Eger - napilap, 1929/2
1929-11-21 / 216. szám
\ 2 Hírek néhány sorban, — A hágai értekezlet előtt állítólag új tárgyaláson rendezik a mindjobban kiélesedő magyar és bolgár jóvátétel ügyét. — Az osztrák pénzügyminiszter bejelentette a bankkamatláb leszállítását. — Fejér megye leventeokta- tői Veszprém mellett autójukkal f elborultak. Egy ember meghalt, többen súlyosan megsebesültek. A szerencsétlenség valószínűen a felázott talaj miatt történt. — A pilisvörösvári kerület óriási szavazattöbbséggel Gyulay Sándort választotta képviselőjéül. — Az oroszok újabb hadműveleteket kezdtek Mandzsúriában. A szov- jetcsapatok tíz órán át a legnagyobb eréllyel ágyúzták és repülőgépekről bombázták Mandzsuüt ős Dalainort. — A jugoszláv sajtó azzai vádolja az osztrák Heimwehr szervezetet, hogy a jelenlegi középedrőpai helyzet külpolitikai aláásására s a Habsburgok restaurálására törekszik. — Új hadihajók építésére 193 millió lírával emelik az olasz tengerészeti minisztérium költségvetését. — Gömbös Gyula és Jánky Kocsárd az olasz Koronarend nagykeresztjőt kapták az olasz királytól. — A budapesti Bazilika 75 mássás usgybarangja elkészült. Az érckoloaszus, amelynek csupán a nyelve 2 méter hosszú, Magyarország második legnagyobb harangja. Még javában dolgozott a betörő, amikor a bankszolga a takarításhoz fogott. Nyíregyháza, november 20. Tegnapra virradó éjszaka vakmerő betörő megfúrta a kisvár- dai Népbank kasszáját. Reggel fél 8 órakor a Nép- bank szolgája feleségével együtt bement a bank üzlethelyiségébe takarítani. Amint az üzlethelyiségbe beléptek, megdöbbenve vették észre, hogy a két hatalmas Weríheim-szekrény előtt egy táska s nagymennyiségű különféle betőrőszerszám hever rendetlenül összehányva s az egyik Wertheimkassza ki van nyitva. A bankszolga látva a betörés kétségtelen nyomait, feleségét az üzlethelyiség előtt hagyva, a csendőrökért rohant. Az asszony bank kapuja előtt várta a hatósági embereket. A betörő, amikor a házaspár belépett, egy szekrény mögé bujt s amidőn látta, hogy a szolga kiiietett, felesége pedig a kapuba várakozik a nyitott ajtón keresztül az asszony Bzema láttára eltávozott. A rövidesen megérkező hatósági emberek a pontos személyleírás alapján azonnal hozzáláttak a nyomozáshoz. Eger, november 20. Dr. Kürti Menyhért c, tanker. főigazgató elnöklete alatt népes választmáDyi ülést tartott az egri Gárdonyi Társaság. Megnyitójában meghatott szavakkal parentálta el az elhűnyt Ma- tuszka Mihály kanonokplébánost, a Társaság választmányi tagját. Dr. Bárány László főtitkári jelentését terjesztette elő, mely a Társaság jövő évi gazdag munkaprogrammjával- foglalkozott leginkább. Örömmel jelentette a főtitkár, hogy Hevss vármegye és Eger város oly jelentős évi segélyt juttatott költségvetéseiben a Társaság részére, hogy abból a kiadványainak és ért sítőinek kiadásait fedezheti. Eger, november 20. A nagy szétszóródás után még most is érkeznek messzi pósták az idegen földek felől. Akik elmentek virágos vonatokon, nagy, nőtás kedvvel a próba-mezőkre, most korán-vén fejjel, megcsen- desülve szálloeganak haza. Mint a megkésett tavaszi madarak. Öregen, fáradtan, sután és félve. Mert nem lehet tudni, mi várja őket itthon. Az asszony is másó, gyerek se ösmeri meg. Idegennél idegenebb. Így vetődött haza Szilágyi József is Kínaországból. Földetlen földeken át, világtalan világokon kérésziül hurcolta vérző lábát vándor két saruja. És most, hogy hazajött, hallotta már az emberektől, hogy az asszonya régen férjhezment. Ül a rendőr őrszobán, rossz csukaszürke ruhában. Szőke fajén fáradt hajszálak libegnek. 41 esztondős, de hatvannak látszik. Rotsz magyarsággal beszél, dadogva egy kicsit, mert rászakadt egyszer a kínai bánya, ahol 14 esztendeig dolgozott sokadmagával. Magyarokkal. Peking mellett, ahol rabszolgamódra túratták velük az idegen, sárga földet. És nem kaptak érte mást, csak örökös rizskását. Meg nagynéha dohányt. — Rossz soruk volt, ugye? — kérdezzük. — Hát csak olyan, mint a munkás embereké. Nem lehet betűbe írni ügy, ahogy mondja. A szavak mögött egy elesett élet fáradt legyintése fáj. És lassan beszéli a tizennégy év keserű ízeit. A 68-asoknál szolgált. Tizenötbe elfogták, aztán hosszú masiroA Gárdonyi Társaság a jövő vasárnapon, november 24 én délelőtt 11 órakor tartja idei nagygyűlését a ciszterci rendi gimnázium tornatermében, melyet fél 11 órakor évi rendes közgyűlése előz meg. Ezen a közgyűlésen űj tiszteleti tagokat választanak, megválasztják a Társaság űj tisztikarát és betöltik a megüresedett rendes tagsági helyeket. A nagygyűlésen mutatkozik ba Egerben Pékár Gyula író, a Petőfi Társaság elnöke, a Gárdonyi Társaság űj tiszteleti tagja. A kiváló író megjelenése, az idei nagygyűlést a gazdag műsorán kívül is az egri kultűrális élet jelentős eseményévé avatja. zások következtek. Egyre metz- szebb. Szibériába. Vladivosztok- ba egy év. Piszok, éhség ős suhogó ostorok. Aztán a muszka forradalom. Még több piszok, még harapősabb éhség és szögesebb nagajkák. Azután a kínai bányák setétnége.Fekeíe reménytelenség, kínzó hazavágyások. Több, mint 10 esztendeig. Azután valami érthetetlen csuda. Hajóra rakták őket, kétszáztíz magyart. Aztán hazafelé ! Rother- mere lordot emlegeti. Hogy az eszközölte ki, de olyan ez már, mint a mese. Hetek, hónapok egy égő poklon keresztül: Szov- jetoroszország. És mikor hazaértek volna, megállították őket a csehek. Lehúzták róluk a jó ruhákat, adtak helyükbe rongyokat. Harminc n8pig akarták tartani őket, akik másfél évtizedig egyebet se tettek, mint haza gondoltak. Tizenöten megszöktek, át a határon. Most aztán itthon vannak, ó már csak Egerig jutott el. Krajcár nélkül, gyalog. Halálos fáradtan. És most ül az őrszobában és gondol haza Szolnokra, ahol nem várja senki. Az asszonya férjhez ment. A lánya meg se ösmeri. De mégis itthon van. Vénen, rongyosan, fáradtan, idegenül, de mégis itthon. De Szolnokra már nem tud eljutni, mert ingyen nem visz a vonat, a lábai meg nem bírják már. ffiáv. hív. MENET JEGYIRODA A Városi Idegenforgalmi Hivatalban, VÁROSHÁZ. Légy hü mindhalálig. Eger, november 20. Ott voltam a feirálymiséo. Sokan voltunk-e együtt vagy kevesen, az nem fontos. Az alkalom ünnepélyességéhez és magasztos voltához kevesen, az egri viszonyokhoz képest sokan. Most csak az fontos, hogy akik ott voltunk, őszinte hazafias lelkesedéssel s a nemzet jobb jövőjébe vetett hittel imádkoztunk az ifjú király boldogságáért. De ami a legmélyebben megkapott engem ma, ezen a szentmisén, az egy szegény rokkant katona beteg lábának örökös kopogása volt. Kopott ruhában, fáradt testtel, de a hűségtől ragyogó szemmel ült a helyén s idegsokkos lába folytonosan, szünet nélkül remegett, a kőkockán feipkop, kopogott. Fáradt hangja megdöbbentően ciengett, amikor a Himnusz fenséges akkordjait énekelte a többiekkel együtt. De meggyötört lába ez alatt is egyre remegett és kopogott. Megvallom, én azzal a szeretettel és tisztelettel néztem erre a rokkantra, mint ahogy a hősök szobrára szokás nézni. Erről a csonka testű hőé lélekről a hűség szobrát lehetne lemintázni. Hánynak kellene itt lenni, akik valamikor a száműzött árva királyfi máriírsoraú édes apja előtt a hódolattól haldokoltak, kitüntetéseket kaptak, a tekintély, a vagyon és az élet biztonságát kapták! S ime egy rokkant katona, aki az élet legnagyobb kincsét, az egészségét áldozta fel a »királyért» és a szükölkö- dós kenyerét eszi immár tíz egynéhány év őta, akinek antilegiti- mista logika szerint gyűlölni kellene az «átkos Habsburgokat«, mert »vágóhídra* vitte »idegen érdekekért«, az szégyeníti meg a feledékenyeket és a Trianonal ezen a ponton megalkuvókat. Köszönöm neked kedves rokkant katonám, ezt a nagy erkölcsi tanítást. Bízzál velem együtt abban, hogy a hűség s a kitartó hit, bármilyen együgyű dolognak tűnik is fel sokak szemében, egyszer mégis diadalt arat. Higyjünk abban, hegy az, akiről ma megemlékeztünk, országos örömujjongás között fog megjelenni szép Budavárában. Csak attól félek, rokkantom, hogy ha netán akkor is részt akarnál venni az örömujjongásban s cipőd kopogásával gondolnád a hálaadás orchesterét megnövelni, akkor sem téged, sem engem, sem minket nem fognak az örőmünnephez közelengedni azok, akik ma oly gyilkos gúnnyal beszélnek a királyi családról. Nem baj, mi akkor is tiszta- szívű, hűséges alattvalói leszünk a törvényes királynak. U. G. 210 hadifogoly főn haza Kínából 14 évi rabság után újra itthon. — A csehek feltartóztatták a hazafelé igyekvőket. Választmányi ülést tartott a Gárdonyi Társaság
