Eger - napilap, 1929/2
1929-10-25 / 194. szám
*■* 10 FILLßB ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 7 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT, BALRA. — TELEFONSZÁM: 11. — :: HIRDETÉSEK :: MILI MÉTERES DÍJ SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :: XL. évfolyam 194. szám ♦ Péntek ♦ Eger, 1929 október 25. A képviselőház mai ülése. Budapest, október 24. Délelőtt 10 őrakor nyitotta meg a képviaelőház ülését Almássy elnök. Miután barmadazori olva- afiaban ia elfogadták a korlátolt felelősaőgű társaaágokről éa a termőazettudományok fejlesztő- Béről azólő javaslatot, a nép iakolai tandíjakról azólő javaalat vitája kezdődött meg. Fábián Béla: Nem politikai szempontoktól vezetve ellenzi ezt a javaslatot, de kénytelen leszögezni, hogy a nép nem bírja el n terheket. Mikor az egypen- gős tandíjakat kérni fogják, olyan morális hatása lesz, amelyet nem kíván a kuliuizminiazter. Klebelsbsrg: Most is fizetnek, 58 fillér beiratási díjat. Fábián: Nem éri meg az a hétszázezer pengő, hogy áttörjék érte az ingyenes népoktatást. Pintér László: Hiába mondta Fábián látván, hogy politikai szempontokat nem kever beszédébe, mégis azt tette. Ha az ellenzéknek nincs más taktikai eszköze, nagyon gyenge lábon állhat. Szociális és kulturális szempontból támogatja a javaslatot, amely módot nyújt a tanítónak, hogy kiegyensúlyozott lélekkel gyakorolja hivatását. Felhívja a kultuszminiszter figyelmét a tankönyvdrágaaágra, amely különösen a kiaebbaégi iskoláknál szembetűnő. Hosszas vita fejlődött ki a javaslat körül, amelynek során felszólaltak Nánássy Andor, Csik László és Klebeisberg kultuszminiszter is, védve javaslatát. Pogány előadó felszólalása után a Ház általánosságban elfogadta a törvényjavaslatot. Gáspérdy Ebmér előadó teljes részletességgel ismertette a köz- használati járművekre vonatkozó javaslatát. Szilágyi Lajos szólt hozzá elsőnek és beszéde elején megemlékezett arról a súlyos csapásról, amely a kormányzót és családját érte. A Ház általános helyeslése közepeit szögezte le, hogy az egész nemzet együtt érez az aggódó államfővel. (Lapunk zártakor az ülés még tart) November elején Ismét megindul vármegyeszerte az Iskolánkivttli népművelés munkája 3070 ismeretterjesztő, 752 műkedvelő előadást és kultürdélutánt vett tervbe Hammel Árpád népművelési titkár. Az iskolánkívüli népművelés áldásos munkája, melynek hatásáról a magyar tömegek egyre fokozódó kultúrája beszél, november első felében ismét megindul vármegyeszerte. A terjedelmes és nagy gondosságot igénylő munka tervezetén már hotBzu hetek óta dolgozik Hammel Áárpád, Heves- vármegye népművelési titkára. Kót megyei városban, ezenkívül 115 községben és 30 pusztán várnak az előadói asztalok a tudnivágyók nagy sokaságára. A jövő iskelai évre 3070 ismeretterjesztő, 15 általános, 24 elemi ismeretterjesztő előadás, 15 analfabéta tanfolyam, 752 műkedvelő-előadás és kul- turdélután megrendezése van tervbevéve. Október 24-ig vehetik igénybe a gazdák az állami hitelt Akik a vetömagkölcsönt novembar 1-ig nem fizetik vissza, azok ellen bírói eljárás indul meg. A tavaszi vetömagkölcsönt most már haladéktalanul vissza kell fizetnie [minden gazdának. Azzal egy gazda sem mentheti tartozását, hogy nincs pénze, leszállt a termény ára, mert akinek nincs pénze, felveheti a felajánlott olcsó állami kölcsönt. Ezért a kölciönért október 24-ig kell jelentkezniök a gazdáknak. Azok ellen, akik sem ezt a kölcsönt nem veszik igénybe és vetőmagkölcsönüket sem fizetik meg, bírói eljárás indul meg. Egyelőre korai a vásárok megszüntetéséről beszélni A kereskedelmi minisztérium állásfoglalása. Eger, október 24. A fővárosi, valamint a vidéki lapokban egyaránt, a közelmúltban oly közlemények jelentek meg, melyek szerint a jövőben a kereskedelmi minisztérium néhány éven belül fokozatosan megszünteti az országos vásárokat. Ezek a hírek a közönség körében érthető feltűnést és élénk visszhangot keltettek annál is inkább, mert más oldalról viszont azt hangsúlyozzák, hogy egyelőre még korai a dolog. Arról beszélnek, hogy mikép történhetik az országos vásárok leépítése. Lapunk az általános érdeklődésre való tekintettel ebben az ügyben a kereskedelmi minisztérium főosztályához fordult felvilágosításért és ott a következő adatokat kapta: Tény, hogy az országos vásárok megszüntetése, illetőleg korlátozása ügyében az utóbbi időben a kereskedelmi érdekeltségek részéről fokozottabb mozgalom mutatkozik. Azok a hírek azonban, hogy a a kormány ebben a kérdésben már részletesen állást foglalt volna, mindenesetre koraiak. A lapokban megjelent közlemények inkább az érdekeltségek kívánságait tükrözik vissza. A mai állapoton változtatni kell, mert a vásárok száma túl nagy. Jóvátétel Néhány nap óta állandó nyugtalanságban tartja a közvéleményt a bizonytalan és semmi határozottat nem mondó hirek sorozata, amely a párisi jóváté- teli konferenciáról érkezik. Sanki sem tudja, hogy miről tárgyalnak az úgynevezett keleti jóvá- tételi konferencián. Csak egészen nagyjából tudjuk meghatározni, hogy likvidálni akarják az osztrák-magyar monarchia területén alakult államok jővátételi tartozásait is. A párisi keleti jővátételi konferencia hir szerint logikus és elengedhetetlen kiegészítő része lenne az augusztusban lezajlott hágai jővátételi konferenciának. Valljuk be, hogy minden okunk megvan a legnagyobbmértékfi megdöbbenésre. Hosszú esztendők őta abban a hitben és biztos tudatban éltünk, hogy számunkra a jóvátétel kérdése 1944.-ig a legteljesebb módon rendezve van és legfeljebb 1944. év után kellene még fizetni valamely meghatározatlan összeget, amely későbbi egyezkedés tárgya lenne. Most lassanként a napról napra szinte kávéskanállal beadott információkból rá kell jönnünk, hogy súlyosan tévedtünk, mert a jóvátétel kérdése de facto rendezve nincs számunkra. A győztes nagyhatalmak az egész osztrák-magyar monarchia területét egyetlen összefüggő jővátételi objektumnak fogták fel és kimondották, hogy a megcsonkított államok gazdasági ereje nem terhelheti egyedül őket, a vesztes államokat. Ezzel szemben jővátételi objektumnak nyilvánították az elszakított területeken levő volt állami közvagyonokat és óriási földterületeket éa a győztes utódállamoknak ezen kisajátított va- gyontétele után Magyarországhoz és a többi vesztes utódállamhoz hasonlóan részt kellett volna venni a jővátételi terhek törlesztésében. Éppen ez az, ami nem történt meg és ami az egész keleti jővátételi kérdést most lehetetlen módon komplikálja, Magyar- ország, mint ismeretes, dacára súlyos gazdasági válságainak, mindig és minden tekintetben
