Eger - napilap, 1929/2

1929-12-11 / 233. szám

2 1929. december 11. a seprőnyél két darabban hor­daná a vizet a magyar nyomo- rúság tengeréből az amúgyia fuldokló magyaiág msgfullasz- tálára. Ha kiejtették az egyik varázs­szót, ki kell ejteni a másikat is. Él ennek a varázsszónak a nyo­mában munkaalkalomnak, kere­seti lehetőségnek, fogyasztóké- pességnek kell fakadnia. Akkor aztán igazán hiába fog fenyege­tőzni az uocával bárki ii. Mindszenti] emléke címen tetszetős külsejű és érde­kes tartalmú könyvecske jelent meg Egerben. Elénk tárja ez a kis könyv a Mindszenty centen- nárium egész lefolyását. A szí­nes leírást a keltő arcképe és aláírásának fakszimiléje vezetibe; de ennél talán még érdekesebb a másik kép: Mindszenty diák korában, atyjával és anyjával együtt. A tartalmi részben le van írva az ünnepi istentisztelet, a eírkoüzorűző ünnepély az ott elhangzott beszédekkel, aztán az ünnepi díszgyűlés egész anyaga: Kriston Endre püspök elnöki megnyitója, Drávái János és Viezer József alkalmi költemé­nyei, Kürti Menyhért dr. nagy­értékű tanulmánya Mindszenty költészetéről, Szmida Viktor köz- vetlenbangu visszaemlékezései, Hindy Zoltán dr. megkapó záró­beszéde s végül Holik Sámuel dr. lelkes méltatása a százesztendős költőkirályról. — Az irodalom és költészet kedvelőinek bizonyára rendkívül kedves olvasmányuk lesz ez a kegyeletei tartalmú könyvecske, amely 1 pengő 50 fillérért rendelhető meg Egerben a lyceumi nyomdánál. Meghalt a debreceni színtársulat öreg komikája. Eger, december 10. Ma reggel egyszerű, fekete- szegett cédulát hozott a debre­ceni posta. A Csokonai Színház gyászjelentését. Meghalt Ha- lassyné Serfőzy Etel, a bús mo­solygások és a széles nevetések megszőlaltatőja, a színtársulat öreg komikája, akitől annyi de­rűs percet, örömes órát kaptunk nyári időkben. Régi színész bo­torkált le a színpadról, a múló dicsőség világából az örökebb dicsőség kapuja felé. Nemrégi­ben ünnepelték negyven eszten­dős színészi jubileumát és ő az ünnep után nemsokára elindult nagyobb jutalmakért. Ezentúl, ha nevetni fogunk újabb esté­ken az egri színházban, neveté­sünk alján mindig lesz egy kis meleg megemlékezés az öreg ko­mikára. Halálát az egész magyar szinészvilág gyászolja. Mindenütt kapható! Termeli Orsz Magy. Tejszövetkezeti Központ BUDAPEST, I., Horthy Miklós út 119—121. EGER adók kevés részét teszik a ter­hieknek, inkább a községi és vármegyei hozzájárulások vau­nak túlsúlyban. Ennek az álla­potnak a kiegyensúlyozására már folynak a tárgyalások. Az ülés további menete nyu­godt mederben tartott, a ragá­lyos betegségek bejelentése és az uj postaistálló megépítése ügyénél voltak még viták. Az elsőnél ez a helyzet, hogy az orvosok, nem lévén kötelesek felbélyegezett levelezőlapon kö­zölni a várossal a ragályos be­tegségeket, — a levelezőlapokat portézva kapja meg a város s így tetemes költsége van. Czekksl Ferenc várm. tiszti- főorvos : Miniszteri rendelet sze­rint csak a notmális díjat szá­míthatja fel a posta. Az oj postaistálló kérdése került ezután tárgya­lásra. A várói engedélyezte az uj posta udvarában egy 10 lo­vas istálló megépítését. Az en­gedélyező határozatot megfelleb­bezte az Egri ü Gőzmalom Rt, azon a címen, hogy a telek a város belterületén van, az is­tálló a közegészségre ártalmas, ezenkívül szomszédságában fog­ják megépíteni az uj vásárciar- nokot. Novák Ferenc Aljegyző előadó a határozat megsemmisí­tését és a fellebbezés elfogadá­sát javasolja. Dutkay Pél kanonok: Tudomá­som szerint Egri Gőzmalom Rt. már nincs. Nem áll, hogy ártal­mas az istálló. A régi postaépü­letben is ven, vele szemközt is. Tóbiás József műszaki tanácsos: Az istálló modern berendezésű lesz és csak eddig áll fenn, míg az egri posta át nem tér az autó- rendszerre. Novák Ferenc: A város saját­magával került ellentétbe, mert akkor engedélyezte az építőst, amikor ö maga a városi istállót külterületre akarja vinni. Graefl Jenő: A régiek lovakat tartottak, nem volt az egészsé­gükben semmi hiba. Az autőgőz sokkal ártalmasabb az egész­ségre. Özekkel Ferenc dr.: kijelenti* a közegészségre leghatározottab­ban ártalmas az istálló, szaga és a legyek miatt, amelyek egy tíz lovas istállóban feltétlenül elszaporodnak. Egyetlen város szabályrendelete sem engedi meg egy ilyen mé­retű istállónak belterületen való elhelyezését. A közgyűlés ennek ellenére js alutací'otta a fellebbezést. A pétervásárai járásból eredő jelentés arról számol be, hogy a tél folyamán elpusztult burgonyavetőmag pótlását elő­segítő állami akció során a gazdák a burgonyát 16 pengőért sze­rezték bs és most 2—3 pengős burgonyaáráéi kell visszafizetni. Mikulásnappal egybekötött takarék ős­ségi nap Füzesabonyban, Füzesabony, december 10. Füzesabonyban az ország többi városaitól és községeitől eltérő- leg az idén nem október 31-őn, a rendeletileg megállapított ta­karékossági nap sablonos kere­tei között hódoltak a takarékos­ság nagy nemzeti és gazdasági jelentőségének, hanem időt es fáradságot nem kiméivé heteken keresztül készültek arra, hogy ünnepélyesebb formában és a lelkekre maradandóbb hatást kellően tegyenek eleget az elő­írt kötelezettségeknek. Miklós püspök kedvei ünnepe szolgált keretül erre az alka­lomra. Miknlásnap előestéjén szőzau és százan siettek a piac­téri iskola felé, ciöpp kis csiz­más magyarok és nagy keBdői leánykák, kezükben szorongatva a Hevesmegyei Takarékpénztár­nak már előző évben ajándékba adott vagy az előző évi takaré­kossági napon felbuzdútva saját maguktól nyitott betétkönyveket. Mert itt Füzesabonyban szinte maguktól rájöttek a mozgalom szervezői arra, hogy elsősorban a fogékony ifjú telkekbe kell baléplántálni a takarékosság nagy gondolatát, az idősebbek szivéből talán már végképp ki­fújta ezt a háború ti a nyomában járó gazdasági megrázkódtatás borzalmas szele. A kedves kis ünnepélyt Pap Irén igazgató tanítónő nyitotta meg egy gyerekszívekhez szóló bájos kis mesével, eléjük tárva hazánk szomorú állapotát, ame­lyet a jövő nemzedéknek kell szorgalmas munkával, takarékos élettel megváltoztatni. Majd Maiz- ner Jenő a Hevesmegyei Taka­rékpénztár füzesabonyi fiókjá­nak főnöke állította a hallgató­ság elé a takarékosság eszméjét s emlékezett meg szoknak a gyerekeknek szép és nemes vo­násairól, akik az elmúlt évben szorgalmasan minden fillérüket behozva szorgalmas méhecske módjára gyűjtögettek. További buzdításképpen még 20 gyermek között osztott szét egy-egy be­tétkönyvet 2 pengős betétekkel. Most már több mint száz gyer­meknek van a Hevesmegyei Ta­karékpénztár füzesabonyi fiók­jánál betétkönyve. A füzesabonyi Hangya Szö­vetkezet az örvendező gyermek­sereg között ugyanekkor 180 pár meleg harisnyát osztott széjjel yz szándékok kiosztása után Tahy Géza III. elemi isk. tanuló köszönte meg a két intézet veze­tőségének jószívű ajándékát, majd a Magyar Hiszekegy el­mondásával véget ért az ünne­pély. Mint minden füzesabonyi ünnepélynél, úgy most is köte- lességczerüen meg kell emlékez­nünk Pap Irén igazgatőtanítő- nő fáradhatatlan munkásságáról és lelkes támogatásáról. Teljességgel képtelenek adót fizetni, rntaázkodnl, gyermeket nevelni a hevesmegyei kisgazdák Egyes falvakban a ruhatianság miatt már *a templomba is alig járnak. Eger, december 10. A tiszajobbparti vármegyék járásaiból és községeiből beér­kezett mezőgazdasági helyzetje­lentések szerint a szokásos ki- sebb-nagyobb kellemetlenségek­kel egyetemben a klimatikus és természeti jelenségekkel össze­függő mezőgazdasági viszonyok normálisaknak“ mondhatók. An­nál elszomorítóbb az a kép, amely az értékesítési, a munkái­ét általában a külső gazdasági viszonyokból adódik. Különösen vigasztalan a mező- gazdasági munkásság helyzete. Ez a réteg a tönkrement tör­pe- és kisbirtokos réteggel egye­temben olyan kilátástalan nehéz télnek megy elébe, hogy életlehetőségeit a mi­nimális mértékben sem látja biz tositottnak. Minden vármegyéből és járás­ból nagy munkás felesleg ékről számolnak be. Annak a kisszá­mú munkásnak is, akik az őszi munkáknál és így különösen a szőlőkben némi munkaalkalmat találnak, oly csekély a napszám- juk, hogy abból megélni is kép­telenek, nemhogy télirevalőt meg­takarítsanak belőle. Még jó helyzetnek mondható, ahol a fórfinapszám eléri a 2 pengőt. A legtöbb helyen azonban ennél is jóval alactonyabb: 1.60— 1.80 pengő. Az értékesítési viszonyok csak súlyosbodtak azzal, hogy most már a kereskedelem forgótőkéi is annyira leapadtak, hogy a terménykereskedők csak a szá­mukra legjobb üzleteket kötik meg. A kisgazdák helyzete így még nyomasztóbb s most már az eddig tartogató! árpáju­kat is kénytelenek minden áron eladni, hogy adójukat fizethessék. Állatértékesítés szempontjából Hevesmegyében erősen panasz­kodnak az alacsony árak és a szorult helyzetből eredt kény­szereladások miatt. A törpebirtokosság és a mező- gazdasági munkáuság nyomorá­val vetekedik a 10—20 holdas kisgazdák nyomora, akik «ok helyen arra kényszerülnek, hogy saját bizonytalan hozamú gaz­dálkodásukat felhagyva, munkát keressenek. Hevesmegye egyes járásaiból, így Tiszafüred­ről, Hatvanból eredő jelentések szerint a kisgazdák az adót fizetni, ru • házkodni, gyermekeiket ellátni és neveltetni teljességgel képtelenek. A nép ruh», lábbeli és cipő- anyag hiányában igen sokat, szenved, a ruhátlanság miatt már templomba is alig tudnak járni. Ezzel szemben az árak folyton esnek s az adót vasezigorral hajtják be — így jeleutik a hatvani já­rásból.

Next

/
Thumbnails
Contents