Eger - napilap, 1929/2
1929-09-21 / 165. szám
ARÄ 10 FILLfiB ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYED ÉVRE 7 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIK ül NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT, BALRA. — TELEFONSZÁM: 11. — :: HIRDETÉSEK :: MILIMÉTERES DÍJSZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :: XL. évfolyam 165. szám ® Szombat # Eger, 1929 szeptember 21. Rádió leadóállomást kap Miskolc. Budapest, szeptember 20. Néhány hónappal ezelőtt aző volt róla, hogy a régi budapesti leadóállomás vidékre való elhelyezése milyen fontos nemzeti kérdés. Ugyanakkor a miskolci Rádió Egyesület ä társadalmi egyesületekkel karöltve mozgalmat indított, hogy a régi kis leadóállomást a kormány Miskolcra helyezze, ahol mint határvárosban fontos missziót tölthetne be. A mozgalomból akkor semmi eredmény nem származott, mert a kormány a régi kis leadóállomást Budapesten hagyta kisegítésképpen arra az esetre, ha az ű] lakihegyi leadóállomás valamely okból üzemképtelen lenne. Ez az eset pár héttel ezelőtt be is következett, amikor egy nyári zivatar alkalmával a villámcsapás tönkretette a lakihegyi leadóállomást és a rekonstrukciós munkálatok közben a régi kis állomás látta el a magyar rádió közönségét hírszolgálattal és zenei programmal. Most amint értesülünk, ismét aktuálissá vált egy újabb leadóállomás létesítése, amelynek helyéül jól értesült körök véleménye szerint az illetékesek Miskolcot jelölték meg. Időjárás. Budapest, szeptember 20. A Meteorologiai Intézet jelenti ma, 20-án, délben 12 órakor: Hazánkban az elmúlt 24 óra alatt az időjárásban lényegesebb változás nem történt. Budapesten ma délben 21 G. fok a hőmérséklet. Prognózis: Nyugati légáramlás mellett felhős, enyhe idő várható, kisebb esőkkel. * Eger gazdálkodása 1930.-ban. Közel kétmillió pengős költségvetési I kiadással dolgozik Eger a Jövő évben A 215 ezer pengős hiány fedezetére 5 százalékos kereseti és 50 százalékos pótadó kivetésére van szükség. Eger, szeptember 20. Eger város 1930. évi háztartásának költségvetését a szerdán délután megtartott közgyűlésen tárgyalta le és fogadta el a kép- viselóteitület. A nyomtatásban is gmegjelent költségvetés, amelyet Kakuk Jenő főszámvevő irányítása mellett nagy körültekintéssel készített a számvevőség, teljesen hü és áttekintő képet nyújt a város gazdálkodásáról, illetőleg az 1930. gazdasági év költségvetési keretéről. A költségvetés egybeállításával — mondja a jelentés — a legmesszebbmenő takarékossági elv érvényesült, amit igazol az, hogy az emelkedő árak ellenére is a szükséglet végösszege 58 ezer pengővel csökkent. És ez helyes is, hiszen sohasem kellett jobban számolni a várost ért gazdasági csapásokkal, a nehéz anyagi körülményekkel, beruházások, kölcsönök terhével, mint most. Ilyen körülmények között nagyon meg kell fontolni minden kiadást és a rendelkezésre álló fedezetet a legnagyobb takarékossággal akként beosztani, hogy minden szükséglet kielégíthető legyen és hogy a város fejlesztésére is maradjon fedezet. Ez sikerült anélkül, hogy a pótadó megengedett 50%-os keretét túllépték volna. A háztartási költségvetés mérlege szerint a kiadás 1,893 283 pangó, a fedezet 1678 619 pengő, a hiány tehát 214.664 pengő. A képviselőtestület a mutatkozó hiány fedezásére ő%-os kereseti és 50% os pótadót szavazott meg. Az összes kiadásokból a város általános igazgatására 27 ez r, közegészségügyre 10 ezer, közoktatás, művelődés, vallásra 10 ezer, jótékonyságra 7 ezer, városépítésre, utcák, járdák gondozására 65 ezer, vagyonig^zga- tásra 12 ezer, hitelügyre pedig 24 ezer pengő esik kereken. Külön rovatba esik az önálló vagyonkezelési intézmények, úgymint a villamosművek és a jéggyár, a víz és csatornaművek, továbbá a Városi Fürdő r. t. költségvetése. A további kimutatások szerint a városi tiszta vagyon 1913-ban mindössze 3 és fél millió pengő, míg 1928 végén közel 13 millió pengő volt Kecskemét környékén is megismétlődnek a tiszazugi rémségek? Eger, szeptember 20. A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben tegnap 22 5 C. fok volt a maximális hőmérséklet, a minimum pedig 5'4 C fok. Ma reggel 7 órakor 08 C fokot mértek. — Ugyanekkor barométer állás 0 fokra és tengerizínre redukálva 762 3 mm. Szélcsend uralkodott. Kecskemét, szeptember 20. Az egész ország közvéleményét izgalomban tartják azok a mérgezési esetek, amelyek Nagyrév és Tiszakürt községekben pattantak ki és rávilágítottak azokra a félelmetes üzelmekre, amelyek esztendőkön keresztül pusztították az emberi életeket. Most Kecskemétről jelentik, hogy az ügyészségre érkezett feljelentések alapjan Ókécskén is exhumálásokat foganatosítanak. Hat sír felbontását indítványozta az ügyészség, s ezek közül hármat a legközelebbi napokban fel is nyitnak, hogy bebizonyosodjék, vájjon itt is a nagyrévi esethez hasonló gyilkosságokról van-e sző? A közönség és a jogosulatlan iparüzök. Irta: Füredg Lajos, az Asztalos- mesterek Orez. Szöv. titkára. A vásárló közönség időközönként híreket olvashat a napilapokban, melyek arról szólnak, hogy a kisiparosok a jogosulatlan iparüzök, a kontárok versenye miatt panaszkodnak. A közönség nagy zöme előtt érthetetlenek ezek a híradások, miért is szükségesnek tartjuk néhány szóval megmagyarázni, hogy ki a jogosult iparüző és ki a kontár. Az az iparos, aki mesterségét, mint inas tanulta s mint segéd gyakorolta, ha iparigazolványt vált, jogosult iparüző. Az ilyen iparosok kellő szaktudással rendelkeznek, felelősek az elvállalt munkáért, állandó műhellyel rendelkeznek, adót fizetnek, egyszóval megfoghatók, szükség esetén felelősségre vonhatók. Az ipartörvény értelmében csak jogosult, iparigazolvánnyal rendelkező iparosok űzhetnek kézmüvesipart. — A jogosulatlan iparüzök, mint általánosságban nevezik őket: kontárok, semmiféle vonatkozásban sem rendelkeznek azokkal a követelményekkel, melyek az önálló iparűzéshez szükségesek. Állandó műhellyel nem rendelkeznek, szaktudásuk nem megfelelő, ma itt vannak, holnap már ismeretlen helyen tartózkodnak, az adófizetés alól ki- bújnak s ha a rosszul készített munka után felelősségre akarja őket vonni valaki, úgy nem találhatók, ha igen, az sem jelent semmit. A kontárnak nincs mit vesztenie, a kontáron nem lehet megvenni semmit. Ez a magyarázata annak, hogy a közönséget nagyon sok károsodás éri. A kontár, akinek egy anyagkereskedőnél sino* hitele, előleget kér a munkára. Ez nem lenne baj, mert a legtöbb kisiparosnak szüksége van előlegre. Igen ám, de amig jogosult iparos a felvett előlegért felelős és az rajta megvehető, addig a kontár az előleggel legtöbbször tovább áll. Ilyenkor a közönség nem a kontárok, a jogosulatlan ipar- űzők visszaéléseiről panaszko-
