Eger - napilap, 1929/2

1929-10-13 / 184. szám

1929. október 13. EGER S Megkezdődnek a barlangkutató munkálatok a nyugati Bükkhegységben is Beszélgetés Kadic Ottokár dr. egyetemi tanárral, a neves barlangkutatóval. hírek 1929. október 12. Chronica. Vala penigh, hogy Nemesi Eger városa utzőjít éktelen göd­rök teúfíták el. Ékei Dámák él iffiú lovagok bokáit felettébb veszedelembe taazíták ezen mélységek és sok fitzam esett amaz esztendőben. Fellegeknek megeredéie után szürke vizű tsvatskák potiog- tak, benzines szekereknek az ő kerekök nyomában. Dámák ha­risnyája penigh sárral foatske- lődött és ékes tzipőtskék haba­rékkal fácylődtek. Nemess tanáts penigh tsóvál- gatá bölts fejéth. De pénzek nem valának Ne­mess Város* ládájában. Sem aranyak, se penigh rézből tsi- nálth denáriutok. Ám mégis találtaték némi anysgb, kit neveznének aszphalt- nak is, mások panigh szuroknak. Jobbágyok jövőnek fene tsá- kányokkal és büdös szekerek. Fából való kanalakkal keverge- ték a pokol fekete ütiyeith em- berebh és egyéb napizámosok. És a bokáknak Ö veizedol- meitb, a habarékoknak gödreit is büdös fákeíe lekvárral betö­rnék. Mások pedig térdeikre eresz­kedvén simí ö fákkal egyenesre igazgaták az utzát ős laposra egyengaték rajta a szurkot. És leve egyenes a Nemess Város utzája. Ám démonok és pokolbéli ör­dögök intselkedánek a tauátsnak uraival. Lutzífer elküidé kölyök-öttseiih, hogy ingerelné hartzra a ba- misakatb. És á'modának tsákányokkal és ásott árkokkal a sima utzán. Némi beteknek múlásával pe- pigh jövének újabb más nap­számosok és a ttákányok jobbá­gyai lábaikat az egyenes űtzáb- ra irányozák. És fenebedvén haraggal, f-1 feszegeték a sima szurkos kön­tösét. Gödröketh és árkok mélységét tiinálták, hogy üres tiöveket ásnának el azokban. Chronikának írója panigh el­eresztő orráth és füléi a tsodál- kozásnak miatta. És fohászkodván kérdi: miérth tömködék be a gödröket és si­mogatván egyenesre a szurkot, temettek teméntelen aranyat és denáriusokat az utzák gödreibe, ba megintelek fene tsákáDyokkal érkobat mélyítenek balé? És hallgatván nagyot, nem válaszolnak se gödrök, se tsá bányok. Se penigh a város N mes Atyái. (nyilas) — Iskolamegáldás Kenderesen. Az Isteni Megváltó Leányai apáca- rend részére épült emeletes zárda iskolát október 13-án vasárnap áldja meg vitéz Subik Károly apát, egyházmegyei főtanfelügyelő. Az Jskolamegáldási ünnepélyen való megjelenésüket kilátásba he lyezték vitéz Horthy Miklósné a kormányzó neje és gróf Klebels berg Kunó kultuszminiszter. — Tanítói kinevezés. Dr. Szmre csányi Lajos egri érsek Csillik Bálintot Gyöngyössolymosra taní­tóvá nevezte ki. Eger, október 12. j A magyar barlangkutató tu- dománynak egyik büszkesége, dr. Kadic Ottokár budapesti egyetemi tanár a múlt hőt fo­lyamán Szilvásváradon tartóz­kodott, mint Pallavicini Alfonz őrgróf vendége, hogy a Bükk- hegység barlangjait feltáró mun­kája folyamán sz őrgrőfi erdő­birtokon levő barlangok tudo­mányos jelentőségét megálla­pítsa. Alkalmunk volt a barlangku­tató professzorral beszélgetni és úgy ez uj, hazánkban nem igen kullivált tudományágnak, mint a bükki turisztikának vélünk hasznos szolgálatot tenni, ami­kor a beszélgetés fontosabb ré­szűt közreadjuk. A barlangkutató munka jelen­tőségéről és jelenlegi állásáról a következőket volt szives mon­dani Kadic professzor: — A Bükk.hegységben 1906 óta tartó rendszere* barlang­kutatások a tudománynak rend kívül négy szolgálatot tettek. Míg régebben csak a Hermann Ottó által ismertetett három mis­kolci czakőca volt az egyedüli házéi őskőkori lelet, barlangjaink kutatása óta magában a Blikk­ben nyolo olyan barlangot ismer­tünk meg, amelyet ez ősember lakott és amelyben kultúrájának emlékeit ránk hagyta. — legjelentősebbek ezek kö­zött a hámori Szeleta-barlar g ős a répásbutai Balta-barlang ame­lyekben negyon tok kész kő­eszközt, kőforgácsot, szilánkot, kőmagot találtunk. Különösen a Szeleta barlangi kőipar pompá­san kidolgozott babérlevélalafeű lándsehegyei révén a világ leg­tökéletesebb hasonló körű kő­iparai közé tartozik. — A Balla-barlang sárga agya- gábő! kerültek ki az immár hí­ressé vált gyermekcsontok, a majdnem teljesen megmaradt koponya és állkepcccsű, végtag­csontok, néhány csigolya és bor datöredék. Éz az egyedüli szá­mottevő ház -i ősemberi osontváz- maredvány, amely különösen abb 1 a szempontból érdekei, hogy egy ét fél évet gyermektől száműzik s mintegy 20 000 éven át maradt meg épan a barlang talajáb n. — Da nemcsak ősrégésze i és öiembertani, hanem őslénytani szempontból is rendkívül nagy fon orsággal bírnak kutatásaink. A barlangokban nemcsak az ő*- etnbar, hanem különböző raga­dozók ütötték fel állandó tanyá­juké*, így a barlangi medve, a barlargi oroszlán, a barlangi hiéna s a barlangi kutya. Ezek csontjain kívül azonban olyan állatok csontjait is gyüjthetjük, amelyeket az ősember és a ra­gadozók cipeltek barlangjukba, így egy-egy barlang felásatása alkalmával az őskornak egész állatvilágát találjuk meg, mint pl. a mammut, a gyapjasszőrű orrszarvú, az óriásgitn, a taránd szarvai, az őstulok, a sarki rőka stb. csontjait. — A közölt tényekből az »Eger« olvasói könnyen meg­alkothatják maguknak a véle­ményüket a BQkkbegység bar­langjainak tudományos jelentő­ségéről és meg fognak érteni ben­nünket b írlangkutatőkat, hogy miért sürgetjük annyira a bar­langoknak a kutatását. — Ásatásaink súlypontja eddig a keleti Bükk barlangjain volt, egyrészt azért, mert ez ősember utáni kutatás Miskolcról indult ki s így az ottani barlangok kuta­tásával kellett kezdenünk, más­részt azért, mert a Boreod — Miskolci Muzeum ás más mukolci közművelődési, valamint ható­sági tényezők erkö'cti éi ßnyagi támogatásban részesítettek ben­nünket. — Az Eger felől eső, tehát nyuga.iBükk barlangjaiban csak elvétve történtek kutatások, ne­vezetesen az Istállónkéi-barlang bán és részben a Pes&ő-barlang bán i?. Az ezekben talált kő­eszközök azt bizonyítják, hogy az össmber a Bükk-hegység nyugati részében is tartózkodott s ezért az itteni barlangok ku­tatása is halaszthatatlanná vált. A rendszeres munkára most ke­rült a sor, amikor Mayer János földművelésügyi miniszter 500 pjngós segély engedélyezésével lehetővé tette, hogy ezeket a kutatásokat az idén megkezd­hessem. — Egyelőre arra szorítkozom, hogy az itteni barlangokat fel­keressem, térképezzem, felmér­jem, környezetük földtani viszo­nyait tanúimé* yozzam és a nyert tapasztalatokat rögzítsem. Ez olyan munka, amelyet egymagám nem tudok eredményesen elvé­gezni. Szükséges, hogy mind­azok, akik e vidék bitangjait ismerik, ezekre figyelmeztesse­nek, esetleg azokhoz elvezesse nek. — Jelenleg a szilvásvárad! Pallavicini-féle erdőbir okon levő barlangok bejárásával vagyok elfoglalva s az uradalmi erdészet támogatásának köszönhetem, hogy egy heti itt tartózkodásom alatt az uradalmi területnek leg­több barlangját megismerhettem. Ezek : Ltillóskői barlang, Peskő- barlmg, Pestkői ördöglyuk, repeskői sziklaodu, Körös-bar­lang, Tarkői kőfülke és Kőháti barlang. Legközelebb Bánkút környékén egy kőfülkét és egy ördöglyukat, Mályinka határá­ban pedig szintén ördöglyukat mutatnak. — Barlangkutató munkámat nagy mértékben a Magyar Tu­rista Egyesület Egri Bükkosz- tálya vihetné előbbre és pedig olymódon, hogy az osztály tag­jai az általuk ismert barlangok helyrajzi viszoayait velem kö­zölni szívesek volnának. Kedvei dolog volna, ha Miskolc példá­ját követve Eger város közmű­velődési és hivatalos tényezői is ezt a kulturügyet magukévá téve a megindult nagyjelentő- ségö barlangkutatásokat támo­gatni szívesek volnának. — Személyváltozás a Magyar Nem­zeti Bank egri fiókjának vezetésében. A Magyar Nemzeti Bank egri fiók­jának főnökét, dr. Biró Károlyt a Magyar Nemzeti Bank vezetősége elhelyezte Egerből. Értesülésünk szerint dr. Biró Károly a Magyar Nemzeti Bank békéscsabai fiókjá­nak vezetését veszi át a jövő hó­nap első napjaiban és így október hó végén távozik el Egerből. Dr. Biró Károly rövid ideig állott az egri fiók élén, rövid ittartózkodása alatt azonban az egri fiók körze­téhez tartozó gazdasági köröknek és Eger város társadalmának osz­tatlan szimpátiáját és becsülését szerezte meg a maga számára. Tá­vozása feltétlen vesztesége úgy a gazdasági életnek, mint Eger tár­sadalmának. — Az Egri Műkedvelők Köre no­vember 9 és 10 én adja elő a Bizán­cot. Megírtuk, hogy az Egri Mű­kedvelők Köre lázasan készülődik Herceg Ferenc klasszikus drámá­jának, a Bizáncnak előadására. A próbák hetek óta folynak és a szereplők lelkes munkája nagy sikert igér. A darab főszerepeit Marossy József, Hevesy Gusz- távné, Búzás Endréné, Király István, Lestál Miklós Karikás József játszák. Az előadás novem­ber 9 és 10-én lesz a színházban és jövedelmét az Egri Dalkörnek ajánlották fel a műkedvelők. Az előadás iránt városszerte nagy ér­deklődés mutatkozik és hisszük, hogy a Műkedvelők Köre egyik legforróbb estéjét fogja feljegyezni krónikájának lapjaira. — Reklám-repülőgép Eger fölött. Szép látványosságban lesz részük az egrieknek a jövő hét első nap­jaiban. A Schmollpaszta villany- fényes reklámrepülőgépe négy es tén keresztül fog a város fölött keringeni. Jelenleg a gép Salgó­tarjánban van, onnan fog kedvező idő esetén hétfőn délelőtt megér­kezni. A Pelikán-tipusu kasseli gyártmányú repülőgépet Kirják István a fiatal magyar pilótagár­dának egyik legtehetségesebb tagja vezeti. * Egy zseblámpa megkímél és megvéd a sötétséggel járó minden bajtól és kellemetlenségtől. Termé­szetesen a zseblámpaelemnek el­sőrendű gyártmánynak kell lennie, ilyen a Gold Palaba, mely a leg­leghosz­nagyobb fényerővel és a Cse- 1 szabb égóstartammal bír. I

Next

/
Thumbnails
Contents