Eger - napilap, 1929/2
1929-11-05 / 202. szám
2 EGER 1929. november 5. ! A magyar dalosok a magyar ügy katonái Eger város társadalma meleg szeretettel ünnepelte a Polgári Dalkört 25 éves jubileuma alkalmából. — Díszközgyűlésen emlékeztek meg az alapító karnagy, Grónay Andor érdemeiről. Eger, november 4. Az a meleg érdeklődéi, amely- lyel tegnap a város közönségének minden rétege az Egri Polgári Dalkör díszközgyűlését és hangversenyét kisérte, igazi társadalmi eseménnyé avatta ennek a törekvő egyesületnek 25 éves jubileumát. Örömmel és elismeréssel áll meg mindenki az eddig megtett út mérföldkövénél, mert ha van egyesület, amelynek állandóan működni, haladni, tagjait összetartani és foglalkoztatni kell, — akkor ez a dalosegyesület. Az Egri Polgári Dalkörnek elévülhetetlen érdemei vannak ezen a téren s így az a jelentős pozíció, amelyet 25 éven keresztül vívott az egri iparosság kultúrájának emelésében, méltán megilleti. A Dalkör vezetősége egész napos ünnepiéggel ülte meg ezt a szép évfordulót. Vasárnap délelőtt V2IO órakor b Keresztény Iparoskör székházában gyűltek össze az Iparoskor és a Dalkör tagjai, s innen vonultak egyesületi zászlóik alatt a ciszterciták templomába. A zászlók zsinórjait bájos fehérruhás koszorúslányok vitték, névszerinti Brindza Maritka, Brindza Ilonka, Farkas Etuska, Kiss Teruska, Rakvács Giziké, Kádas Irénke, Kusner Bözsike, Färber Rőzsika. A ciszterci templomban 10 órakor vitéz Subik Károly apát, érsekiirodaigazgatőünnepi szentmisét mondott, mely alatt a Polgári Dalkör dr. Kalovits Alajos karnagy vezényletével egyházi dalokat énekelt. 11 órakor kezdődött meg a Keresztény Iparoskor dísztermében a Polgári Dalkör díszközgyűlése. Ezen a tagokon kívül sokan megjelentek Eger egyházi és világi előkelőségei közül, megjelent továbbá az Egri Dalkör küldöttsége és az Országos Dalosszövetség képviselője is. A Magyar Hiszekegy eléneklése után a Kér. Iparoskor nyitányt adott elő kitűnő készültséggel. A díszközgyűlést Losonczy Sándor elnök nyitotta meg néhány keresetlen szóval. Hálásan emlékezett meg a dalkör érdemes megalapítójáról és 21 éven keresztül sikert-sikerre arató karnagyáról Grónay Andor ipariskolai igazgatóról, aki dalos lelkének minden szeretetét és energiáját pazarolta mindig szeretett egyesületére. A díszközgyűlés percekig tartó tapssal és éljenzéssel ünnepelte ezután az elnöki kijelentés után Grónay igazgatót. Az ünnepi beszédet Haller István v. miniszter, Eger város or szággyülési képviselője mondotta, aki remekül felépített beszédében a dal nevelő hatását és kul- turjelentőségét méltatta. — Nagy hálával tartozik a társadalom azoknak a forrásoknak, amelyek az emberek lelkét a hétköznapok robotjából az érzések tiiztultabb régióiba emelik. A dal egyike ezeknek a forrásoknak, melyek megakadályozzák, hogy a gyárakban, műhelyekben, bányákban dolgozó ember maga is masinává váljék. A dal azonfelül a kultúrának egy jelentős része. Fölemeli a lelket Istenhez, tehát jobbá teszi az embert. De azt is jobbá teszi, aki hallgatja a dalt, mert részesévé teszi fennkölt érzéseknek, nagy költői kincseknek. Haller István azzal a buzdítással zárta beszédét, hogy éne keljenek továbbra is az egri iparosdalosok, daluk legyen imádság Isten dicsőségére ■ Nagy- magyarország feltámadására. A jubiláló Dalkör tagjai sorakoznak fel most a színpadon s a közönség lelkes ünneplése közben a Dalünnepen c. dalt éneklik el. A dal végeztével meghajtja a D jlkör zászlóját a zászlótartó s egy bájos koizorúsleány, Brindza Mária koszorút köt fel reá. Az Országos Magyar Dalosszövetség kiküldöttje dr. Fehér Lajos üdvözölte ezután a jubiláló dalkört s kiosztotta a szövetség okleveleit a legalább 10 év óta működő dalosoknak. Frappáns hatású szavakkal mutatott rá arra, hogy a magyar dalosok katonái a magyar ügynek, a magyar dalban az ezeréves Hungária minden fájdalma sikolt. Eger, november 4. Az utóbbi időkben egymást követték Gyöngyösön, — különösen a déli órákban, az üzleti betörések. Fényes nappal álkulcios betörő felnyitotta az üzletek ajtóit, aztán ami pénzt és gyorsan elemelhető értékes árut talált, magával vitte. A kereskedők, mig ebédelni mentek rollőikat nem húzták le, hanem csak a könnyű zárral záródó bejárati üvegajtót ciuk- ták le. Ezt kileste a bitörö, aki aztán álkulccsal behatolt ős Elismerő oklevelet a következők kaptak: Pruzsinszky László, Nyári József, Eichbrun Gyula, Magda Lajos, Lakatos István, Bitok Zoltán, Nagyfejeő István, Csabay Ferenc, Péró János és Losonczy József. A díszközgyűlés Losonczy Sándor elnök zárőszavával és a Himnusz eléneklásével ért véget. Este szerenádot adott a Polgári Dalkör dr. Szmre- csányi Lajos egri érseknek, dr. Hedry Lőrinc főispánnak, Oko licsányi Imre alispánnak és Trak Géza polgármesternek. Kilecc órakor ünnepi hangversenyben gyönyörködött a szépszámú közönség. A Keresztény Iparoskor Zenekara ryitányt és operett- egyveleget játszott Herovits Antal karnagy vezényletével, a Polgári Dalkör pedig a debreceni dalosveriany nehéz verseny- darabját a »Hegyi beszéd«-et adta elő nagy sikerrel. Az egyes számok között Lanther János konferált szellemesen és sok derűt keltve. A hangverseny után jól sikerült táncmulatság volt a Keresztény Iparoskor összes termeiben, amelyen a fáradságos nap után megérdemelt vígságban oldódtak fel a kedélyek. A jubileum alkalmával kiállították azokat a versenydijakat, amelyeket a Dalaör25 éves küzdelmei alatt hazahozott a kecskeméti, budapesti, szombathelyi stb, versenyekről. Ezek az értékes dijak Grónay Andor volt karnagy eredményes és lelkes munkájának gyümölcsei. E dijakon kívül egyik legszebb emléke a Dalkörnek és Grónay karnagyságának az a szerenád, amit Budán a várudvarban adtak I. Ferenc József nek a legkiválóbb, első díjas dalkörökkel együtt. fényes nappal, 12 és I óra között rabolta ki az üzletek pénztárát. A rendőrség csendben, de annál erélyesebben látott a nyomozáshoz. Napokig tartó munka után végre a detektivccoport vezetője észrevett egy idegen gyanús egyént, aki nagylábon él és különösen a déli órákban a városban ólálkodik az üzletek körül. Azt is megtudta hol lakik és este szállodai lakásán igazolásra szólította fel. Az illetőnél egy egész csomó Sorozatos betörések tettesét fogta el a gyöngyösi rendőrség Több üzletet fosztott ki egymásután a betörő, akit beszállítottak az egri ügyészség fogházába. álkulcsot és sok olyan dolgot találtak, ami kétségtelenné tette, hogy az utóbbi idők üzleti betöréseit ő követte el. Előállította a rendőrségen, ahol aztán kiderült, hogy egy notórius betörővel van a rendőrségnek dolga. Az illető, aki Jászi Kálmán beregszászi illetőségű egyénnel azonos, már többször volt büntetve hasonló bűncselekményekért. Többek között ö követte el a nagyszőllösi postarablást is. Nemrég szabadult a fegyházből e jelenleg Magyarország területéről is ki van tiltva. Az elfogott többszörös betörő beismerte, hogy a gyöngyösi üzleti betöréseket is ö követte el. Sorban elmondotta, melyik üzletből, mennyi pénzt vitt el. — A munka nagyszerűen ment — mondotta — csak az volt kár, hogy a gyöngyösi kereskedők nagyon kevés pénzt tartottak a kasszában. Meg aztán az iá kár, hogy Gyöngyösön ilyen szemfüles detektívek vannak. A betörőt beismerő vallomása után letartóztatták és átadták az egri kir. ügyészségnél-. A tébolydából kiszabadult egy őrült és elhajtott egy kocsin. Motoron és kerékpáron indultak üldözésére, de mindezidáig nem sikerült megkeríteni. Gyöngyös, november 4. Az elmúlt délelőtt egy visontai gazdaember egyik gyöngyösi üzletbe betért vásárolni. Kocsiját őrizetlenül hagyta az ucoán. Jő tíz percig időzött az üzletbe s amikor kijött, rémülten látta, hogy kocsijának, lovainak hült helye van Az történt ugyanis, hogy a gyöngyösi tébolydából véletlenül kiszabadult egy őrült, akinek éppen a kocsizás mániája volt s amisor meglátta az uccá- bán őrizetlenül veszteglő kocsit, felugrott a bakra és elhajtatott. Motoron és kerékpáron indultak a szökött őrült üldözésére, azonban mindezidáig nincs róla hir. A felvidéki magyarságnak csak egyetlen gazdasági iskolája van. A prágai mezőgazdasági tanács a napokban közreadott felhívásában arra szólítja fel a cseh gazdákat, hogy gyermekeiket küldjék a me zőgazdasági szakiskolákba, mert az érdeklődés hiánya miatt néhány ilyen iskolát be kellene zárni. Ezzel szemben a csehszlovákiai magyarságnak csak egyetlen mezőgazdasági szakiskolája van Komáromban. Az itteni magyarság egy évtized óta hasztalan sürgeti egy mezőgazdasági iskola felállítását, mert a komáromi szakiskola évente a jelentkezők százait nem képes befogadni, de ugyanakkor az ilyenfajta cseh tanintézetekben felesleg mutatkozik.
