Eger - napilap, 1929/2

1929-10-10 / 181. szám

ÄBH 10 PILLÉÉ ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 7 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT, BALRA. — TE­LEFONSZÁM : 11. — :: HIRDETÉSEK:: MILI MÉTERES DÍJ SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :: XE. évfolyam 181. szám ♦ Csütörtök ♦ Eger, 1929 október 10. Miért kell a vármegyei útépítéseknél sok helyen alföldi munkásokat alkalmazni Drágák a helybeli munkaerők és előfordul, hogy nem is akarnak dolgozni. A hatvanas ezrednap programmja. Eger, október 9. Eger várói volt házi ezredé­nek, a volt c>. és kir. 60. gya­logezrednek tiizti bajtársi talál­kozójára napről-napra sűrűbben érkeznek a jelentkezések az egy­kori bajtáriak részéröl. Vitéz Lederer Henrik altábornagy, az ezred egykori parancsnoka, Werth tábornok, Lampe és Sztoi ezredesek és még számosán itt lesznek a hős 60 as ezred régi vezetői közűi, ügy Heves vár­megyéből, mint az ország más vidékeiről lelkesedéssel jelentet­ték be érkezésüket a történelmi nevű egri ezred volt tényleges és tartalékos tisztjei és tisztje­löltjei. A bajtársi összejövetel prog­rammja : Október 12.-én este 9 órakor a Korona éttermében bajtársi vacsora (ä la carte). A Hősi Emlékmű Intéző Bizottsága itt beszámol eddigi működéséről és annak eredményéről. Október 13.-án vasárnap dél­előtt 9 órakor istentisztelet a ciszterci rendház templomában, ahol a szentmisét vitéz Rédey Gerő, a 60-asok harctéri tábori lelkésze mondja. A bajtársak ezután megkoszorúzzák a hősök sírját. Délben egy órakor baj­társi ebéd a Korona éttermében. A 60-as bajtársi találkozóra az egri volt bajtársakat és az egri helyőrség tisztikarát ismételten ezúton hivja meg bajtársi sze­retettel az intéző bizottság. Emelkedik a gabona ára. A kormány utasítására meg- indúltak a vidéken a gabona­vásárlások. Ennek hatása már a hét elején erősen érezhető volt a határidőpiacon, ahol az árak 70—60 fillérrel emelkedtek. A pénzügyminisztériumban megje­lent Barcza Ernő földművelés- ügyi államtitkár, aki a 'minisz­térium referenseivel és Szabóky Lajos pénzügyminisztériumi ál­lamtitkárral a termésértékesítés állami támogatásának újabb elő­készületeit beszélte meg. A ta­nácskozás alapján a miniszter­tanács is foglalkozik a termés értékesítésével. Eger, október 9. Hevesvármegye közigazgatási bizottsága tegnap délelőtt tar­totta ülését Hedry Lőrinc dr. főispán elnöklete alatt. A havi jelentések közül az út­ügyi jelentőshez Keglevich Gyula gróf, közigazgatási bizottsági tag, a pétervásárai kerület ország­gyűlési képviselője szólt hozzá. A hozzászólás és Steiger József főmérnök válasza érdekes vilá­gítást vetített a vármegyei mun­kás- és munkaviszonyokra. Keglevich Gyula gróf előadta, hogy többen panaszkodtak nála a Terpee—száj lai útépítkezés miatt. Az államépítészeti hivatal ugyanis itt alföldi munkásokat fogadott föl a földmunkák elvég­zésére. Sérelmes a helyzet, mert ez a vidék a vármegye leg­szegényebb vidéke, ahol sokan akadtak volna olya­nok, akiknek jótétemény lett volna a munkaalkalom. Kérte az államépítészeti hivatalt, hogy se­gítsen a dolgon, orvosolja a panaszt és a jövőben lehetőleg helybeli munkaerőket foglalkoz­tasson. Steiger József, az államépíté- ■zeti hivatal főmérnöke válaszolt Eger, október 9. A Mindszenty centennáriumről szőlő tegnapi tudósításunk lap­zárta következtében csak a dél­előtt lefolyt ünnepségek leírását tartalmazhatta. Kiegészítésül kö­zöljük ezúttal, kogy délben a Korona-szálló nagytermében tár­sasebéd volt, amelyen az ünnep­ségen résztvett budapesti ven­dégeken, Mindszenty Gedeon ro­konságán kivül Hedry Lőrinc dr. főispán feleségével, Okolicsá- nyi Imre alispán, Trak Gáza polgármester, valamint az egri főkáptalan és az egyházmegyei papság számos tagja jelent meg. Felköezöntőt mondott Mindszenty a felszólalónak. Az államépíté­szeti hivatal először helybeli munkásokat akart felfogadni,— azonban kiderült, hogy ezek al­kalmazása tetemesen megdrágí­totta volna az építkezést. Az ilyen munkánál a szakmánybán való dolgoztatás leggazdaságosabb, és az egész környéken nem volt ember, aki ilyen feltétel mellett állt volna munkába. Mindenki napszámot követelt. Ezért kénytelenek voltak az al­földről hozatni embereket. Említősremőltő, mondotta, hogy sokszor még napszámbér mellett sem akarnak dolgozni a falubeliek. Előfordult nemrégi­ben egyik községben, ahol hen- gerezéseket végeznek, hogy csendőri karhatalommal kellett lovat szerezni a henger elé, napi 14 pengőért, ami pedig igen méltányos ár, kü­lönösen ha figyelembe vesszük, hogy az iga nincs elfoglalva. De a gazdák, látvs, hogy szükség van a lovaikra, hihetetlenül ma­gasra szabják a napszámot. A bizottság ezután gyors iram­ban tárgyalta le a tárgysorozat többi pontjait. egykori ivőpoharával kezében Kriston Endre félsz, püspök, az Egri Egyházmegyei Irodalmi Egyesület elnöke. — Mindszenty nagy alakját idéztük fel a mai örömünnepan. önként felmerül a kérdés, hogy vájjon mily hangokat szólaltatna meg ma, ha körülnézne eszmé­nyei világában? Mindszenty esz­ményei az egyház és a haza. S míg az elsőnél jogosan hihetjük, bogy ő, aki IX, Pius aranymi­séjére oly gyönyörű költeményt írt, a rabságából szabadult XI. Pius örömünnepét és a diadal­mas Egyház megújulását min­denkinél ujjongóbb lélekkel éne­Szükségünk van optimizmusra. Minden intézménynek annyi az értéke, amennyi tartalommal töltjük meg. Tőlünk függ, hogy a parlamentarizmusnak milyen a színvonala, milyen a munkája. És munka alatt nem azt értem, ha vadászszenvedéllyel kutatunk hibák után, mert nem kell Teli Vilmosnak lenni ahhoz, hogy a mi nyomorúságos és szomorú viszonyaink között, aki keres hibákat, telitalálatra ne akadjon. Nem azt kell csodálni, hogy vannak hibák, hanem azt kell csodálni, hogy Trianon utáD, vesztett háború után, a még nyomorúságosabb béke után, a különböző forradalmak, meg­szállás, gazdasági összeomlás, társadalmi viszályok után, még, egyáltalában itt vagyunk, élünk és állunk, amikor, ha körülné­zünk a világban, láthatjuk, hogy a győző államokban sem valami rózsás a helyzet, ott is kesereg­nek és nyomorognak s akik na­gyok és gazdagok lettek, azok is a lenni, vagy nem lenni leg­elemibb kérdéseivel küzdenek. A gazdasági defetizmus végső veszedelembe viheti az országot. Nekünk, igenis, szükségünk van bizalomra és optimizmusra, mert ha bármi történik is, ha föld­rengéseken mentünk is keresz­tül, ha sok minden eltolódott is, ami lent volt, felül került, sok pedig, ami fent volt, alul jutott, kicsikből nagyok, nagyokból ki­csik, gyengékből erősek és erő­sekből gyengék lettek: mégis, meg kell tartanunk optimizmu­sunkat. Szerencsétlen orvos az, aki betegét kétségbeeséssel és lemondással akarja gyógyítani. A hit a gyógyulás egyik fontos tényezője. Sokan a mai időket Mohács­hoz hasonlítják, a világosi fegy­verletételt követő időkhöz, ami­kor, az abszolutizmus megszün­tetése után, ismét az alkotmá­nyos élet következett be. Tény az, hogy ma minden téren vég­telen erőfeszítésre, minden erő­nek megmozdítására éa az erők­nek összhangbahozatalára van szakiég, ha meg akarunk állani, akkor, amikor körülöttünk csupa i ellenség és ellenséges hangulat uralkodik, amikor különösen az Társasebéd a Mindszenty centennáriumra érkezett vendégek tiszteletére

Next

/
Thumbnails
Contents