Eger - napilap, 1929/2
1929-10-17 / 187. szám
10 FILLÉB ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 7 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKES ZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT, BALRA. — TELEFONSZÁM: 11. — :: HIRDETÉSEK :: MILI MÉTERES DÍJ SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. ::-----------------------------------------------— — — -----------------------—---------—------------------------------- j = X E. évfolyam 187. szám, ❖ Csütörtök ♦ Eger, 1929 október 17. Nyizsnyay Gusztáv 1S29—1929. Irta; Károssi Pál. Magyar művészek sikere a barcelonai nemzetközi képző- művészeti kiállításon. Barcelona, október 15. A barcelonai nemzetközi képző- művéazeti kiállítás díjait ma osztották ki. A magyar műrészek közül Iványi - Grünvald Béla és Kisfaludi-Strobl Ztigmond aranyérmet kaptak, Csók István és KarlovszkyBerisáen a »Mention Honorateet« nyerték el. Rajtuk kívül még tíz magyar művész kapott különféle díjakat. Tüntetés a belgrádi egyetemen. Belgrad, október 15. A belgrádi egyetem diákjai az épület aulájában tegnap délután rögtönzött gyűlést tartottak, — amelyen tiltakoztak az olasz- országi horvát és szlovén állampolgárok üldözése ellen. A diák* ság a gyűlés után tüntető felvonulást rendezett, amelyen mintegy hatezren vettek részt. A rendőrség 20 diákot letartóztatott. Meghalt a piarista rend tiszteletbeli főnöke. Budapest, október 15. Ssölgyémy János, a kegyes tanítőrend tiszteletbeli főnöke, ma délelőtt, hetvenhét éves korában meghalt. Időjárás. Budapest, október 16. A Meteorologiai Intézet jelenti ma, 15-én, délben 12 őrekor: Hazánkban a felhőzet növekedésével az éjjeli lehűlés csökkent, úgy, hogy a minimumok sehol sem szálltak az 5 fok alá. A nappali hőmérséklet is kissé emelkedett. Budapesten ma délben 17 0. fokot mértek. Prognózis: Enyhe, túlnyomóan száraz idő várható. * Eger, október 16. A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben tegnap 170 C. fok volt a maximális hőmérséklet, a minimum pedig 6 0 C. fok. Ma reggel 7 órakor 8 4 C. fokot mértek. — Ugyanekkor barométer állás 0 fokra és tengerszínre redukálva 7679 mm. Szélcsend volt. Az irodalmi ünnepségek centruma ebben az évben Eger városa volt. Ez a régi történelmi és irodalmi tradíciókkal telített város adta száz évvel ezelőtt a nagy papköltőt Mindszenty Gedeont ; Egerben született Vit- kovics Mihály a szerb származású magyar költő, kit száz éves halálozási évfordulója alkalmával szintén ebben az évben ünnepel a magyar irodalmi élet. És ugyancsak száz évvel ezelőtt született Egerben a ragyogó zeneszerzők egyik legnagyobbika Nyizsnyay Gusztáv. A magyar dal, a magyar nóta mindenkor hűséges kísérője volt hazánk történetének. Egy nemzet költészete, dalvilága sem tükrözteti vissza oly élethűen történelmét, mint a mi költészetünk és dalvilágunk a magyar történelmet. A magyar történelem akkor kapta a költészettől Petőfit, mikor a legnagyobb szüksége volt a buzdító, hitet, reménységet, akaratot hirdető poétára. És ugyanez áll dalvilágunkra is. A szabadságharc bukása után, amikor a nemzet egyedüli reménysége és éltetőereje a szebb jövőbe vetett hit volt, elindult a magyar dal, bekopogtatott a paloták és kunyhók ablakain, hogy beférkőzve a megrettent lelkekbe, hirdetője legyen a magyar feltámadásnak. Ennek a dal- típusnak volt egyik legnagyobb mestere Nyizsnyay Gusztáv. Nyizsnyay Gusztáv Egerben született 1829 október hő 17-én. Már gyermekkorában megnyilatkozott zenei tehetsége. Tíz éves korában egy csinos tánczenével vonja magára Pyrker László egri érsek figyelmét, ki pártfogásába vette s saját költségén képeztette tehetségét. A szabadságharc kitörésekor honvéd ruhát ölt, de fegyvere mellett ott szorongatja hóna alatt gitárját, mellyel csendes estéken, eredeti dalamokkal öntötte a lelkesedés tüzét hon- védtársaiba. A szabadságharc bukása után egyideig bujdosott, majd visszatért szülővárosába Egerbe, ahol fájdalmasan értesült arról, hogy kedves költőjét Sárosy Gyulát börtönbe vetették. Könnyes szemmel veizi elő gitárját s megzenésíti Sárosy Gyula legszebb versét — Ingeborg születése napján — címűt: Szegény anyám, ha tudta volna Dehogy szült volna engemet... E dala rövid idő alatt az egész országban elterjedt, véglegesen megalapította hírnevét. Mikor Sárosy Gyula amnesztiát kapott s meghallotta költeményének mélabús dallamát sírva fakadt a személyesen ment el Nyizs- nyayért Egerbe, hogy a fővárosba hozza. Nyizsnyay Pesten zeneoktatással kereste kenyerét, de temperamentuma nem sokáig bírta az egyhangúságot és magához véve gitárját országos körútra indult. Minden nagyobb váróiban megfordult, hangversenyeket adott, ami népszerűségének tetőfokára emelte. Később Hódmezővásárhelyen telepedett meg, ahol 1856-ban megnősült. Hivatalt vállalt, járásbí- rősági iktató volt, de állásától hamarosan megvált. 1873-ban az állam 200 forint ösztöndíjjal jutalmazta meg. O alapította meg Hódmezővásárhelyen az első dalegyesületet, melynek több évig igazgatója volt. 1882 január hő 7-én halt meg Hódmezővásárhelyen. Sírját díszes emlékkő jelzi, 1900-ban pedig Hódmezővásárhely szobrot állított emlékezetére. Nyizsnyay Gusztáv istenadta tehetség volt. Tősgyökeres magyar zeneszerző, ki távol tudta magát tartani a nemzetközi muzsika hatásaitól. Rhapsződa volt, ki vidám társaságban, bor mellett komponálta legszebb dalait. Minden dalában a magyar szív és a magyar lélek tiszta érzése lüktet. Az ötvenes években szerzett énekeiben a mély honfibú, a leigázott szabadság fájdalmai zsongnak. Nem vágyott nagy elismerésre, legnagyobb örömét abban találta, ha nótáit a nép ajkán, vagy a pásztorok furulyáján hallotta. — Legismertebb dalai — Hej szegedi szép csapiamé, — Hóka lovam kicsapom a tilosba, — A mohácsi koldus, — Megérem még azt az időt, — Elátkozom ezt a cudar világot, Oh felejts el, — Születésem napján, — évtizedekig voltak kedves nótái a magyar népnek, melyek nagy szolgálatot tettek a hazafias érzés emelésében. Szerzeményeit nem gyűjtötte ösz- sze s mikor figyelmeztették ezen mulasztására, ami szerzőségének elbitorlását is eredményezheti, mosolyogva jegyezte meg : Hadd vigyék! Telik még onnan elég, ahonnan a többi került. Száz évvel ezelőtt indult el ez a kiváltságos tehetség Egerből, hogy buzdítva, lelkesítve dalaival végezze el apostoli hivatását. Ősi magyar város adta, ősi magyar város zárta keblére örök pihenőre a magyar zeneszerzők egyik legnagyobbikát. Az összes tudósítások szigorú telet jósolnak. A külföldi meteorologusok nagyon szigorú, rendkívül hideg telet jövendölnek. Hellmann berlini meteorológus az idei nyár hőmérsékleti viszonyaiból azt következteti, hogy kemény telünk lesz, mert Közép-Eurőpá- ban a túlságosan meleg nyár mindig a hideg tél hírnöke szokott lenni. Mémery, az időjárási viszonyok francia kutatója, szintén nagyon szigorúnak jövendöli be a reánk köszöntő telet. Ezt a jóslatát igazolva látja azzal a régi tapasztalással is, hogy az időjárási viszonyok minden nyolcvankilenc évben pontosan megismétlődnek. Gross- mayer német meteorológus szintén kemény télre készíti elő Kö- zép-Európa lakosságát. Az ö nézete szerint az indiai árvizek, valamint a Nílus nyári és őszi áradásai és Eurőpa téli időjárásának alakulása közt oly összefüggés van, melyet a múltban sok éven át lehetett figyelemmel kísérni. A Nílus nagy áradásaira, mindig hideg tél következett Európában. Otto Myrbach, a bécsi központi meteorologiai intézet obszervátora, Mámeryhez hasonlóan, a hideg telek nyolc- vankilencéves periódusait tekinti a számítás megbízható alapjának s abban foglalja össze véleményét, hogy a legközelebbi évtizedekben gyakori hideg telekkel lehet számot vetnünk. A hideg teleknek ebbe a ciklusába tartozott már az elmúlt tél is.
