Eger - napilap, 1929/2
1929-10-04 / 176. szám
2 EGER 1929. október 4. Nem adnak gazdasági kölcsönt az állami pénzkészletből Budapest, október 3. Egyes lapok olyan híradásokat tettek közé, hogy a pénzügyminiszter az állami pénzkészletből ötven milliő pengőt bocsát rendelkezésre a gazdasági élet fellendítésére. Az állami élet egész konstrukciója kizárja, hogy ilyen akcióról szó legyen, mégis illetékes helyről, a további kombinációk megelőzésére cáfolatot adtak ki. Eszerint a gondolata is távol áll az i'letékesekn9k hasonló akció megvalósításától. Szekszárd polgármestere hentesüzletet nyitott, hogy leszállítsa a hús árát. A városban olcsóbb lesz a kenyér is, mert a pékek nem várták be a polgármesteri pékműbely kinyitását. Szekszárdról jelentik: Vitéz Vendel István, Szekszárd polgármestere ötletet, gyors, radikális módon, a hús és a zsír árának leszállítására szorította a szekszárdi henteseket és mészárosokat. Vitéz Vendel István saját költségén 16 darab sertést vásárolt, amelyeket hozzáértő segédekkel feldolgoztatott és a sertéshúst kiáruiíttatta. Nyolc napig kongtak a hentesek boltjai az ürességtől, mert a közönség csak a »Vendel-üzletbe« tódult. A hentesek erre összeültek és elhatározták, hogy a sertéshús kilóját egy pengővel szállítják le. A polgármester látva, hogy célját elérte, bezárta üzletét. Most azon dolgozik, hogy a kenyér és sütemény árát is ilyen módon csökkentse. Természetes, hogy a pék9k, amint a dolgot megneszelték, sietve leszállították a kenyér árát, nehogy a polgár- mester »péküzlete« megelőzze őket. A névtelen rágalmazó sorsa. Még a múlt év februárjában névtelen feljelentés alapján letartóztatták Simon Andort, az ismert nevű borsodmegyei költőt és beszállították a miskolci kir. ügyészség fogházába. A névtelen feljelentés kom• munista üzelmekkel vádolta Simon Andort, akit a vizsgálóbírói kihallgatás után szabadon bocsátottak, a vizsgálat azonban körülbelül egy esztendeig folyt még ellene, amikor ügye teljesen tisztázódott, mivel a feljelentésben foglalt vádak teljesen alaptalanoknak bizonyultak. Simon Andor közben feljelentője, latár Zoltán ellen pert indított hatóság előtti rágalmazás címén. A bíróság Tatár Zoltán cajőkazai lakost bűnösnek mondotta ki hatóság előtti rágalmazásért és .súlyos pénzbüntetésre Ítélte. Az akció csalogató trükkje abból állana, hogy lapunk kiadóhivatala 1 pangős vásárlási lapokat szolgáltatna ki a jelentkezőknek, akik ezek birtokában bemennének az akcióban szereplő 500 pesti üzlet egyikébe tetszés szerint, ott alkudnának és vásárolnának, anélkül, hogy említést tennének arről, miszerint nekik »Diva« bevásárlási lapjuk van és csak amikor fizetésre kerül a sor, íratják rá a kifizetett ősz- szeget a bevásárlási lapokra. Az így végzett bevásárlásaik után a lappal felmennének azután a »Diva« irodájába, ahol készpénzben megkapják a bevásárlási lap 1 pengős árát s a vásárlás arányához képest még a következő bonifikációkat kapják: 150 pengő bevásárlási összeg után 1 db II. oszt. szv. jegy a lakóhelyig; 200 pengő bevásárlási összeg után 1 drb II. oszt. szv. j így a lakóhelyig és 1 drb mozijegy; 250 pengő bevásárlási összeg után 1 drb II. oszt. szv. jegy a lakóhelyig, 1 drb mozijegy és 1 drb fürdőjegy; 300 pengő bevásárlási összeg után 1 drb III. oszt. gyv. jegy a lakóhelyig és 2 drb mozijegy ; 400 pengő bevásárlási összeg után 2 drb III. oszt. gyv. jegy a lakóhelyig; 500 pengő bevásárlási összeg után 1 drb. II. oszt. gyv. jegy a lakóhelyig és 2 drb színházjegy ä 7— P árban. Ezek azok a »hihetetlen« előnyök, amelyekkel a »Diva« Budapestre akarja csalogatni a vidék vásárlóközönségét. Az »Eger« szerkesztősége azonban sz első pillanattól kezdve a városa kereskedelmének és iparosságának tartozó magasabb érdekszolgálat szempontjából elutasította magától az akcióban való részvétel gondolatát, ki akció körlevele különben is meglehetős nyílt őszinteséggel írta meg célját. »Budapest idegen- forgalma érdekében indítjuk meg ezt az akciót, hogy a vidék ismerje meg országa fővárosát és szükségleteit ott vásárolja be. Eanek az akciónak célja : mentői nagyobb tömegeket irányítani Budapestre stb. stb.« Hát ez az, emit a nehéz helyzetben levő egri ipar és kereskedelem jól felfogott érdekében sem lapunk, sem más egri tényező nem támogathat. Az egri ipar és kereskedelem vérszegény állapotát éppen az okozza, hogy az egri minden csekélységért, amit itt is meg lehetne kepni ugyanolyan árért, Budapestre szalad s zugutcákban levő bazárokban vásárolja meg. Az egri kereskedelem annak a circulus vitiosusnak a hínárjában fet- reng, hogy az egri vevő Pestre megy, mert véleménye szerint ott olcsóbbat és jobbat kap, az egri kereskedő pedig azért nem tud olcsóbb és versenyképesebb lenni, mert a vásárlóközönség Pestet gazdagítja. Viizont azonban a pesti kereskedelem is megelégedhetne a rendes megszokott vidéki vásárlóival, vagy a Szent István napot már amúgy is oly üzletessé tevő reklámozásával, és ne akarjon újabb és újabb cialétket kivetni a »jő vidéki<-ekre. Az egri kereskedők és iparosok éppúgy meg akarnak élni, mint a budapesti kollégáik, éppúgy nyögnek az adó- s más közterhek alatt, mint a pestiek s még ciak az a vigasztalásuk sincs meg, hogy egy lüktető fővárosi életben úgy néha-néha megtalálják számításaikat. Mert nz egri élet még csak pangásnak som nevezhető. Felmentették az erdőőrt, aki agyonlőtt egy solymosl vadorzót Eger, október 3. Megírtuk annak idején, hogy Gyöngyössolymos határában Almers dór fér László erdőőr agyonlőtte .Szűcs János földművest, aki három társával az erdőben, orvvadászás közben ráemelte a fegyverét. Az egri kir. ügyészség gondatlanságból okozott emberölés vádját emelte a vadőr ellen. A kir. törvényszék Hollós tanácsa elé került a bűnügy, a vádat Zsivora dr. ügyész képviselte. Elsőnek a vádlott erdőőrt hallgatta ki a bíróság. Almersdorfer előadja, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert Szűcsöt önvédelemből lőtte le. Elmondja az eset lefolyását, 1 teljes részletességgel s azt állítja, hogy minden perc késés az ő halálát jelentette volna. A vadorzó egy bokor mögött, előrehajolva célzott reá. Mikor rálőtt Szűcire, a fegyverét is otthagyva, futott társával az erdószlak felé. Csak másnap tudta meg, hogy a golyó halálos volt. A vádlott után a bíróság fegyverszakértőt hallgatott ki. Az elhunyt vadorzó fegyvere, mondja a szakértő, és a vádlotté is a szabadban maradt egy éjjelen keresztül. Nem lehetett megállapítani, hogy hány lövést adtak le a két fegyverből és mikor. Az idő esős volt, s ha történt lövés, a rozsdavirágok ellepték a lövés által kitisztított csövet. A következő tanú az elhunyt Szűcs János felesége. Előadja, hogy az ö ura nsm akart vadászni, éjnek idején csalták el társai. Háromszor is hívták, míg rászánta megát. Az asszony kártérítést és 120 pengő temetési költséget kért az ura haláláért. Ezután az agyonlőtt vadorzó társait hallgatta ki bíróság. Sárkány József, Füleki János, Szabó András gyöngyössolymosi földműseaet. Mindnyájan úgy vallanak, hogy éjjel kőt órakor mentek ki az erdőre, két eldugott manlicherrel. 6 liter bort megittak, azután lefeküdtek. Csak reggel kezdtek vadászni, de egyetlen lövés se esett, csak az, amelyik kioltotta Szűcs János életét. Vallomásukra mindnyájukat megeskették. Tóth Mihály erdőőr a következő tanú, aki úgy adja elő az eseményeket, mint Almersdorfer László, a vádlott. Kiegészítve azzal, hogy részletesen elmondja, merről lövöldöztek rá a vadorzók s hol fúrta át a ruháját a golyó. A bíróság ezután a vizsgálóbíró jelentését, a helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyveket, majd a boncjegyzőkönyvet ismerteti. Az utóbbi világosan azt mondja, hogy Szűcs János holttestében szeszt nem találtak. Ezután az ügyész mondotta el rövid vádbesződőt. — A védő, Kertay dr. azt hangsúlyozta, hogy a vadorzók nem mondanak igazat, vallomásuk ellentmond az orvosszakértői véleménynek, amely világosan állítja, hogy az elhalt testében szeszt nem találtak. Védence jogos önvédelemből cselekedett, hisz mindenki tudja, mit jelent az erdőben vadorzók fegyvere elé állni. A vád- és védőbeszédek után a bíróság ítélethozatalra vonul vissza. Pár perc múlva kihirdetik az ítéletet, amely falmenti a vádlottat a vád és következményei alól. Az ítélet indokolása kimondja, hogy a jogoi önvédelem fennforgóit, az erdőőr önvédelemből lőtt. A három vadorzó vallomását nem lehet elfogadni, mert maguk is érdekeltek, akiket felelősségre vonnak bűnrészeiség címén s így vallomásukkal önmagukat is menteni igyekeztek. Az ügyész fellebbezett az ítélet ellen. A szók mellé ült és eltörte a lábát. Weiszbrodt Lujza 55 éves nevelőnő, miközben le akart ülni, véletlenül a szék mellé helyezte magát. Combnyaktöréssel szállították az Irgalmasok kórházába.
