Eger - napilap, 1929/2

1929-09-22 / 166. szám

A ff A 20 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 7 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT, BALRA. — TE­LEFONSZÁM: 11. — :: HIRDETÉSEK :: MILIMÉTERES DÍJ­SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :: XL. évfolyam 166. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1929 szeptember 22. Megkezdődött a bizto­sításokat valorizáló tör­vény végrehajtása. Pénzügyminiszteri rendelet sze­rint az állandóan Magyarország területén lakó minden olyan biz­tosítottnak (szerződő félnek ked­vezményezettnek), akiknek vala- \ mely biztosító magánvállalattal 1922. január 1. előtt kötött ma- . gyár törvényes értékben teljesí­tendő élet-, járadék-, vagy más­nemű személyi biztosítási szer­ződés (kötvénye) vsd, valorizá­ció szempontjából ezt a kötvényt kiállító vállalatnál, illetőleg an­nál a vállalatnál, melyre a szer­ződés időközben átruháztatok, legkésőbb 3 hónapon belül be kell jelentenie, tekintet nélkül arra, hogy a biztosításokra 1922. január hő 1. óta fizetés történt e vagy sem, mert az át­értékelési törvény rendelkezései ily biztosításokra is ki fognak terjedni, melyekre 1922. január 1. óta nem is történt díjfizetés. Olyan biztosított (szerződő fél), aki szerződését magyar törvé­nyes értékben olyan biztosító | magánvállalattal kötötte meg, amelynek belföldön való képvi­selete, de maga a szerződés a külföldi vállalat központi intéze­ténél, vagy bármely külföldi fi­ókjánál tett ajánlat alapján jött létre, abban az esetben, ha a szerződést a biztosító vállalatok állami felügyelő hatóságára kí­vánja átruházni, mielőbb fór- dúljon az érdekelt külföldi vál­lalatnak ahhoz a szervéhez, amelynél a biztosítási ajánlatot benyújtotta, mert az ilyen kül­földi vállalat csak a jogosűlt fél hozzájárulásával ruházhatja át a biztosítási szerződést. Olyan szerződést, amelynél a biztosí­tási összeg fejében hadikölcaön- kötvényt kell kiszolgáltatni, be­jelenteni nem kell. A posta vezérigazgatója Egerben. Báró dr. Szalag Gábor, a m. kir. posta vezérigazgatója, dr. Szmrecsányi Lijos egri érsek ; látogatására ma délelőtt Egerbe j érkezett. A vezérigazgató még 1 a délelőtt folyamán megtekintette ■ az egri posta új épületét. Melna ' Gyula postefőnök kalauzolása j mellett megtekintette az összes j helyiségeket s a berendezéseket I s a tapasztalt rend és tisztaság felett teljes elismerését fejezte ki. Kiszáradt fákról tárgyalt-e szerdán a képviselőtestület gyűlése? — Válasz egy levélre. — Eger, szeptember 21. Nem csodálkozom azon a le­vélen, amely az »Eger« tegnapi számában megjelent. Mert ha a szerdai közgyűlésen tényleg cak azt panaszolták volna fel a vá­rosi képviselők, hogy a Deák Ferenc utca külső részében a fák kiszáradtak és csak arról tanács­koztak volna, hogy a selyem- hernyótenyésziést városunkban meg kell honosítani, — mint ahogy ezt az »Eger* pénteki számában megírta,— joga és oka volna a panaszkodó levélírónak, de meg a városi képviselőket megbízó polgárságnak íb méltat­lankodni. Megnyugtatom azonban a le­vélírót, hogy a szerdai közgyű­lésen épp úgy, mint minden más képviselőtestületi közgyűlésen, képviselői küldetésünket lelki- ismeretesen teljesítettük. Elmondtuk bizony mi ott a szerdai közgyűlésen elég sokan a polgárság minden b^ját e egy­ben felvetettünk eszméket is, amelyek megvalósításával a ba­jokat orvosolni lehetne. A keres­kedelem és ipar fellendítésére, mely közvetve szolgálja a föld­műves lakosság érdekeit is, kí­vántuk (hányadszor már ?), hogy a várostól keletre fekvő bor­sodi községek müutakkal kap­csoltassanak össze Egerrel, hogy ne legyenek kénytelenek ezeknek a községeknek lakosai a mezőkövesdi piacra vinni árújukat és ott elvégezni bevá­sárlásaikat. Kívántuk, hogy in­dítson a város vezetősége erő­teljes mozgalmat az ózdi—móno8bóli vasúti vonal megépítésére, hogy így az állan­dóan és a viszonyokhoz képest elég jól kereső ózdi és borsod- nádasdi munhás-iágot az egri piachoz közelebb hozzuk és ide szoktassuk. Kívántuk a munka­alkalmak megteremtését. S itt indítványoztam, hogy tűzzük ki célul egy állami selyemlegombolyító gyárnak városunkban való létesítését, mely gyár 3—400 földműves- asszonynak ée lánynak tudna kenyeret adni, akárcsak a do­hánygyár. Ez azonban csak úgy volna elérhető, ha Egert a se- lyemhernyőtenyésztés központ­jává tennők, aminek előfeltétele, hogy a hőstyák útvonalain és te­rem az értéktelen ecetfák helyett eperfákat ültessen a város. Várotunk plébánosa a többi között kívánta, hogy fafaragási házi-iparra tanittasséK be szegényebb föld­műves népünk, hogy ezzel is kenyeret adjunk téli időban ke­zébe és ha az idegenforgalom Egerben tényleg fellendül, amit a jő Itten adjon meg mielőbb, ne legyenek kénytelenek keres­kedőink az egri emléktárgyakat Tirolból hozatni. Síb., stb., stb. Külvárosi polgártársainkat bi­zonnyal érdekelni fogja, hogy a képviselőtestület indítványomra megszüntette a közkutak eddigi fenntartási rendszerét és elren delte, hogy ezentúl az összes közkutak a város költ­ségén javíttassanak és tartassa­nak fenn. Ezzel megszűnik annak a mél­tánytalan szabályrendeletnek az érvénye, amely a közkutak ja­vításának és fenntartásának foly­ton megújuló költségeit eddig a közkutak körül lakó polgároktól követelte. Panasz és kifogás is volt bő­ven a szerdai képviselőtestületi gyűlésen; persze nem abban a formábm, ahogy azt az »Eger«- ben megjelent híradás beállította. Mert pl. én nem azt kifogásol­tam, hogy a Deák Ferenc utca folytatásában elültetett mintegy 400—500 akácfa kiszáradt. Ilyet józan ésszel kifogás tárgyává tenni nem lehet. Hanem azt mon­dottam el, hogy ezeket a drága fákat drága költséggel júliusban, tehát a kánikula közepén ültet­ték el s miután a fák így ter­mészetszerűleg kiszáradtak, kö­veteltem, hogy az a városi közeg, aki ezeknek a fáknak júliusban való elülteté­sét elrendelte, vonassók szigo­rúan felelősségre és köteleztes- sék az ebből a mindenképen el­ítélendő intézkedésből szárma­zott kárnak a megtérítésére. Az sem bántott, hogy a va­súti vámház, amelynek a jelen helyén való megszüntetését a képviselőtestület már régebben elrendelte, még mindig a régi helyén éktelenkedik, hanem azt tettem szóvá, hogy a város más­fél éve vámház céljaira kibérelt a vasút mellett egy helyiséget, azt drága pénzen lakhatóvá tette és másfél éve fizeti már érte a bért, anélkül, hogy mindezidáig használatba vette volna azt. Itt is felvetettem a felelősség meg­állapításának a kérdését. A levélírót bántja, hogy a vá­rosi könyvtárra a költségvetésbe beállított 1500 pengő töröltetett. Megvallom a törlést én indítvá­nyoztam, mert évek óta a mi viszonyainkhoz képest hatalmas összegeket költött a Táros a vá­rosi könyvtári könyvek beszer­zésére és a könyvek ott hevernek garma­dában az egyik hivatali előszo­bában ; a polgárság közül senki hozzájuk nem férhet, senki nem olvashatja azokat, mert még csak rendesen katalogizálva sin­csenek. így helyesebbnek találtam, ha az ennek a »könyvtárnak« a gyarapítására felvett pénzt a város szegény földműves testvé­reink évi segítésére fordítja. A levélíró és városunk polgá­rai ezekből is láthatják, hogy voltunk és vagyunk elegen, akik képviselőtestületi tagságunkatko- molyán fogtuk fel és a képvi­selőtestületi közgyűlésekben a polgárságnak érdekeit híven és lelkiismeretesen szolgáltuk. vitéz Subik Károly. A Stefánia csecsemő- védő intézet augusztus havi működése. Eger, szeptember 21. Csendben, reklám nélkül, de annál áldásosabban működik az Országos Stefánia Szövetségnek egri kirendeltsége. Az intézet, melynek oly nagy hivatása a cseosemőhalandóság leküzdése s a fiatal anyáknak tanáocsal valő ellátása, kérésünkre örömmel vállalkozott arra, hogy működé­séről szőlő rövid jelentését ha­vonként lapunk hasábjain közre­adja.

Next

/
Thumbnails
Contents