Eger - napilap, 1929/2

1929-12-14 / 236. szám

2 EGER 1929. december 14. December 15-e a magán­alkalmazottak kötelesség- teljesítésének napja dolathoz hű magyarságot. Erre a mindnyájunkért való munkára kér segítséget a TESz a magyar társadalomtól. Csak filléreket. De ezt a segítséget — hogy a fillérekből aranypen- gök legyenek — őpűgy meg akarja szervezni, mint az angol társadalom a maga jótékony­ságát. Húszfilléres és ötvenfillé- res címletű jegyeket bocsát ki, amelyeket izervezetei révén el­juttat mindenhova, ahol vendég­járás, társasebéd, tánc, dáridő, lakodalom folyik. Mindenhová, ahol e szomorú földön emberek gondtalanul mulatnak. Emlékez­tetőül, nehogy jókedvünkben el­felejtsük Trianont, hacsak pilla­natokra is, mi feledékeny ma­gyarok. Szép gondolat ez, érdemes arra, hogy szállóigévé váljon széles ez országban: addig, míg a régi határok visszaállítva nin­csenek, ne legyen egy ház sem, ahol a meghívott vendég tá­nyérja mellé nem tess a házi­asszony egy ilyen jegyet, — és ne legyen egy vendég sem, aki nem követeli a háziasszonytól azt... a magyar hajnalhasadás érdekében! Meghirdették a pályázatot Gyöngyös megyei város tisztviselői állásaira. Eger, december 13. Okolicsányi Imre alispán ma tette közzé a vármegyei hivata­los lapban a Gyöngyös megyei városnál az általános tisziujítás alkalmával betöltendő és az eset­leg megüresedő állásokra vonat­kozó pályázatot, éspedig: 1 polgármesteri, 3 tanácsosi, 1 főügyészi* 1 főmérnöki, 1 árva­széki üloöki (aki egyben községi bíró is), 1 erdőmesteri, 1 mérnöki, 1 pénztárosi, 1 I. o. közigazgatási fogalmazói, 1 közgyámi (aki egy­ben közigazgatási és árvaczéki előadó is), 1 ellenőri állásra, to­vábbá főispáni kinevezés útján betöltendő 1 főszámvevői, 1 szám­vevői ős 1 megüresedett alszám- vevői állásra. A fentebb felsorolt állásokra a polgármester 1930. évi január hő 1-től számítandó hatállyal 10 évre, — a többiek valamennyién életfogytiglan választatnak, il­letve neveztetnek ki. A megkívánt képesítést, ma­gyar állampolgárságot, eddigi gyakorlatot, erkölcsi valamint a forradalmak alatt tanúsított po­litikai magatartást és megbíz­hatóságot igazoló bizonyítvány­nyal, továbbá szolgálatképes­séget igazoló hatósági orvosi bizonyítvánnyal kellően felsze­relt kérvényeket Hevesvármegye alispánjához 1929. évi december hó 27. ik napjának déli 12 órá­jáig kell beadni. Eger, december 13. A magyar magánalkalmazottek és magántisztviselők ma a tiszta létfenntartásért küzdenek. Ma, amikor a gazda földjéből, az iparos iparából, a kereskedő az üzletéből nem tud megélni, az alkalmazottak munkanélküli ez­rei vesztett reménnyel, mint hon­talanok bolyonganak a csonka- hazában. Hogy jutottok ennyire a ma­gánalkalmazottak ? Úgy, hogy az országgyűlési választásokat kivéve, semmiféle más válasz­tással nem törődtek. Nemtörődömségük folytán a munkásság előtt nyíltan, az ér­telmiség előtt a demokrácia jel­szava alatt, a magyarországi szociáldemokrácia minden pozí­cióba befészkelte magát. így ke­rítette hatalmába a Munkásbiz- tosítő Pénztárt, ahol aztán ki­képezte a jövő vezérkarát. S tényleg innen kerültek ki a leg­veszedelmesebb kommunista ve­zérek. A nemzetgyilkos kommuniz­mus bilincseit a nemzet ősereje lerázta magáról, de nem lehet nyugalom addig, míg az elmúlt veszedelem visszatérésének meg van a lehetősége. Ma a szociál­demokrácia már megint a régi recept szerint dolgozik. Ha te­hát a nemzetet újabb katasztró­fáktól, a keresztény intelligencia Eger, december 13. Nagy látogatottság, szép és ügyes rendezés a kiállítást ki­válóan áttekinthetővé tette s a mintegy 4000 drb. kiállított ba­romfi, galamb és házinyúl apró háziállataink tenyésztésének im­pozáns fellendüléséről adott szá­mot. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy vármegyénk kiállítói, akik az egri kiállításon is a legszeb­ben szerepeltek, az országos színvonalon is kiválóan megál­lották helyüket. Bartók Ödön tarnamérai, Braun Károly egri, Németh Ferencné gyöngyöspa­tai, Leitner Edo tarnamérai, Perge Sándorné füzesabonyi, Székely Miklós és Székely Lász- lőné hevesi, Stolmár Viktorpász- tói tenyészetei vettek részt vár­megyénkből a kiállításon, szá­mos I. II. III. és IV. dijat nyer­ve. Mindezen kiállítóknál figye­lembe veendő, hogy nem tapasz­talt, évtizedes rutinnal bíró ki­állítók, hanem elsősorban te­nyésztők, sőt egy részük csak kezdő tenyésztő. Pedig, mint arra reá akarunk térni, nem tömegeit pedig még nagyobb nélkülözésektől és szenvedések­től meg akarjuk menteni, akkor legalább is oly mértékben kell kerülnünk régi hibáinkat, mint ahogy a szociáldemokrácia igyek­szik megismételni a múltat. A magánalkalmazottak tehát a saját érdekükben cselekszenek, ha december 15-én vasárnap mind leszavaznak. Törölje min­denki a szótárából ezeket a vég­zetes szavakat: »Az én szava­zatom már úgy sem dönti el.« A mindenki egy egy szavazatá­ból adódik a több ezer szavazat. Az Alkalmazottak Nemzeti Blokkjának egri tábora teljes szervezettséggel és öntudattal várja a vasárnapi választást. A választás rendjének és mi­kéntjének megbeszélése végett ma esté 8 órakor a Káptalan- uccai volt polgári iskola torna­termében gyűlés lesz, amelyen Dr. Pálosi Ervia jogakadémiái tarár és a budapesti központ megbízásából annak kiküldöttje Kovács Gyula fognak beszélni. Az Alkalmazottak Nemzeti Blokkjának egri tábora végül azzal a kéréssel fordul a mun­kaadókhoz, hogy ne tartsák visz- sza alkalmazottaik szavazóiga­zolványait, hanem adják ki s adják meg a lehetőséget a sza­vazásra. tréfa egy ilyen nagyarányú kiál­lításon díjat szerezni. A kiállításon való részvétel célja a legkiválóbb egyedek be­mutatása mellett a tenyésztőnek üzletfeleket is szerezni. Ez első­sorban a díjazott állatokkal si­kerül, de az igazi eredményt az éri el, aki nem a kiállított álla­tokat adja el magas áron, ha­nem tojás és naposcsibe rende­léseket tud felvenni. Hogy az­után az ilyen megbízható te­nyésztőnek az üzletfelei mily különbözőek, arra példaképen csak Székely Miklós hevesi ki­állítónkat akarjuk felemlíteni, ki­nek állateladási és tojáselőjegy- zési könyvecikéjőben lengyel, csehszlovákiai, zágrábi, belgrádi, romániai vevők mellet gyöngyö­si, karcagi, romháDyi atb. vevői akadtak. Egészben véve, a kiállítás szép seregszemléje volt az ország baromfitenyésztésének, nekünk pedig megnyugtató tudatot ad az, hogy a hasonlíthatatlanul kisebb méretű egri kiállításunk anyaga országos színvonalon ál­lott « iobbat ott sem találhat­tunk. Tenyésztőink helyes irányt követnek ■ fáradozásaiknak nem­csak külső elismerés, de biztos anyagi siker is következménye lesz. B. I. Hírek néhány sorban, — Mironescu román külügy­miniszter Prágában az optáns- üggyel kapcsolatban éle« táma­dást intézett a sajtó képviselői élőit Magyarország ellen. — Az auburnei fegyeDezendülést 2000 főnyi katonaság fojtotta el könny- gázbombávai és gépfegyverrel. A fegyencek rossz kosztjuk és a tarthatatlan állapotban lévő börtönceliák miatt lázadtak fel. — A kultuszminisztérium tervezete szerint az értelmileg fogyatékos gyermekek tanítására űj gyógy­pedagógiai iskolákat létesítenek. — Budapest 1928. évi külkeres­kedelmi mérlege 400 millió pengő passzívát mutat ki. Kemal pasa Stambulban Angora, dec. 13. Kemal pasát rövid pár nap múlva Stambulba várják, ahol valószínűleg egy hónapig fog tartózkodni. Ide jön utána Ka- rßchan, mihelyt Angorában be­fejezi a megkezdett tárgyaláso­kat az orosz török kereskedelmi kapcsolatról. Karaohan stambuli utazásának főcélja az olafz kö­zeledési politika ellensúlyozása. Ä rómaiak utódainak nagy igyekvése. Törvényes többnejűséget akarnak az oláhok. Bukarest, december 13. A rómaiak bős utódai úgy­látszik világbirodalmat szándé­koznak alapítani. Merthogy ke­vésnek látják magukat és igen ötletes módot találtak bi, hogy elszaporodjanak. Egyik oláh szo­ciológus most indított propagan­dát, hogy az állam engedje meg a törvényes többnejűséget. Már látjuk őket, mint nagy hódí­tókat, sarkantyúé bocekorban, hajtogatva seregeik előtt a — kecskenyáj ak at, új honfoglalá sra. Ebből világbirodalom lesz, akár­ki maglássa. Csak 150 liter szeszes­italt szabad az italméré- sekben tartani. A belügyminiszter rendeletet adóit ki, amelynek értelmében italmérés céljaira szolgáló üzlet­helyiségekben és azzal közvet­len összefüggésben álló raktár­helyiségekben szeszesitalokat ösz- Bzesen százötven liternél nagyobb mennyiségben tartani nem sza­bad. Aki e tilalmat megszegi, vagy megszegésében bármely módon közreműködik, amennyiben cse­lekménye vagy mulasztása sú­lyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 200 pengőig terjedhető pénzbün­tetéssel büntethető. A rendelet 1930 január lén lép életbe. > Hevesmegyei gazdák sikere a nemzetközi baromfikiállltáson

Next

/
Thumbnails
Contents