Eger - napilap, 1929/2
1929-12-10 / 232. szám
2 EGER 1929. december 10. Éa mégis a nagyobb érdek előtt meg kellett hátrálni a kisebb érdeknek e most az a helyzet, hogy a falvak javára a két várói kerül hátrányosabb helyzetbe. — Szerződést ciak megbízható céggel kötök. A Salgő mellett nem kell védőbeizédet mondanom. A Salgő, amely mögött a MÁV. is áll, egyetemleges készfizetői felelősséget vállal minden kötelezettségeért. — A Salgő két oldalról táplálja a vármegye villamosítását, mig az Álföldi oly drága áramot ad, hogy véleményem szerint a vármegye lakosságát 8—10 millió pengős adózással nem szabad sújtani. — Pénzügyi ssempontból is aggályos az Alföldi ajánlata. Mert míg az Alföldi külföldi tőkét hoz be és magyar pénzt visz ki külföldre, addig a Salgő magyar pénzzel dolgozik e nem támadja meg a magyar nemzeti vagyont. — Az a vád szinte nevetséges, hogy megsértettük a Kőzszállí- tási Szabályzatot. Először is nem sértettük meg, mert kedvezőbb feltételek elérése végett tárgyalni hivatalbeli s becsületbeli kötelességünk volt. Ha Szolnok, Balassagyarmat félretehelte az egész Kőzszállítáii Szabályzatot, ugyan mért ne tehetnök meg mi is, ha a szükség úgy kívánná ? — óriási veszélyekkel járna az, ha a pályázatot ismét ki kellene írni. Azóta megdrágultak a nyersanyagok, a pénzkamat s ilyen kedvező ajánlatot nem kapna a vármegye. Ki vállalja ezért a felelősséget ? Beszéde végén elfogadásra ajánlotta a kisgyűlés javaslatát s a közgyűlés viharos lelkesedéssel ünnepelte a népszerű gyöngyösi polgármestert. A rákövetkező vitában Gosz- tony Andor, Krisztián Imre, dr. Heller József, Hermann János, Illés Jánoe vettek részt, kiknek hozzászólása tulajdonképpen nem is volt vitának nevezhető, mert lényegileg a javaslat mellett szólaltak fel, csupán egyes kívánságokat hoztak a közgyűlés elé. így Gosztony Andor azt kérte, hogy a falvakat és a gazdaságokat is ugyanolyan elbirá lásban részesítsék, mint a városokat, mert úgy látja, hogy a jelenlegi villamosítási térképtervezeten a gazdaságoknak 90%-a nincs bekapcsolva. Krisztián azt kéri a közgyűléstől, hogy fogadják el impozáns egyhangúsággal az előadói javaslatot, a javaslat ellenzőit pádig arra kéri, hogy megnyugodva a többségi határozatban, ne felebbezzék meg a határozatot, mert a vármegye közönségének nem harca-hurca kell, hanem villamosítás. A zárősző jogán még Puky Árpád szólalt fel a kiemelte, hogy bármily éles fegyverekkel küzdött meg Ivády vs], elismeri, hogy a harc nem személyi, hanem elvi jelentőségű s éppen ezért kéri, hogy a vármegye magasabb érdekei előtt meghajolva, szintén csatlakozzék a java*lathoz.(Ivády nem-et int a fejével) Végűi konstatálja Puky, hogy a nyomorúság egyik oka az államnak lépten-nyomon való bele- avatkozása a magángazdaság életébe. Fogjon össze a vármegye egész közönsége és egyetértéssel változtatni lehet a helyzeten. ■mw—— Mivel többen nem kívántak szólni, Hedry Lőrinc dr főispán feltette a kérdést, hogy a kis gyűlés két javaslatát, nevezetesen, hogy írjon fal a törvényhatóság a kormányhoz: tegye miniszterközi tanácskozás tárgyává a döntést, továbbá azon az alapon, amelyen a törvényhatóság jóváhagyta, hagyja jóvá a kormány is a villamosítás tervét elfogadják-8 ? A törvényhatósági közgyűlés a javallat első részét egyhangúlag a másikat pedig két szavazat kivételével, majdnem egyhangúlag elfogadta. Több tárgy nem lévén, a főispán egy órakor bezárta a gyűlést. Az egri Mária Kongregációk tagavatási és fogadalom- megújítási ünnepélye Eger, december 9. Az egri Mária Kogregációk december 8 án, ez Isten anyjának szeplőtelen fogantatása ünnepén mély lelki nyomokat hagyó együt es ünnepet rendeztek a főszékesegyházban. Az Egri Urak Kongregációja, Úrasszonyok Kongregációja, Űrleáryok Kongregációja, Szent Erzsébet Asszony Kongregáció, Iparosleányok Kongregációja, továbbá az egri középiskolák kongregációjának tagjai gyűltek össze vasárnap délután 4 órakor a fő- szákeeegyháznak fényes pompába öltözött falai közé, hogy megújítsák hitvallásuk és életük felajánlása által régebben tett hűaégigéretüket, az újonnan jelentkezett tagok pedig hogy hű- ségfogadaloiat tegyenek az Ég királynőjének kezébe. Az ünnepélyes tagfelvétel s fogadalom-megújítás előtt Kris- tón Endre félsz, püspök intézett a szószékről méiy gondolatokkal teli tett ezentbeszédet az egybegyűltekhez. A tagfelvétel és a kongregáció« érem felfűzésének szertartását ugyancsak Kriston Endre püspök végezte, kinek dr. Petro József theologiai tanár és dr. Evetovich Kunő ciszt. gimn. tanár segédkeztek. Az Urak Mária Kongregá dójának műsoros ünnepé lye a Fehérterembsn. A templomi szertartás után a kongreganista csapatok átvonultak a Ferences Otthon fehértermébe, ahol az Urak Mária Kongregációja magas színvonalú ünnepélyt rendezett. A megnyitóbeszédet Breznay Imre tanítóképző int. igazgató mondotté. Beszédében meggyőző erővel mutatott rá a hit jelentőségére ez emberi életben, mint amely a lélek zuhanását a mélybe megakadályozza. Ünnepi beszédet Ivánovich Emil dr. szemináriumi rektor' apátkanonok, a hevesmegyei kongregációk főprézese mondott. Megérti a turisták rajongását az örök hő birodalma iránt, mely a maga szépségével, bófe- hérségével s tiszta levegőjével páratlan varázst gyakorol a Matterhorn ciúcsa felé törekvőkre. Ám mennyivel szebb, fehérebb és tisztább levegő árad a szeplőtelen Szűz fenséges egyéniségéből, aki felé szintén milliók lelke vágyakozik, mint igazán édes anyja falé. Da amíg a Matterhorn telve van halálos veszedelmekkel, az Istenanya felé vezető úton az igazi élet szépségei, hősi elhatározások gyümölcsei várakoznak reánk. A Mária kultusz ártatlan leányokat, erőslelkü ifjakat, megszentelt családokat teremt. Csak két erényük legyen azoknak, akiknek ez a jeligéjük: >én anyámnak választottalak,c még pedig, bátorság és hűség. Az ünnepély műsorán még egy előadás szerepelt, vitéz Jávor Ernő vármegyei árvaszéki ülnök előadása, aki Kicsoda Krisztus ? címen mélyenjárő gondolatokkal fejtegette Krisztus istenségének bizonyítékait. A komoly tartalmú előadások között, mint csillogó gyémántszemek ragyogtak ez ünnepély műsorán Busásné Vratarics Klári szavalta és a Kaufmann—Főgel vonósnégyes játéka. Buzásné Dávid 30. zsoltárát adta elő Sik Sándor fordításában és Avilai Szent Teréz imáját Király György fordításában s mindkét nehéz feladatot abszolút szavaló művészetével gyönyörűen oldotta meg. A vonósnégyes játéka ismét igazi mély lelki élményt nyújtott a közönségnek, mely hálásan ünnepelte az előadókat. A szépsikerű ünnepélyt P. Rozner Rajoer a kongregáció prézese kedves közvetlenségű szavakkal zárta be. Az „Eger“ panaszköny ve. Állatvédelmünk. Mert ilyen is van. Hazánkban 1845-ben alakult meg az első állatvédő egyesület Királyi Pál, Hermann Ottó, Mádai, Szalkay kezdeményezésére s azóta e téren még számtalan követőjük akadt, akik tovább buzgólbod- tak, hogy — miként a külföldön — az állatvédelmet hazánkban is törvényes formák között biztosítsák. Ennek a társadalmi megmozdulásnak lett aztán a következménye, hogy az állatok védelmét törvényhozásilag is szabályozták, amennyiben kimondották, hogy Magyarországon az 1879: XL. te. elzárással sújtja az állatok kínzóját. Tisztelet adasiék az állatot szerető fuvaro>gizdáknak, akik lovaikat lelkiismerettel gondozzák s ok nélkül nem bántalmazzák. Azonban a lótartőknak a zöme emberi érzéséből kivetkőzve, akkor is üti-veri állatját, amikor arra szükség nincsen. Megdöbben az ember,ha látja, hogy annak a szegény páriának erejét jóval meghaladó teherrel kell inaszakadtáig vergődnie a hepe-hupás kocsiúton s ha néha megpihen egy-egy percre, akkor kocsisa az ostor vastagabb végével nógatja szegényt. És ez különösen a Deák Ferenc uccá- bán, egyáltalán nem szórványos eset. Milyen véleménnyel lehet felőlünk az idegen, ha véletlenül egy ilyen embertelen brutalitásnak lesz a szemtanúja. És milyenek lehetnek az állatkínzások a város partmenti részein, künn a perifériákon, ahol kevésbbé kell a kocsisnak tartania attól, hogy durva eljárásán a járó-kelők megütköznek. Egyetlen államban sem lát az ember annyi kiéhezett, agyoncsépelt, vak lovat, mint hazánkban s ez mind annak a folyománya, hogy sem a hatóságok, sem pedig a polgárság nem tanúsít az állatkínzókkal szemben kellő erélyt és bátor fellépést ott, ahol erre szükség volna. Nyu- gateurőpában, különösen Angol és Németországban az állatbarát polgárok hatósági igazolványnyal vannak ellátva és igazoltatóéi joguk van ez állatkínzókkal szemben. Kérdem, hogy miért nem lehetne ezt nálunk is meghonosítani? A rendőrséget e tekintetben nem vádolhatjuk mulasztással, mert az őrszem előtt az állatkínzók tartózkodnak a brutalitástól, de annál fokozottabb mértékben esnek neki a szegény állatnak, ha nem látnak a köze lükben rendőrt. Itt az ideje, hogy végre az állatokat a lelketlen állatkínzókkal szemben megvédjük éa a törvénynek érvényt szerezzünk. Teljes tisztelettel: Eger, december 8. Margitai Béla. ^
