Eger - napilap, 1929/2
1929-09-24 / 167. szám
ÄBH 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS SÁL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYEDÉVRE 7 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKA! NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT, BALRA. — TELEFONSZÁM: 11. — :: HIRDETÉSEK :: MILI MÉTERES DÍJSZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :: XJj. évfolyam 167. szám Kedd ♦ Eger, 1929 szeptember 24. Lesz-e pinceszövetkezet? Kell-e állami támogatás? Kérdések, amelyekre egyedül Eger szöllösgazdái adhatnak feleletet. Aszállodaportásokakciója Egerért. A Budapesti Szállodaportások Egyesülete ma egy igen előző- kenyhangú levelet intézett Eger város polgármesteréhez, amelyben kérik, hogy az Idegenforgalmi Hivatal megfelelő útbaigazításokkal támogassa önzetlen akciójukat. A megkeresés sorai szerint 1928-ban állampolgáraink több mint 80 millió pengőt nyaraltak el kölföldön, csupán azért, mert nem ismerik eléggé hazánk üdülő, nyaraié és gyógyhelyeit, amelyekről ha tudnának, senki sem kapna a sokszor jőval silányabb idegen fürdőkön és látnivalókon. Közönségünk nyári kirándulásait meg kall akadályozni, annyival is inkább, mivel idegenforgalmi propagandánk mindössze 18 millió pengőt tud a külföldiek ittartőzbodásáből bevételként kimutatni. Ezt a szomorú nemzetgazdasági állapotot akarja megváltoztatni a budapesti szálloda- portások filléreiből 10—12 ezer példányban megjelenő vaskos Útikalauz, amelyben Egerrel teljes részletekig foglalkozni óhajt a szerkesztőbizottság. Mint értesülünk, az egri Idegenforgalmi Hivatal kész örömmel áll az akció szolgálatába és minden adatot megad ahhoz a munkához, amelyért a derék szállodaportások iaég_csak elismerést sem várnak. Hová viszik a magyar lisztet? Az utóboi betekben élénk tempóban baladó lisztimportunk a Statisztikai Hivatal kimutatása szerint számokban a következő képet nyújtja: júliusban a tavalyi időre eső 64 367 mázsával szemben, 131,019 mázsát Ausztriába, 41448 mázsát Csehszlovákiába, 9150 mázsát Angliába, 4940 mázsát Svájcba, 2624 mázsát Olaszországba és 1150 mázsát Finnországba vittünk, Kis tételekkel szerepel még Németország, Hollandig, Lengyel és Görögország. Rozskivetelünk gyengébb volt. Ausztria 4362 mázsával szerepel, míg egészen jelentéktelen meny- nyiséget vittünk Csobszlovákiá- ba,Olaszországba és Hollandiába. Eger, szeptember 23. Az Eger vasárnapi száma hasábjain hatalmas cikkben foglalkoztunk az egri szőlősgazdák közismerten szomorú helyzetével, amely miatt a város vezetősége utolsó segélykiáltással fordul a földmívelésügyi miniszterhez s kéri, hogy Eger helyzetének alapos megvizsgálására szakértőt küldjön ki ■ a szakvélemény meghallgatása után a megmentés módozatai felett határozzon. A segítés egyik módjául ajánlja a felirat, hogy több évre terjedő kamatmentes kölcsönt adjon a kormány, de ne csak a 100 %-os fagykárosultaknak, hanem az összes kárt szenvedett szőlősgazdáknak. A felirat már a miniszter asztalán fekszik, de sorsa bizonytalan. Ennek oka pedig egyesegyedül az egri szőlősgazdák közönye, bizalmatlanságé. Mert hogy is várhatnánk segítséget attól a földmívelésügyi minisztertől, aki annyi város törtető versenyében az egri szőlősgazdák felé nyúlt, felsegélyezésükre 100 ezer pengős hozzájárulással bortermelésünk jövőjét egyedül biztosító pinceszövetkezetei akar létesíteni s most azok hagyják cserben, akiknek ajavátakar- ta. Az egri szőlősgazdatársadalom bizalmatlan és közönyös. Nem akarja megérteni, hogy az állam a maga 100 ezer pengőjét nem öli improduktív, haszontalan vállalkozásokba; A biztosító társaságok által a valorizációs alspra szolgáló ősz- szegek, amelyek az intézetek bruttó díjbevételének két százalékát teszik ki, ma már közel kétmillió pengőre emelkedtek. nem akarja megérteni, hogy sárba esik a várt segítség és elveszítünk minden közbenjárót, protektort, ha érdemtelennek, sült galambot elhessegetönek mutatkozunk. A pinceszövetkezet üzletrészeinek jegyzési határideje lejárt s az akciő — eredménytelen maradt. A város vezetősége még egy heti meggondolási időt ad az érdekelteknek. Ha ez alatt az idő alatt nem fog a jobb balátás és az állami pinceszövetkezet iránti bizalom győzni a város vezetősége elhárítja magától a felelősséget a jövőre vonatkozolag. Jöhet bárminő szerencsétlenség és sorcsapás, a segítség útját bevágtuk magunk mögött. A mozgalom szervezői a jövő hét folyamán folytatni fogják a propaganda-munkát a város negyedeiben, olvasóköreiben és most már csak ez érdekelt kisgazdákon fog múlni, hogy meghallgatják-e szavukat vagy sem. A pice szövetkezetről TVaftGáza polgármester a szőlősgazdák részére három napon keresztül felvilágosító előadást tart a helybeli földműves olvasókörökben. Kedden, szeptember 24.-én este 7 órakor a Mária- utcai Olvasókörben, — szerdán, szeptember 25. én a Makiári negyedi földműves Olvasókör helyiségében ugyancsak este 7 órakor.— csütörtökön, szeptember 26.-án pedig este ya8 órakor a Hatvani II. negyedi Földműves Olvasókör Szvorőnyi úti helyiségében. A biztosítottak, de maguknak a biztosító társaságoknak egy része is éppen ezért azt szeretné, ha a kormány már a törvényben megállapított határidő, vagyis 1933 előtt megkezdené a tűzbiztosítások azonnali kifizetését. Az értékhatár az elgondolás szerint ezerpengős volna. Ez a terv kétségtelenül nagyobb megfontolást igényeimért a mai nehéz gazdasági helyzetben ilyen nagy összegnek a gazdasági életbe való visszajuttatása kétségtelenül bizonyos felfrissülést idézne elő, de másfelől éppen a kisembereket segítené. A tervvel szemben azonban illetékes körökből komoly kifogások hangzanak el. Azt mondják ugyanis, hogy a kormány éppen azért határozta el a valorizációs kifizetéseknek 1933-ban valő megkezdését, hogy ez alatt az idő alatt a biztosítóintézetek által történt befizetések megfelelően kamatozzanak és így maga a tőke is a kamatozás révén lényegesen emelkednék. Bármenynyire helyes is mindkét oldalon az argumentáció, mégis azt gondoljuk, hogy nemcsak a biztosítottak érdekében kell a kérdést méltányosan megoldani, hanem a biztosítóintézeteknek is érdekében áll, hogy a kisösszegü biztosítások valorizációja azonnal megtörténjék. Érdekében áll ez azért, mert a valorizációs fizetések megkezdésével a biztosítási üzlet propagandája kétségtelenül lényeges sikereket mutathatna fel. Rothermere Németországban. Berlin, szeptember 23. Rothermere lord az elmúlt hét végén Berlinbe érkezett. Az érdeklődőknek elmondotta, hogy annyira érdeklik az új Németország politikai viszonyai, hogy személyes tapasztalatokat akar gyűjteni róluk. A lord tíz napra tervezi németországi tartózkodását. Kié lesz Gibraltár? Paris, szeptember 23. A Chicago Tribüné genfi levelezője írja, hozy a francia és | olasz delegációk között, államaik ; megbízásából, tárgyalások foly- ■ nak a Földközi tenger leszerelé- ’ sével kapcsolatos közös frontala- I kításra. Állítólag újból szőbake- ' rült a megbeszéléseken az a régi ! kívánság, hogy Gibraltárt Cautá- | ért adják vissza Spanyolország- : nak. Kifogások a régi életbiztosítások azonnali valorizációja ellen
