Eger - napilap, 1929/2
1929-10-13 / 184. szám
1929. október 13. EGER S Megkezdődnek a barlangkutató munkálatok a nyugati Bükkhegységben is Beszélgetés Kadic Ottokár dr. egyetemi tanárral, a neves barlangkutatóval. hírek 1929. október 12. Chronica. Vala penigh, hogy Nemesi Eger városa utzőjít éktelen gödrök teúfíták el. Ékei Dámák él iffiú lovagok bokáit felettébb veszedelembe taazíták ezen mélységek és sok fitzam esett amaz esztendőben. Fellegeknek megeredéie után szürke vizű tsvatskák potiog- tak, benzines szekereknek az ő kerekök nyomában. Dámák harisnyája penigh sárral foatske- lődött és ékes tzipőtskék habarékkal fácylődtek. Nemess tanáts penigh tsóvál- gatá bölts fejéth. De pénzek nem valának Nemess Város* ládájában. Sem aranyak, se penigh rézből tsi- nálth denáriutok. Ám mégis találtaték némi anysgb, kit neveznének aszphalt- nak is, mások panigh szuroknak. Jobbágyok jövőnek fene tsá- kányokkal és büdös szekerek. Fából való kanalakkal keverge- ték a pokol fekete ütiyeith em- berebh és egyéb napizámosok. És a bokáknak Ö veizedol- meitb, a habarékoknak gödreit is büdös fákeíe lekvárral betörnék. Mások pedig térdeikre ereszkedvén simí ö fákkal egyenesre igazgaták az utzát ős laposra egyengaték rajta a szurkot. És leve egyenes a Nemess Város utzája. Ám démonok és pokolbéli ördögök intselkedánek a tauátsnak uraival. Lutzífer elküidé kölyök-öttseiih, hogy ingerelné hartzra a ba- misakatb. És á'modának tsákányokkal és ásott árkokkal a sima utzán. Némi beteknek múlásával pe- pigh jövének újabb más napszámosok és a ttákányok jobbágyai lábaikat az egyenes űtzáb- ra irányozák. És fenebedvén haraggal, f-1 feszegeték a sima szurkos köntösét. Gödröketh és árkok mélységét tiinálták, hogy üres tiöveket ásnának el azokban. Chronikának írója panigh eleresztő orráth és füléi a tsodál- kozásnak miatta. És fohászkodván kérdi: miérth tömködék be a gödröket és simogatván egyenesre a szurkot, temettek teméntelen aranyat és denáriusokat az utzák gödreibe, ba megintelek fene tsákáDyokkal érkobat mélyítenek balé? És hallgatván nagyot, nem válaszolnak se gödrök, se tsá bányok. Se penigh a város N mes Atyái. (nyilas) — Iskolamegáldás Kenderesen. Az Isteni Megváltó Leányai apáca- rend részére épült emeletes zárda iskolát október 13-án vasárnap áldja meg vitéz Subik Károly apát, egyházmegyei főtanfelügyelő. Az Jskolamegáldási ünnepélyen való megjelenésüket kilátásba he lyezték vitéz Horthy Miklósné a kormányzó neje és gróf Klebels berg Kunó kultuszminiszter. — Tanítói kinevezés. Dr. Szmre csányi Lajos egri érsek Csillik Bálintot Gyöngyössolymosra tanítóvá nevezte ki. Eger, október 12. j A magyar barlangkutató tu- dománynak egyik büszkesége, dr. Kadic Ottokár budapesti egyetemi tanár a múlt hőt folyamán Szilvásváradon tartózkodott, mint Pallavicini Alfonz őrgróf vendége, hogy a Bükk- hegység barlangjait feltáró munkája folyamán sz őrgrőfi erdőbirtokon levő barlangok tudományos jelentőségét megállapítsa. Alkalmunk volt a barlangkutató professzorral beszélgetni és úgy ez uj, hazánkban nem igen kullivált tudományágnak, mint a bükki turisztikának vélünk hasznos szolgálatot tenni, amikor a beszélgetés fontosabb részűt közreadjuk. A barlangkutató munka jelentőségéről és jelenlegi állásáról a következőket volt szives mondani Kadic professzor: — A Bükk.hegységben 1906 óta tartó rendszere* barlangkutatások a tudománynak rend kívül négy szolgálatot tettek. Míg régebben csak a Hermann Ottó által ismertetett három miskolci czakőca volt az egyedüli házéi őskőkori lelet, barlangjaink kutatása óta magában a Blikkben nyolo olyan barlangot ismertünk meg, amelyet ez ősember lakott és amelyben kultúrájának emlékeit ránk hagyta. — legjelentősebbek ezek között a hámori Szeleta-barlar g ős a répásbutai Balta-barlang amelyekben negyon tok kész kőeszközt, kőforgácsot, szilánkot, kőmagot találtunk. Különösen a Szeleta barlangi kőipar pompásan kidolgozott babérlevélalafeű lándsehegyei révén a világ legtökéletesebb hasonló körű kőiparai közé tartozik. — A Balla-barlang sárga agya- gábő! kerültek ki az immár híressé vált gyermekcsontok, a majdnem teljesen megmaradt koponya és állkepcccsű, végtagcsontok, néhány csigolya és bor datöredék. Éz az egyedüli számottevő ház -i ősemberi osontváz- maredvány, amely különösen abb 1 a szempontból érdekei, hogy egy ét fél évet gyermektől száműzik s mintegy 20 000 éven át maradt meg épan a barlang talajáb n. — Da nemcsak ősrégésze i és öiembertani, hanem őslénytani szempontból is rendkívül nagy fon orsággal bírnak kutatásaink. A barlangokban nemcsak az ő*- etnbar, hanem különböző ragadozók ütötték fel állandó tanyájuké*, így a barlangi medve, a barlargi oroszlán, a barlangi hiéna s a barlangi kutya. Ezek csontjain kívül azonban olyan állatok csontjait is gyüjthetjük, amelyeket az ősember és a ragadozók cipeltek barlangjukba, így egy-egy barlang felásatása alkalmával az őskornak egész állatvilágát találjuk meg, mint pl. a mammut, a gyapjasszőrű orrszarvú, az óriásgitn, a taránd szarvai, az őstulok, a sarki rőka stb. csontjait. — A közölt tényekből az »Eger« olvasói könnyen megalkothatják maguknak a véleményüket a BQkkbegység barlangjainak tudományos jelentőségéről és meg fognak érteni bennünket b írlangkutatőkat, hogy miért sürgetjük annyira a barlangoknak a kutatását. — Ásatásaink súlypontja eddig a keleti Bükk barlangjain volt, egyrészt azért, mert ez ősember utáni kutatás Miskolcról indult ki s így az ottani barlangok kutatásával kellett kezdenünk, másrészt azért, mert a Boreod — Miskolci Muzeum ás más mukolci közművelődési, valamint hatósági tényezők erkö'cti éi ßnyagi támogatásban részesítettek bennünket. — Az Eger felől eső, tehát nyuga.iBükk barlangjaiban csak elvétve történtek kutatások, nevezetesen az Istállónkéi-barlang bán és részben a Pes&ő-barlang bán i?. Az ezekben talált kőeszközök azt bizonyítják, hogy az össmber a Bükk-hegység nyugati részében is tartózkodott s ezért az itteni barlangok kutatása is halaszthatatlanná vált. A rendszeres munkára most került a sor, amikor Mayer János földművelésügyi miniszter 500 pjngós segély engedélyezésével lehetővé tette, hogy ezeket a kutatásokat az idén megkezdhessem. — Egyelőre arra szorítkozom, hogy az itteni barlangokat felkeressem, térképezzem, felmérjem, környezetük földtani viszonyait tanúimé* yozzam és a nyert tapasztalatokat rögzítsem. Ez olyan munka, amelyet egymagám nem tudok eredményesen elvégezni. Szükséges, hogy mindazok, akik e vidék bitangjait ismerik, ezekre figyelmeztessenek, esetleg azokhoz elvezesse nek. — Jelenleg a szilvásvárad! Pallavicini-féle erdőbir okon levő barlangok bejárásával vagyok elfoglalva s az uradalmi erdészet támogatásának köszönhetem, hogy egy heti itt tartózkodásom alatt az uradalmi területnek legtöbb barlangját megismerhettem. Ezek : Ltillóskői barlang, Peskő- barlmg, Pestkői ördöglyuk, repeskői sziklaodu, Körös-barlang, Tarkői kőfülke és Kőháti barlang. Legközelebb Bánkút környékén egy kőfülkét és egy ördöglyukat, Mályinka határában pedig szintén ördöglyukat mutatnak. — Barlangkutató munkámat nagy mértékben a Magyar Turista Egyesület Egri Bükkosz- tálya vihetné előbbre és pedig olymódon, hogy az osztály tagjai az általuk ismert barlangok helyrajzi viszoayait velem közölni szívesek volnának. Kedvei dolog volna, ha Miskolc példáját követve Eger város közművelődési és hivatalos tényezői is ezt a kulturügyet magukévá téve a megindult nagyjelentő- ségö barlangkutatásokat támogatni szívesek volnának. — Személyváltozás a Magyar Nemzeti Bank egri fiókjának vezetésében. A Magyar Nemzeti Bank egri fiókjának főnökét, dr. Biró Károlyt a Magyar Nemzeti Bank vezetősége elhelyezte Egerből. Értesülésünk szerint dr. Biró Károly a Magyar Nemzeti Bank békéscsabai fiókjának vezetését veszi át a jövő hónap első napjaiban és így október hó végén távozik el Egerből. Dr. Biró Károly rövid ideig állott az egri fiók élén, rövid ittartózkodása alatt azonban az egri fiók körzetéhez tartozó gazdasági köröknek és Eger város társadalmának osztatlan szimpátiáját és becsülését szerezte meg a maga számára. Távozása feltétlen vesztesége úgy a gazdasági életnek, mint Eger társadalmának. — Az Egri Műkedvelők Köre november 9 és 10 én adja elő a Bizáncot. Megírtuk, hogy az Egri Műkedvelők Köre lázasan készülődik Herceg Ferenc klasszikus drámájának, a Bizáncnak előadására. A próbák hetek óta folynak és a szereplők lelkes munkája nagy sikert igér. A darab főszerepeit Marossy József, Hevesy Gusz- távné, Búzás Endréné, Király István, Lestál Miklós Karikás József játszák. Az előadás november 9 és 10-én lesz a színházban és jövedelmét az Egri Dalkörnek ajánlották fel a műkedvelők. Az előadás iránt városszerte nagy érdeklődés mutatkozik és hisszük, hogy a Műkedvelők Köre egyik legforróbb estéjét fogja feljegyezni krónikájának lapjaira. — Reklám-repülőgép Eger fölött. Szép látványosságban lesz részük az egrieknek a jövő hét első napjaiban. A Schmollpaszta villany- fényes reklámrepülőgépe négy es tén keresztül fog a város fölött keringeni. Jelenleg a gép Salgótarjánban van, onnan fog kedvező idő esetén hétfőn délelőtt megérkezni. A Pelikán-tipusu kasseli gyártmányú repülőgépet Kirják István a fiatal magyar pilótagárdának egyik legtehetségesebb tagja vezeti. * Egy zseblámpa megkímél és megvéd a sötétséggel járó minden bajtól és kellemetlenségtől. Természetesen a zseblámpaelemnek elsőrendű gyártmánynak kell lennie, ilyen a Gold Palaba, mely a legleghosznagyobb fényerővel és a Cse- 1 szabb égóstartammal bír. I