Eger - napilap, 1929/2

1929-12-07 / 230. szám

ft R Ä 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 7 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT, BALRA. — TE­LEFONSZÁM: 11. — :: HIRDETÉSEK :: MILIMÉTERES DÍJ SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :: XL. évfolyam 230. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1929 december 7. Demonstráció lesz a vármegye december kilencedik! közgyűlése a villamosítás kérdésében Hétfőn lesz az első kisggűlés. A városok a kormánytól inségmunkákra kamat" mentes kölcsönt kérnek. Eger, december 6. A gazdasági minisztériumok- hoz a magyar városok kongresz- ■zuta felterjesztést intézett a nagy munkanélküliség éa nyo­masztó gazdasági helyzet eny­hítése céljából kamatmentes hitel elnyerése miatt. Ezen fölterjesz­tésben hangsúlyozzák, hogy az elmaradt állami beruházásokat sürgősen meg kellene valósítani. Mivel a városok ebből az akció­ból maguk is ki akarják venni a részüket, erre azonban nincs fedezet, kérik a kormányt, tegye lehetővé, hogy a városok hosszúlejáratú külföldi kölcsönökhöz jussanak, és az állam adjon az inségmun- kák keresztülviteléra kamatmen­tes kölcsönt. Ezt főleg azért tart­ják szükségesnek, mert magán- vállalkozás hiányában a ható­ságoknak kell munkaalkalmak teremtésével a nyomasztó hely­zetben lévő közgazdaság segít­ségére sietni. Miután a városok mozgalma az iparos és kereskedő osztályt közvetlenül érinti, a kongresszus vezetősége felkérte a kereskedelmi és iparkamará­kat, hogy az akció sikere ér­dekében a szükséges lépéseket szintén tegyék meg. Az idei dohánybeváltási árak. Eger, december 6. Az idei doháoybeváltási árak megállapítását várja a mezőgaz­daság. Tudvalevő, hogy az árak fixek, de a minősítő skála al­kalmazása a gazdák járandósá­gában érzékeny eltolódást ered­ményezhet. Mint egy 800 ezer q dohány-termés osztályokba sorozására fog az idén sor ke­rülni s ennek a termésnek 60°/«-a a Tiszántúlra esik, ahol a ter­melőket az idén súlyos elemi ctspáeok érték. A dohínyminő- sítés lojális kezelése valóságos mentőhorgonya lehet az idén a gazdáknak s a pénzügyminisz­térium úgy igyekszik megoldani az idei beváltást, hogy a fiská­lis szempontokat összeegyeztetni igyekszik a szakértő gazdák ja­vaslataival. Az esedékes bevál­tási összegeket decemberben illetve januárban fizetik ki. Eger, december 6. Hevesváraaegye főispánja a törvényhatósági bizottság tag­jait, a közigazgatási reformtör­vény alapján hatvan tag kérslmóre rendkívüli közgyűlésre hívta egybe. A közgyűlés december 9.-én hétfőn lesz, délelőtt fél tizenegy órai kezdet­tel a vármegyeháza nagytermé­ben és egyedüli tárgya Hevssvármegye villamosítási ügye. Rendkívüli fontosságú és sür­gősségű ez az ügy. Nemcsak a községek kultúrája szempontjá­ból, hanem a legjobban érdekelt két város: Eger és Gyöngyös nehéz áram • szolgáltatására való tekintet­tel is. Mindkét város, különösen Eger súlyos akadályokkal küzd. Az egri villenygyár már a legna­gyobb megterheléssel dolgozik és minden pilanatban olyan üzem­zavar állhat be, amely hosszú időkig megakaszthatja az áram­szolgáltatást. Tartalékgépek beszerzésére nincs pénz. Budapest, december 6. Az újjáalakult törvényható­sági bizottságoknak a felsőhöz- ről szőlő törvény értelmében új felsőházi tagokat kell kell választaniok. A belügyminiszter ennélfogva Eger, december 6. Az elmúlt esztendőben súlyos károk érték az ország számos vidékén a gazdaközön­séget. Ezeket a károkat még ki sem heverhették, amikor az idén újabb csapások zúdultak a mezőgazdá­ságra. Erős mozgalom indult A villamosítás ügye hosszabb idő óta fekszik a kereikadelem- ügyi minisztériumban, ahol az anyag nagysága és a jelentős voltával járó lelkiismeretes ta­nulmányozás késlelteti a jóváhagyást. A törvényhatóság tagjai azért kérték a rendkívüli közgyűlés összehívását, hogy az új vár­megye is állást foglaljon ez ügy­ben, melyet a régi vármegye helyesen és nBgy előrelátással döntött el, továbbá demonstráció lesz ez a közgyűlés, hogy a megoldás a lehető leg­sürgősebb, és gyors keresztül­vitelére a vármegye súlya szük­séges. A közgyűlés éppen fzért na­gyon népesnek Ígérkezik, hiszen mindenkinek érdeke a villamo­sítás. Leginkább Eger városnak, mert ha jövő ősszel nem sikerül az új centróléből áramot nyerni, a villamosmüvek nem vállal ga­ranciát az elkövetkezendőkért. A közgyűlés előtt ez ügyben kisgyúlés is lesz, amely az első ez új vármegye megalakulása óta. December 10-én, kedden a köz­igazgatási bizottság tart ülést. elrendelte, hogy a törvényható­ságok részéről a felsőházba kül­dendő új felsőházi tagok, illetve pő^agok választását 1930 január 7. és 15. közé eső időben keli megtartani. meg most a gazdatársadalom körében, hogy a kormány engedje el az összes köztartozásokat azoknak a gazdáknak, akiknek a gazdálkodása az elemi csapá­sok következtében tavaly vesz­teséggel zárult. Ennek a moz­galomnak a megindítói Gubernator Hungáriáé. Tíz év óta minden évben, Mik­lós napján, lampionon, fáklyás menet indul ős Buda várába, a legelső magyar ember ablaka elé. Köszöntőt borral, békesség­gel, vidámsággal szokás mondani magyar szokás szerint. A békes­ség és a vidámság nincs meg, de megvan az egyetértés, hogy a Miklós napi köszöntő ünne­pelje az egész nemzet ünne­pelje. A legelső magyar ember a ki­rály. Azonban az ország válsá­gos helyzetben van és nincs ki­rály, a legelső magyar ember a kormányzó. A nagy Hunyadi és Kossuth örökében ül ma Budán Horthy Miklós kormányzó. Mikor kormányzóvá lett, úgy talált itt mindent, mint a szeren­csétlen emlékű Bála király, aki a tatárjárás után visszatért ez elpusztított országba. Az a vö­rös h&d, amely a színes szpőhik- kai egyetemben a Gubernátor bevonulását megelőzte, még töb­bet tett ennél, a lelkeket is le­rombolta, porig alázta a magyar öntudatot és az új tatárjárás után a kormányzónak meg kel­lett teremtenie egy nép öntuda­tát, mely már nem bízott többé önmagában. Azóta kilencszer ünnepeltük Miklós napját, kezdetben szeré­nyen, a magyarság egyes réte­gei távoltartották magukat, félre­vonultak, húzódoztak. Kormá­nyok jöttek és kormányok buk­tak, miniszterek álltak elő az is­meretlenségből és tűntek el a feledés homályába, nevek, ame­lyekről mindenki azt hitte, hogy beíródnak a magyar történelem­be, már nincsenek sehol. Ma, tíz év után a magyar kor­mányzó munkássága, férfias ön­érzete, puritán hazaszeretete a megértés, a szeretet zenitje felé közeledik. Egy nemzet szerette meg és neve az idők folyamán megfényesedett, fogalommá lett, úgy, ahogy fogalom Hunyadi Já­nos vagy Kossuth Lajos neve, mert semmivel sem kisebb hi­vatás és végzet szólította őt ma­gas állásába, mint két elődjét. Neve ma a rend és a bizton­ság fogalmát jelenti a magyar polgárság számára, rendi és tár Uj felsőházi tagokat választ a vármegye A köztartozások elengedését kérik a gazdák

Next

/
Thumbnails
Contents