Eger - napilap, 1929/2

1929-11-09 / 206. szám

«•a 10 FILLßB ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYEDÉVRE 7 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT, BALRA. — TE­LEFONSZÁM: 11. — :: HIRDETÉSEK :: MILI MÉTERES DÍJ SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :i XL. évfolyam 206. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1929 november 9. Ma délelőtt nyitotta meg Szmrecsányi Lajos dr. érsek a baromfikiállitást Nagy érdeklődés és siker koronázza a HGE fáradozását. Kiket jelölt a törvény­hatóságba a Hevesvár­megyei Orvosszövetség Eger, november 8. A Hevesvármegyei Orvosszö- vetség 150 tagja szombaton, no­vember 9-én délután fél hat óra­kor választja meg törvényha­tósági képviselőit a vármegye- házán, 3 rendes és 2 póttag sze« mélyében. Az Orvosszövetség jelölő bi­zottsága a következőket jelölte a képviseletre : Simkovits József Eger, Kemény Jenő Csány, Ko­rom Lajos Poroszló, Schwarte Sándor Eger, Okoliesányi Béla Gyöngyös. Olcsó háztartási szene­ket hoznak forgalomba a bányák. Eger, november 8. Több magyar bánya foglalko­zik az idén azzal, hogy olc*ó és magas fütőértékü szénfajtákat és briketteket állítson elő és hozzon forgalomba. Az uj tüze­lőanyag révén, mint a szakem­berek mondják egy család fű­tési költzégei 30—40 százalékkal csökkenthetők. Az uj tüzelő­anyagok között találjuk a ne­mesített lignitet, amelynek a fü- tőértéke 4000—4200 kalória. — Előnye ennek a ijgnitfajtának, — hogy füstmentesen ég el és könnyen raktározható. Valami­vel nagyobb a fütőértéke a nagybátonyi darabos barnaszén­nek és az egyéb magyar barna­szeneknek ir. Ezek beszerzési ára alacsony, de a legtöbb csak külön barnaszénkályhákban ég­hető jó hatásfokkal. A tatai brikettek 5000 kalóriát érnek. Ezeket darabos tatai szén­ből préselik és pécsi szénnel ja­vítják. Még ennél jobb a pécsi tojásszén, amely 6100 kalőriás és így már igen közel áll a po­rosz szenekhez. A gyárak remélik, hogy uj készítményeikkel legalább rész­ben sikerül kiszoritaniok a po­rosz szén behozatalát. A bányák, különösen a porosz bányák, nagyon el vannak hal­mozva rendeléssel, de ezért biz­tosra lehet venni, hogy az idén nem lesznek a szénszállításban a tavalyihoz hasonló fennaka­dások. Eger, november 8. Annak a nagyszabású propa­gandának, annak a munkának, amellyel a főldmivelésügyi kor­mány a baromfitenyésztést fej­leszti, egyik állomása az egri baromfikiállítás. — Talán sehol nincs oly nagy jelentősége a baromfitenyésztés kifejlesztésé­nek mint éppenCsonks-Magyar- ország északi részén, ahol a tokaji, ez egri - és a gyöngyösi borvidékük bortermelő lakos­sága ma már csaknem teljesen ke- nyérnélköl van. A borértékesítés reménytelen helyzet», a vidékek kedvező ég­hajlata, a lakosság szorgalma e a földbirtok megoszlása mind olyan okok, amelyek mellett másra, mint a baromfitenyésztés és gyü­mölcstermesztés szakszerű kifej­lesztésére gondolni sem szabad. A szőlőtermő vidékek hiába érlelik a tokaji aszút, az egri bikavért s a visontai sillert. Más utakat kell a szorgalmas lakos­ságnak választani, ha boldogulni akar. 3—4 holdas főldeeskéjén azonban nem termelhet búzát, mert azon a mindennapi kenyere sem terem meg. Olyan üzem­ágat kell választania, amelyikkel kis területen is nagy jövedelmet állíthat elő. Ez az űj üzemág pedig csakis a gyümölcstermesztés és a gyümölcsösökben űzött baromfi - tenyésztés lebet. A mai viszonyok között nem megvetendő jövedelmet biztosít­hat 2—3 hold szépen és szak­szerűen telepített fajgyümölcaös s e gyümölcsösben tartható kb. 1000 drb tojótyúk. A szép gyü­mölcsnek s a tojásnak mindig ára volt, de különösen most van értéke s a lakosság szaporodásá­val, a környező országok iparo­sodásával a kereslet s ezzel együtt az ár is csak folyton növekszik. Nemzetgazdasági szempontból is óriási jelentősége van a ba­romfitenyésztés é* gyümölcster­mesztés fejlesztésének. Baromfi­akból és baromfitermékekből je­lenleg is évi 70—80 millió pengős kivite­lünk van. Nincs az állattenyésztésnek az az ága, amely megközelítené e tételt. A kivitelt pedig szinte korlátlanul lehetne fokozni, hi­szen Németország maga csak to­jásból kb. 400 millió aranymárka értékűt visz be évenként a kör­nyező országokból. A bortermelő vidékek köz­pontjában ezárt van nagy jelen­tősége a baromfikiállításnak s ezért kell földművelésügyi kor­mányunknak és a kiállítás ren­dezőinek munkáját különösen értékelnünk. A halaspiaci iskola udvarán már nagyszámú és előkelő kö­zönség gyűlt .össze, mikor a ki­állítás megnyitására megérkezett Szmrecsányi Lajos dr. érsek, Subik Károly apát kíséretében. Borhy György felsőházi tag, a HGE elnöks fogadta a magas vendéget és rövid beszédben vázolta az Egyesület kiállításának célját. Köszönetét mondott mindazok­nak, akiknek áldozatkészsége lehetővé tette a kiállítás meg­rendezését. A megjelent előkelőségek él­jenzése közepette lépett a dél­szaki növényzettel díszített emel­vényre Szmrecsányi Lajos dr. érsek, a kiállítás fővédnöke és rövid be­széddel megnyitotta a kiállítást. — Nagy örömemre szolgál, mondotta, hogy innen adhatok elismerésemnek kifejezést a He­vesvármegyei Gazdasági Egye­sület irányában, mely a nehéz viszonyok között is nagy érdek­lődést tud felkelteni avval, hogy ezt a tanulságos és különösen fontos kiállítást rendezte. Fon­tos a munka ma, mikor ország­szerte panaszok hangzanak el a közgazdasági élet hanyatlása miatt. Mikor a közgazdasági és hírlapirodalom vetekszik úgy­szólván abban, hogy minél se- tétebb színben állítsa be a mai állapotokat, mikor ellenkezőleg az energiák felkeltésére és az életkedv emelésére volna legna­gyobb szükség. — Hinni kell, hogy a magyar energiák, amelyek súlyos meg­próbáltatásokon mennek keresz­tül, alkalmasak a vágyaink és legszebb reményeink beváltá­sára. Hinni kell ezekben az ener­giákban, mert soha sem volt na­gyobb szükség a törhetetlen hitre, mint most van. — Különös örömmel támoga­tom Egerben, az én székvárosom­ban ezt a megmozdűlást, mert itt nagy súllyal nehezedik ránk az élet és örömmel üdvözlök minden gondolatot, amely az önsegélye­zést indítja meg. Ilyen törekvés ez, amely a HGE részéről megnyilvánúl. A ciügge- dést, a kedvetlenséget, amely az őstermelőket eltölti amiatt, hogy munkájuk eredménye az igénye­ket már nem tudja kielégíteni, az önsegély gondolata váltja fel s most evvel a gondolattal, az energiák kellő kihasználásával jobbra lehet fordítani az ország sorsát. Azért Isten áldását ké­rem erre a munkára. * A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után az érsek megtekintette a kiállítást Borhy György felsőházi tag kalauzolása mellett. Szakszerű magyarázatokat az egyik osz­tályon Otzwald Géza, a másikon vitéz Fluck Gusztáv gazdasági főfelügyelő szolgáltatott. A fő­pásztor nagy érdeklődéssel hall­gatta a magyarázatokat és több kiállítót is bemutattatott magá­nak. Hedry Lőrincnő dr.-néval élénk eszmecserét folytatott a különféle baromfiak ős prém- nyulak tenyésztéséről. A kiállítás megrendezéséről a legnagyobb megelégedéssel és elismeréssel nyilatkozott és korát meghazud­toló frisseséggel járta sorra a kiállítás helyiségeit. Fedák Sári és Szilágyi Imre november 15.-re tervezett régi magyar nótaestjüket a művésznő budapesti szereplései miatt bizony- " tálán időre elhalasztották.

Next

/
Thumbnails
Contents