legerélyesebb nyomozást folytatják a tettesek kézrekerítésére, akik a helyzet­tel ismerős falubeliek lehettek. zásának tervével. Dréhr Imre ál­lamtitkár úgy nyilatkozott, hogy most készül az errevonatkoző törvényjavaslat. A népjóléti mi­nisztériumot egyrészt a washing­toni egyezmény kötelezi arra, hogy a dologgal foglalkozzon, másrészt pedig az az elv vezeti, hogy minél több embernek le­hessen munkát adni. Vasutas klub alakult Egerben. Eger, december 18. A szolgálatánál fogva elkülö­nített vasutasság ez év júniusáig- minden társadalmi egyesülettől és kulturális megmozdulásból különállóan maradt. Bár mind­egyikük érezte, hogy valahová tartozniok kellene, de épen a szolgálatuk és egyhelyre kon- csntrálságuk különleges köve­telményei miatt nem tudtak a polgári egyesületek kereteiben elhelyezkedni. Kmetty Gyula, az új állomás- főnök agilitása és alárendeltjei iránt érzett szeretete teremtett ebben a helyzetben megoldást, még pedig olyat, amelynek csak örülni lehet. Az ő kezdeménye­zésére alakították meg 7 amás- kovics Zoltán és Asszonyi István a vasutasok külön klubját. Az egyesület júniusban ala­kúit meg ötven taggal. Azóta csöndes, de annál eredménye­sebb munkában teltek a hóna­pok. A Borszövetkezet épületé­ben helyiséget béreltek és most már saját otthonukban, megala­kították a vasutasok ének és zenekarát, vasárnap délutánon­ként pedig a szolgál átmentés vasutasok családjukkal együtt a klubban vannak. Olyan élénk egyesületi életet tapasztalhat, aki egyszer fölnézett ebbe a klubba, mint egyetlen más egri társa­dalmi tömörülésben sem. Hogy mennyire komolyan ve­szik klubjuk célját és mennyire tisztában vannak értékével, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy áldozatot nem kiméivé há­zat Bkarnak vásárolni, ahol vég­legesen elhelyezhetik azt. Hálás lehet a vasutasság Kmetty Gyula állomésfőnöknek, és az eszme többi propagálójá­nak, hogy így gondoskodnak ezideig elhanyagolt kulturális szükségleteikről. A karácsonyi csomagszállítás. Budapest, december 18. A postavezárigazgatőság figyel­mezteti a feladókat, hogy a Bu­dapestre szőlő, élelmiszert vagy italnemüeket tartalmazó s így községi fogyasztási adő alá eső csomagokon a tartalmat, külö­nösen a karácsonyi ünnepek al­kalmából, ne csupán általános­ságban jelöljék meg, hanem mi­nőségileg és mennyiségiig io pontosan részletezzék. A torló­dás folytán előállhatő késedel­mes kézbesítés elkerülése végett ajánlatos a romlandó tartalmú csomagokat néhány nappal az ünnepek előtt feladni és a cím­irat másolatát a csomagban is elhelyezni, hogy az eredeti cím- irat netáni elkallődása esetén is kézbesíteni lehessen azt. Éjszakai fegyverharc négy betörő és a községi jegyző között Ismeretlen tettesek betörtek a tarnaleleszi községházára.

Next

/
Thumbnails
Contents