Eger - napilap, 1929/2

1929-11-22 / 217. szám

Ä R A 10 fsllEb

»■■■■■■■■HBBMMBMBBBWBnWWMWBI

előfizetési díj a

POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 7 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR.

P0LIT1EAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv.

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT, BALRA. — TELEFONSZÁM: 11. —

:: HIRDETÉSEK :: MILIMÉTERES DÍJ SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. ::

XL. évfolyam 217. szám ♦ Péntek ♦ Eger, 1929 november 22.

Vitéz Subik Károly kanonoki installációja

Eger egész társadalma résztvett a beiktatáson.

Megrövidítik az iskolaévet?

A kultusziuuii.ziériuai hír sse- rint azzal a tervvel foglalkozik, hogy az iskolaévet megrövidíti. A szülők már többször kérték, hogy

az iskolaév befejezésétől Péter- Pál »apjáig terjedő 10—14 napot bocsássák teljesen a tanuiék rendelkezésére,

mert a szülőknek, különösen a vidékieknek, sok felesleges kiadást okoz ez a két hét, amely alatt tanítás nincs, de a tanulók mégis az iskolához vannak kötve. A kultuszminisztérium most kérdőívet küldött minden város egy-egy iskolájához, amelyeken az igazgatóktól véleményezést kér a javaslatra vonatkozóan. A beérkezett válaszoktól teszi függővé a miniiz- ter elhatározását.

I. Ferenc József halálának évfordulója.

fíécs, november 21.

A bécsi magyar követség ma délelőtt a Máltai lovagrend templomában Ferenc József király halálának évfordulóján gyászistentiszteletet tartott. A gyáaz- ünnepiégen a követség tisztikara, a bécsi magyar egyletek nagy számban vettek részt. A misét Kiss Károly pápai prelá- tus, a Pázmáneum kormányzója mondotta, nagy papi segédlettel.

Teljesen felgyógyult ifj. Horthy Miklós.

Budapest, november 21. Ifj. Horthy Miklós gyógyulása annyira haladt, hogy ma délben elhagyta a szanatóriumot. Egy ideig még orvosi felügyeletre vau szüksége és valószínűleg utó- kúrát is kell tartania.

Decemberben tartják a tiszazugi gyilkosságok tárgyalását.

Szolnok, november 21.

A szolnoki ügyészség december 13-ra tűzte ki a tiszazugi gyilkosságok főtárgyaiását. Először négy asszony felett ítélkezik a törvényszék s ezekben az ügyekben több mint 50 tanút idéztek meg. A főtárgyalások előreláthatólag 3—4 napig tartanak.

Eger, november 21.

Az egri főkáptalan egy-egy új tagjának beiktatása mindig ünnepe volt városunknak. A ma lefolyt beiktatási ünnepséget azonban még melegebbé és nagyobb érdeklődést kíváltóbbá tette az a körülmény, hogy az Ér®ekföpásztorbizalma egy olyan férfiút juttatott az egri fökápta- lannak szép tradíciók és történelmi érdemek fényétől övezett testületébe, aki törhetetlen mun* kakedvével, példás papi életével s a legszélesebb térre kiterjedő közéleti tevékenységével általános megbecsülést és szeretetet vívott ki magának.

Ennek a szeretetnek tudható be, hogy vitéz Subik Károly installációja emlékezete« társadalmi ünneppé vált. Az egri társadalmi egyesületek, különösen az új kanonok eddigi gondoskodásához közelálló egyesületek zászlók alatt vonultak fel a főszékesegyházba, az egyházi intézmények, városunk közéltének tényezői, a fő- és középiskolák tanári testületéinek képviselői, az érseki fiűfelaőkeres- kedelmi iskola növendékei teljes számban jelentek meg az installáción. Kellemes feltűnést keltett a Katolikus Legényegylet leven- teciapatának ízléses formaruhába öltözött szakasza, mely az ünnepség alatt sorfalat állott a szentélyben.

Fóltízkor vonult be a kanonoki testület Ridárc8Ík Imre pápai prelátus vezetésével a főszékesegyház főpapi padjaiba. A főkáptalan tagjai között ekkor már teljes főpapi díszben ott volt vitéz Subik Károly is, aki előzöen a főkáptalani sekrestyében letette az előírt apostoli hitvallást és az esküt a főkáptalan statútumaira.

Emlékbeszéd

Matuszka Mihályról.

Riddrcsik Imre pápai prelátus- kanonok, mint tisztében eljáró éneklőkanonok a főkáptalan ősi hagyományai szerint ez alkalommal meleg bűciűt vett néhai Matuszka Mihály kanonokplébá- nostól.

Költői lendületű beszédben méltatta az elhunyt érdemeit, vázolta magasra ívelő életpályáját és ecsetelte azt a veszteséget, mely hirtelen halálával az egy- [ házai és városunk közéletét érte.

— Önkéntelenül i« kitör belő- j lünk a fájdalmas sóhaj, hogy miért kellett Jézus e hűséges papjának ily hirtelenül kidőlni

a sorból, holott még sok áldásos gyümölcsöt termett volna életfája.

— Matuszka M.hály egész életében az alkotó munka embere volt. Es jellemeste őt, mint lelki- pásztort, mint az ifjúság valláserkölcsi nevelőjét s mini a közéletben szereplő embert, ügyes szervező tehetsége, éles ítélőképessége, eréiye és nagy szónoki talentuma tekintélyt és sikert biztosítottak számára.

— Gyászoljuk öt és siratjuk öt miaS Egyházának harcos katonáját, da az Siet és halál hatalmas urának akarata ellen nem szabad zúgolódnunk, hanem bíznunk kell abban, hogy az IsteD, minden irgslom és kegyelem forrása ez örök világosság fényét sugározta*ja halhatatlan lelkére.

A meghatóit hangú gyászba- szád után bejelentette a prelátus, hogy az új kanonok beiktatásával családi öröaaünnepe is van a főkáptalannak s felhívta Frindt Jenő érseki titkárt az érseki kinevező irat felolvasására.

Installáció.

Riddrcsik Imre prelátus ezután vitéz Subik Károly életpályájának főbb állomásait ismerteti s megrajzolja papi, harctéri, egri közéleti működésének rokonszenves képét.

— Bárhol dolgozik és él hivatásának, mindenütt mint talpig férfi jelenik meg, mindenütt mint az ifjúságnak cselekvő barátja alkot új dolgokat és mindenütt, mint erős energiájú vezető egyéniség munkálkodik egyháza és hazája érdekében.

— Karecisendi káplán korában az első népházat építi az országban az ifjúság számára.

A haldokló ipar.

A vesztett háború utón mindenki tisztában volt azzal, hogy a szörnyű bukásnak minden kényszerű konzekvenciáját le kell vonni. Ha a trianoni állapotokat átmenetieknek isi tartjuk, gondolkodni kell arról, hogy a nép, mely ez irtózatos ítélet keresztjét cipeli, át tudja telelni a történelemnek est a dermesztő korszakát.

A vesztett háború okozta katasztrofális bajok elsősorban arra kellett, hogy késztessék a a kormányzatot, hogy az átmeneti idő alatt csupán olyan pénzügyi költségvetést állítsanak fel, mely a nemzet életképességét s legelemibb igényeinek fedezetét feltétlenül biztosítja.

Ismeretes azonban, hogy a forradalmak után konszolidálódó ország pénzügyi vezetése a legfontosabb takarékossági elv gyakorlati megoldását egyáltalán nem vitte keresztül. A kormányzat a legkülönbözőbb címeken egyenesen felesleges és fényűző kiadásokat eszközölt. Amellett azonban más területen súlyosan passzív magatartást tanúsított.

Nyilvánvalóvá vált a háború befejezése utáD, hogy a változott vámhatárok mellett mind a kereskedelmi forgalmat, mind pedig az ipari termelést más alapokra kell fektetni. Be kellett rendezkedni arra a lehetőségre, hogy mindazt a portékát, amit eddig külföldről hoztunk be, itthon állíthassuk elő.

Egy általános reform a legmesszebbmenő fejlődést tehette volna lehetővé, ha az eddig mostoha gyermekként kezelt ipari termelési ágat a megváltozott viszonyoknak megfelelően teljes energiával karolták volna föl.

Elsősorban persz9 a hitelkérdés megoldása lett volna az a feladat, melynek eredményessége szilárd bázist kölcsönzött volna az ipari termelésnek. A háború befejezőiét követő első évek pénzbősége mellett könnyen lehetett volna értéktelen papírpénzzel építeni, alkotni és termelni. Az infláció korszaka éveken keresztül adhatott volna nemcsak munkaalkalmat, de befektetési lehetőségeket is, mely előmozdíthatta volna a lakás-